Klasszikus mesterhármassal a góllista élére ugrott Böde – vidóval

Nehezen nyert a kiváló iramú találkozón a Ferencváros a Siófok ellen. A zöld-fehér siker legfőbb letéteményese az a Böde Dániel volt, aki mesterhármasával átvette a vezetést a mesterlövészek listáján.

Fantasztikus hangulat, verőfényes kora este és a szél ellenére remek futballidő fogadta mind a kilátogató 5500 szurkolót, mind pedig a futballistákat. A találkozó előtt Ricardo Moniz abban bízott, hogy korán meg tudják törni a Siófokot, míg Horváth Károly szerint a motivációt növelheti, hogy a Puskás Stadionban rendezték a találkozót.

A Fradi futballistái már 11 másodperc elteltével veszélyeztettek, ám ekkor még megúszta a kék mezes Balaton parti együttes a gólt. Nem sokkal később pedig egy – előzetes hírek szerint hátsó combizom-szakadás miatt – kényszerűségből le kellett cserélni Jovanovicot, így Peric ment be, és Somalia zárt vissza jobbhátvédbe. Az első félidő lüktető, sok apróbb szabálytalansággal tarkított játékot hozott itt is, ott is ziccerekkel. Ezekből jóval kecsegtetőbbek adódtak a dobogóra pályázó hazaiak előtt, ám rendre a jobbnál is jobb helyzeteket kerestek. Leonardo újfent bizonyította, hogy technikás, ámde olykor fölöslegesen bonyolítja a támadásszervezést. A tizedik percben egy nagyszerű Böde góllal nyitotta meg a gólcsapot a Ferencváros. Józsi  szögletét Cukic csúsztatta meg, a középen üresen maradó támadó félfordulattal, kapásból helyezett Kurucz kapujába. Az ekkor még a gólvonalon tisztázni próbáló Dajic egy perccel később majdnem kihasználta Jova hibáját, amikor a Fradi kapusa Besicre rúgta a labdát, a siófoki csatár fél méterről nem tudta berúgni a lehulló labdát. Nem valósult meg, amire sokan számítottak, azaz, hogy a Ferencváros beszorítja, és jól megszórja ellenfelét. A kék-sárgák rendkívül szépen és taktikusan futballoztak, olykor szemre is tetszetősen hozták ki a labdát, valahányszor  Fradi eljutott a kapujuk elé. Ráadásul a rögzített szituációkból rendre veszélyt tudtak teremteni. Egy ilyen után egyenlített Tímár Krisztián, így a félidő megérdemelt döntetlennel ért véget. Hozzá kell tenni, hogy nem látszott a két csapat közötti tizenkét helynyi különbség, és mindenképpen dicsérni kell Horváth Károly legénység a kulturált futballjukért. Fordulás után ugyanúgy kezdett a Ferencváros. Rögtön a kezdőrúgás után megszerezték a játékszert, majd Besic tüzelt jócskán fölé-mellé. Ekkor is inkább a hazaiak akarata érvényesült, aminek az ötvennegyedik percben Böde révén eredménye is lett. Ez volt a válogatottban is bemutatkozó támadó 13-ik gólja. A Fradi nem vett vissza, és tíz perccel később már a tizennegyedik gólját is megszerezte a Fradi 13-asa. A vendégeknek erre még volt válaszuk Melczer révén egy remekül elvégzett szabadrúgás landolt Jova kapujában. A legvégén a mérkőzés során a helyzeteit elhibázó, és a remek passzokkal jelentkező Leonardo berúgta a negyediket is. Ezzel a győzelemmel a Ferencváros átmenetileg fellépett a dobogóra, hiszen holnap Győr – Videoton rangadót rendeznek, amennyiben a fehérváriak nyernek, visszaelőzhetik Bödééket. Ha nehezen is, de megérdemelt hazai siker született.

Ferencváros – Siófok 4-2 (1-1)
Puskás Stadion, 5500 néző, vezette: Erdős József

Ferencváros: Jova – Jovanovic (Peric, 4.), Gyömbér, Besic, Sváb – Somalia, Józsi, Cukic, Leonardo (Birtalan, 92.), Aborah – Böde
Siófok: Kurucz – Fehér Zs., Tímár, Takács Z., Fejes – Nagy T. , Kecskés (Gál A., 54.), Windecker (Kiss Z., 76.), Melczer (Menyhárt A., 82.) – Dajic, Pál Sz.

g.: Böde (10., 54., 65.), Leonardo (89.) ill.: Tímár (27.), Melczer (72.)
s.: Gyömbér (4.), Kecskés (32.), Windecker J. (49.), Leonardo (62.), Melczer (63.), Peric (92.)

Ricardo Moniz így értékelte a találkozót a Sport Tv kamerái előtt: „Sajnos hátul koncentrációs hibák miatt megint nehézzé tettük magunknak a mérkőzést, egy élcsapat ellen végzetes lehet ez. A világ legjobb szurkolótábora nekünk van, zöld-fehér a vérük, nagyon fontos, hogy még több nézőt csalogassunk ki, ha kell, a falon is átmegyünk értük. Az is egy tehetség, hogy a kapu előtt valaki higgadt tud maradni, tegnap edzésen is sokat hibáztunk sajnos, de összességében a négy kettes győzelem szép eredmény.”

Horváth Károly a végeredménnyel elégedetlen, a csapata tartásával viszont maradéktalanul elégedett volt: „Volt tartása a csapatnak, az első gól talán elkerülhető lett volna, de dicséret illeti a játékosaimat, hogy hátrányban is volt lelkierejük egyenlíteni, majd szépíteni. Sajnos megint nem tudtam minőségit cserélni, így a végén a Fradi felőrölt bennünket. Reálisan nézve megérdemelt a Ferencváros sikere, mivel több helyzete volt, sokat ki is hagyott, de a játékosaimat is meg kell dicsérni, hiszen volt tartásuk.”

Gavalovits Sándor