Tervezett nézőszámadatok az NB1-ből, csúnyán elszámolták magukat a csapatok, vagy mertek nagyot álmodni, de tény ami tény…

Nemrég érdekes statisztika jelent meg arról, hogy az NB1 csapatai milyen nézőszámadatokat számítottak bele a költségvetésükbe a szezon előtt és az erről készült táblázat sorain egyértelműen kitűnik, hogy a klubvezetések mindenütt többnyire csúfosan elszámították magukat. Lássuk mindezeket az adatokat, csapatokra bontva. 

1. Diósgyőr: Az ország azon kevés helyeinek egyike, ahol általában mindig szép számmal vannak jelen a lelátón, a nagy múltú fővárosi klubokat pedig – kivétel nélkül – telt házas meccseken fogadják. A tavalyi szezon különösen jól sikerült, az újonc miskolciak nagy menetelésbe fogtak és igen sokáig versenyben voltak a nemzetközi kupaindulásért is, így egyáltalán nem meglepő, hogy a vezetőség némiképp eltúlozta magát a várható nézőszámot illetően, a 9345 fő befogadására képes DVTK pályán 8000 fős átlagnézőszámot határoztak meg, amihez képest a jelenlegi nézőszám 6400 fő, ami a tervezettnél jóval kevesebb. Ennek a csökkenésnek több oka lehet, de semmiképp sem elhanyagolható tényező a csapat formaingadozása és a térségben uralkodó nagy munkanélküliség is, mely miatt az emberek nem mindig engedhetik meg maguknak a meccsre járást, bár a mostani meccslátogatási mutatójukkal is maguk mögé utasítanak mindenkit az NB1-ben.

2. Pécs: A mecsekiek esete különösen érdekes, hiszen náluk egy 7100 fős stadionba vártak 8000 nézőt, ami már eleve irreális meglátásnak mutatkozott. Egy csapat sem számolta el magát ennyire, hiszen az eddigi valós arány csupán csak 2800 nézőt takar.

3. Debrecen: A Debrecen helyzete a tekintetben egyedi, hogy bajnoki címvédőként a nemzetközi kupameccseit Nyíregyházán volt kénytelen játszani, így ezeket a mérkőzéseket nem lehet beleszámítani az átlagnézőszámba, a reális tervezés ellenére a csökkenés miatt inkább a gyenge nemzetközi szereplés okolható. A 9640 fős kapacitású Nagyerdei úti stadionba az eddig várt 7500 fős átlag helyett meccsenként kb. 4500 fő tette tiszteletét, ami még igen negatív mutató.

4. Ferencváros: A szebb napokat is megélt zöld-fehér klub a 13.300 fős Albert stadionban, az elvárt 6000 fős átlag helyett eddig 5125 fős nézőszámátlaggal rendelkezik, ami nem tekinthető jelentős lemaradásnak, különösen, ha belekalkuláljuk azt is, hogy a Fradi a 9. forduló után tudott csak feljutni a bajnokság felsőházába, tehát ha az eredmények javulnak, minden bizonnyal a lelátók is jobban megtelnek az Üllői úton.

5. Haladás: A nyugati országrész egyik fellegvárának is tartott Szombathelyen nem ritka a nagy közönség, így érthetőnek mutatkozott a bátor tervezés az ottani vezetőség részéről. A 12500 fős kapacitású Rohonci úti pályán rendezett bajnokikra, a tervezettnél eddig ezerrel kevesebben, meccsenkénti összevetésben 4500-an voltak kíváncsiak. Mindemellett bizakodásra adhat okot, hogy a csapat csak magyar játékosokból áll, akik között nem egy lokálisan is kötődik a városhoz, így a publikum kötődése a csapathoz az egész bajnokságon belül talán a legerősebb, ami további javuló tendenciát eredményezhet.

6. Győri ETO: A nagy múltú kisalföldi együttes, mely az utóbbi napokban lassan a Verebes korszakot idézi, 10 év után vezeti a magyar bajnokság tabelláját és klubcsúcsot beállítva, egymás után hétszer nyert, így várható, hogy a szezon előtt tervezett 5000 fős átlagnézőszám egy esetleges bajnoki címért való versengés során abszolút reális, így a jelenlegi 2125 főt jelentő átlag semmiképp sem mondható véglegesnek a 16000 néző befogadására képes ETO Parkban.

7. Újpest: A nagy szurkolói háttérrel rendelkező észak-pesti klub számára a belga klubvezetés teljesíthető, 4500 fős átlagot számolt, mely a magyar bajnokság élvonalában egyedüliként alacsonyabb érték volt a tényleges nézőmennyiségnél, így a klub jegyeladási bevétele pozitív maradt és maradhat, hiszen az ősi riválishoz hasonlóan csak a 9. fordulóban léptek fel a tabella felsőházába.

8. Budapesti Honvéd: A kispesti klub már hosszú ideje nem örvend fényes stadionlátogatási statisztikáknak, csak kevés mérkőzéseken telnek meg a szektorok, de érdekes módon, még a nagyobb múltú ellenfelek közül sem mindegyik vonz ki sok embert, így George Hemingway klubtulajdonos nem volt könnyű helyzetben az elérni kívánt nézőszám meghatározásánál. A 10 ezer fős kapacitású dél-pesti arénához 4000 nézőt kalkulált, mely utóbbinak, mint a szezon 9. fordulója után kiderült, csak a fele a tényleges meccslátogató.

9. Kecskemét: Az alföldi lila-fehérek az ötödik élvonalbeli szezonjuk előtt 4000 fős átlagnézőszámot állapítottak meg, ehhez képest az eddig a tényleges látogatottság csak 1200 fő, ami avval is magyarázható, hogy a szezonrajt nem sikerült jól, másrészt a Szerencsejáték Zrt. kivonulása után a szponzorkeresés időszaka is elhúzódott, ez pedig elbizonytalaníthatta a szurkolókat. A Kecskemét szerencsés helyzetű csapat, mivel számos korosztályos válogatott mérkőzést is rendeznek a csapat otthonában, a 6000 fős kapacitású Széktói stadionban. A Kecskemét a 9. fordulóban egyébként legyőzte a Honvédot, ami nem csak a tabellán, de a nézőszámban is hozzájárulhat a felzárkózáshoz.

10. Kaposvár: A somogyi zöld-fehérek 3500 fős nézőszámátlagra terveztek, ennek ellenére a jelenlegi mutató csak 2500, így ez a költségvetés szempontjából egyelőre nem túl biztató.

11. Eger: Kétségtelenül a bajnokság mezőnyének legnagyobb pech-szériájával bíró csapata. Annak ellenére, hogy elképesztő sorozatot produkálva, két év alatt törtek fel a harmadosztályból az élvonalig, feljutásukat követően egy vitatható szövetségi döntés értelmében nem kaptak engedélyt az egri Szentmarjay Tibor stadion használatára, azon oknál fogva, hogy a pálya nem rendelkezik villanyvilágítással. (Ehhez azért azt tegyük hozzá, hogy két éve a Szolnoki MÁV csapata egy teljes szezont játszott végig villanyvilágítás nélkül, tehát a döntés e tekintetben érdekes.) Amíg viszont nincs hazai pálya, addig a folyamatos pályabérlés olyan terhet ró a klub költségvetésére, ami hosszú távon akár könnyen eladósodással is járhat. Az elvárható látogatottságot 3000 főben határozták meg, de az aktuális 833 főt jelentő nézőszámátlag a debreceni, diósgyőri és a Fáy utcai mérkőzéseken „keletkezett”, így javulás a helyzetben október végére várható, a tervek szerint addigra lesz kész a villanyvilágítás Egerben.

12. MTK: A budapesti kék-fehérek 3000 nézővel számoltak a szezon elején, ebből egyelőre egy 1175 fős arány jelent meg a lelátókon, ami még meglehetősen negatív mutató.

13 Paks.: A „legfalusiasabb” élvonalbeli csapatként számon tart atomvárosiak 2500 nézőt kívántak az arénájukba csábítani, de az eddigi arány azonban náluk is negatív, a vágyott nézőszámnak eddig csak a fele jelent meg a Városi stadionban. A klub családi- és gyerekszektorok kiépítésével próbálkozik a nézőszámátlag növelése érdekében.

14. Lombard Pápa: Az élvonal azon csapata, mely feljutása óta folyamatosan a bennmaradásért küzd, így a telt lelátók nehezen várhatók el a csapattól, bár a nevesebb hazai együttesek ellen mindig szép számmal látogatnak ki. Az elvárt 2000 fős átlag helyett a lelátókon eddig 800 fős átlag mutatkozik, ami a tekintetben teljesen érthető, hogy a Lombard Pápa ismét a kiesőzónában mozog.

15. Siófok: Miképp a turizmus, úgy a meccsek látogatottsága is igen idényszerű a Balatonnál, hiszen a legnagyobb hazai, illetve vendég létszámokat mindig a legforróbb hónapokban, a szezon elején és végén lehet megtapasztalni Révész utcai stadionban. A siófoki vezetőség 2000 főben határozta meg a mérkőzéseken látni kívánt közönség mennyiségét, ehhez képest csak minimális az eltérés mutatkozott, így az Újpest mellett a Siófok tervezete maradt a leghűbb a realitásokhoz.

16. Videoton: A fehérváriak esetében nem beszélhetünk statisztikai adatnyerésről, a tervezetről nincs adat, a jelenlegi átlagnézőszám körülbelül 3000 fő.

Szerző: Kapus Attila