Az IFFHS számításai szerint Buffon az elmúlt 25 év legjobb kapusa

Már megszokhattuk, hogy az IFFHS minden egyes naptári évet követően kihirdeti az előző esztendő legjobb játékosait posztonként. A labdarúgás statisztikáival foglalkozó szervezetet bár gyakran éri kritika, azért mégis adnak egyfajta támpontot, hogy mégis milyen képet mutat az aktuális idők futballja. A szervezet most 25 éve már, hogy minden januárban közli a legjobbak névsorát. Csütörtökön ennek tiszteletére kiadtak egy összesített névsort, az elmúlt 25 év legtöbb pontot összeszedő kapusairól.

A számítás a következőképpen történt: a kutatók minden év első 20 helyezettjét vették számításba. Tehát a tavalyi első Casillas 20 ponttal gazdagodott, míg a 20. helyezett hálóőr egy pontot szerzett. Így alakult ki az elmúlt 25 év legjobb kapusainak sorrendje, ami természetesen nem feltétlenül egyenlő, a játékosok valós kvalitásával. Hiszen például hiába áll a 17. helyen a Barcelonai Valdés, ha valójában sosem emlegették a legjobb kapusok között. Mindezek ellenére mégis olyan kapusisteneket előz meg a listán, mint a német Bodo Ilgner, Andreas Köpke, Angelo Peruzzi, vagy az egyetlen magyar, Király Gábor, aki a 88. pozíciót foglalja el.

10. Claudio André Mergen Taffarel (brazil) – 130 pont
A 101-szeres válogatott kapus igazi hős volt a 90-es években Brazíliában. Hosszú pályafutása alatt kétszer nyert Copa América-t, és egyszer világbajnokságot. Az 1994-es, Egyesült Államokban rendezett tornát úgy nyerte meg a Selecao-val, hogy csapata egyik legjobbjaként brillírozott a végső győzelemig. Nemzeti csapatbeli hattyúdala, az elvesztett 98-as döntő volt, a franciák ellen. Ezután újra Európába szerződött (korábban már légióskodott Olaszországban), és a Galatasaray kapuját védte, majd visszavonulása előtt, 2003-ig a Parma-ban védett, bár csak elvétve. Manapság a Galata kapusedzőjeként munkálkodik.

8.-9. Andoni Zubizarreta (spanyol) – 132
A baszk származású hálóőrt tartják a valaha volt egyik legjobb hispán kapusnak. 19 éves profiskodása alatt három klubnak is meghatározó hálóőre volt. Hat esztendőn át volt, szívének legkedvesebb csapatának, az Athletic Bilbao biztos pontja. Ezt követően került a Barcelona-hoz, és ott élte meg legnagyobb sikereit. Elég megjegyezni ezt a pár szót, és mindenki megértheti a dolgot: Johann Cruyff, Dream Team. A katalánokkal négyszer nyerte meg a Primrea Division-t, illetve egyszer a BEK-et. A válogatott nagy sikerei előtt, pont 10 évvel vonult vissza, így ezeket már csak sportvezetőként élhette, élheti meg.

8.-9. Walter Zenga (olasz) – 132
Az olasz kapus pályafutása javarészét az Inter-ben töltötte. Bár fiatal korában, az itáliai szokásoknak megfelelően sokszor szerült kölcsönbe, ám 1982-től 1994-ig számított a kék-feketék elsőszámú portásának. Hosszú pályafutása ellenére csak egyszer nyert bajnoki címet, illetve kétszer UEFA Kupát. A válogatottban 1990-ben érte a legnagyobb öröm, ugyanis a Squadra Azurra elsőszámú kapusaként, bronzérmet ünnepelhetett a hazai rendezésű Világbajnokságon.

7. José Luis Félix Chilavert (paraguayi) – 146
A paraguayi kapuslegenda, ha nem is védései miatt, de óriási hírnévre tett szert. Gyakran érték támadások erőteljes temperamentuma miatt, ám az Őt bántokat gyakran hallgattatta el egyedi teljesítményével. Napjainkban Chilavert-et tartják a statisztikusok Rogério Ceni mögött, a valaha volt második leggólerősebb kapuvédőnek. A lista 7. helyezettje ugyanis 74 válogatott fellépése során 8 gólt szerzett, pontrúgásokból, tizenegyesekből. Egész karrierjét tekintve pedig 62 találat fűződik a nevéhez, ami egynémely mezőnyjátékosnak is a dicsőségére válna.

6. Petr Cech (cseh) – 154
Tízes felsorolásunkban végre elérkeztünk egy még ma is aktív játékoshoz. A Chelsea hálóőre a klub történetének egyik legnagyobb hőse. 2006, őszi koponya törése után, alig három hónappal már újra a londoniak gólvonala előtt állhatott. Ekkorra már korábbi teljesítményével régen kiérdemelte a Kékek szurkolóinak tiszteletét, ám azóta élő ikonként tekintenek a cseh labdarúgóra. Cech mára már háromszoros angol bajnok, négyszeres FA-kupa, és egyszeres BL győztes.

5. Oliver Kahn (német) – 162
Hosszú a legendás, és nagyszerű német kapusok névsora, ám talán mégis kiemelkedik közülük egy. Főleg, ha az utolsó 25 évet tekintjük ,,csak” át. Kahn 2008-as visszavonulásáig 14 szezonon át volt a Bayern München kiszoríthatatlan kapuvédője. Két emlékezetes momentum fűződik nevéhez, ami érdekesen ellentmond a róla kialakult képpel. A lett származású játékost mindig nagyképű, pökhendi alakként ismerték, ám érző szívéről is tanúbizonyságot tett. 2001-ben, amikor a Bayern megnyerte a Bajnokok Ligáját, Ő volt az, aki a vesztes Valencia-ban védő kollégáját, Santiago Canizarest vigasztalta a büntetőpárbajba torkolló meccs végén. Majd öt évvel később ismét bizonyított a nagy Oli. A németországi VB előtt nagy harc volt közte, és Jens Lehmann között a Nationalelf egyes számú dresszéért. Nagy volt a harc a sajtóban a két profi között, lévén sosem kedvelték egymást. Végül az Arsenal kapusa védhetett a 2006-os seregszemlén. Az Argentína elleni negyeddöntőn azonban tizenegyesekre került sor, ahol bizonyítottan Kahn tippjei segítették Lehmann-t a hárításban. ,,Jutalmul” a Bayern kapusa védhetett a megnyert bronzmeccsen.

4. Peter Schmeichel (dán) – 179
Ő volt az első sztárkapus a Premier League-ben. Sokan máig őt tartják a Manchester United legjobb kapusának. Schmeichel részese volt a dán nemzeti csapat 1992-es, meglepetés EB sikerének. 91-es szerződtetése nyolc esztendőre oldotta meg Sir Alex kapusproblémáit, amit azóta is csak cikkünk következő alanyával sikerült ismét megoldania. A ,,Nagy Dán” becenevű játékos végül ötször nyert PL-t, háromszor FA-kupát, illetve egy-egy alkalommal BL-t, és UEFA-kupát.

3. Edwin van der Sar (holland) – 201
Van der Sar tekinthető a valaha volt legjobb holland kapusnak. Az Oranje-vel végül elkerülték az igazán nagy sikerek, bár négy EB-n, és három VB-n lehetett ott. Az Ajax-ban tűnt fel, és meglehetősen idősen, csak 29 évesen csapott fel légiósnak. Menedzsmentjével a Juventus-t választotta, amely végül helytelen döntésnek bizonyult, nem tudta megvetni a lábát a torinóiaknál, itáliai két idénye alatt. Ezt követően került Angliába, az újonc Fulham-hez, ahol komoly szigetországi hírnevet szerzett magának, így a ManUnited szerződtette is 2005-ben, potom 4 millió euróért. Ezt követően hat idényen átvolt, szinte hiba nélkül a Vörös Ördögök elsőszámú hálóőre.

2. Iker Casillas (spanyol) – 213
Casillas még mindig csak 32 éves lesz, de több mindent nyert már pályafutása alatt, mint tíz másik kapus együttvéve. A Real Madrid sztárja már 142-szeres válogatott, és a La Rioja-val megnyerte az előző két Európa Bajnokságot, illetve a 2010-es VB-t. Iker 1999 óta tagja a Királyiak első csapatának, és elég hamar ki is sajátította magának az elsőszámú kapus szerepét. Mára már ötszörös spanyol bajnok, egyszeres Copa del Rey győztes, illetve kétszer nyert Bajnokok Ligáját. 2002-ben kiszorult a Real-ból, ám César megsérült a Leverkusen elleni BL döntő első félidejében. A csereként beálló Casillas pedig Zidane és Roberto Carlos mellett a végül megnyert mérkőzés hőse lett.

1. Gianluigi Buffon (olasz) – 226
A most már jócskán veteránnak számító olasz kapuvédő túl van már egy pár sikeren, és csalódáson a futballban. De talán nem elvitatható (fő)szerepe az olasz válogatottban, és a Juventus-ban sem. A 35 éves Buffon már túl van 123. válogatottságán, legnagyobb sikere pedig a Squadra Azurra-val a 2006-os, botrányoktól sem mentes VB győzelem. Ekkoriban volt ugyanis a híres Calciopoli, azaz az olasz bundabotrány ,,első fordulója”. A nyár folyamán kizárták a Juvét a Serie B-be. Ám Gianluigi, például Zambrotta-val, Thuram-mal, Vieira-val ellentétben maradt az ,,Öreg Hölgynél”, és több évi nekirugaszkodás után, a tavalyi évben végre újra megnyerték a Serie A küzdelem sorozatát.

Szerző: Balogh József