Pécsi győzelmével már ötödik helyen a Honvéd

Emberhátrányban is bedarálta ellenfelét a fővárosi piros-fekete csapat, Leandro Martínez duplája mellett Davide Lanzafame is betalált. Hármas holtverseny alakult ki a középmezőny elején.

Kellemes tavaszi estének nézett elébe a két együttes. A pécsiek feledtetni szerették volna gyenge idénykezdetüket, miközben a Honvéd tovább javította volna a helyezését. Sokan úgy gondolták, hogy akár rangadó is kikerekedhet a két együttes összecsapásából, ám akik ezt remélték nagyot kellett, hogy csalódjanak, ugyanis lagymatagon kezdtek a felek. Az első említésre méltó eseményre a huszadik percig kellett várni, ekkor Lovric bedobásánál számolta el magát Lantos Levente, így a labda Lanzafame elé hullott, aki köszönte szépen és a kapuba helyezett. Kicsivel több, mint öt perccel később Tandia kezét érte a labda, Solymosi határozottan mutatott a tizenegyespontra, Wittrédi lövését azonban Kemenes fogta, maradt a Honvéd vezetés. A félidő hajrájában előbb Grumic lőhetett, de erőtlen próbálkozását Kemenes felszedte. Majd Lanzafame kapott sárga lapot időhúzásért egy szögletnél, ez később fontossá vált. Vécsei a szünet előtt kidolgozott helyzetet rontott, így maradt a kispesti előny.

Fordulás után a pécsiek rohamoztak, mégis a vendégek rúghattak tizenegyest: Martínez esett el a büntetőterületen belül. Ami ezután következett, minden képzeletet felül múlt: Lanzafame és a sértett Martínez veszett össze azon, hogy ki végezze el a büntetőt. Emiatt az argentin-olasz játékos sárga lapot kapott időhúzásért, Lanzafame pedig kakaskodás miatt megkapta a második sárga lapját, majd gúnyosan megtapsolta csapattársát. Végül csak elvégezte a tizenegyest Martínez, és nem hibázott. A hazaiak nem tudták kihasználni, hogy emberelőnybe kerültek, nem úgy Martínez, aki egy előrevágott labdát értékesített, kialakítva a végeredményt. Negyedórával a vége előtt újabb érdekes közjáték zavarta meg a találkozót: nemes egyszerűséggel beindultak a pécsi stadion öntőző berendezései. A hajrában ugyan a hazaiaknak akadt még helyzete, de gólt nem tudtak szerezni, így magabiztosan nyert a fővárosi együttes. Ezzel a győzelemmel feljött az ötödik helyre Marco Rossi együttese, megelőzve a Ferencvárost és befogva a DVSC-t. Mindhárom csapat 39 ponttal áll jelenleg.

Pécsi MFC – Budapest Honvéd 0-3 (0-1)
Pécs, 2000 néző, vezette: Solymosi Péter

PMFC: Dibusz -Lázár P., Lantos (Gaál, 63.), Balogh B., Uzoma – Nagy O. (Beke, 74.), Koller K. (Szatmári, 60.), Akassou, Wittrédi – Grumic, Simon A.
Honvéd: Kemenes – Lovric, Ignjatovic, Tandia, Baráth – Nagy G., Zivanovic, Vécsei (Ikenne-King, 78.) – Tchami (Hidi, 55.), Lanzafame, Martínez

g.: Lanzafame (20.), Martínez (51., 57. – első 11-esből)
s.: Tandia (25.), Lázár (31.), Lanzafame (37.), Martínez (51.)
p.: Lanzafame (51., második sárga lap után)

Így látták az edzők:

Marco Rossi (Honvéd): „Igazából én követtem el a legnagyobb hibát, hiszen a mérkőzés előtt nem jelöltem ki a büntetőrúgókat. Ettől függetlenül ennek nem lett volna szabad megtörténnie a pályán, a játékosok is hibáztak, de a felelősség az enyém – kezdte a tizenegyesnél történt incidenssel az olasz tréner. – Nekünk minden játékos nagyon fontos, nem tehetjük meg, hogy mindkettőt, de akár csak az egyiküket is kitegyük a keretből. Ami történt megtörtént, nagy baj nem lett belőle, majd levonjuk a megfelelő következtetéseket, és megoldjuk házon belül. Az első félidőben az nem tetszett a játékunkban, hogy teljes létszámnál is túlságosan defenzívek voltunk, támadóink nem jól csinálták a letámadást, én nem ezt kértem tőlük. Amikor már létszámhátrányba kerültünk, akkor alkalmazkodnunk kellett a szituációhoz, ez most bejött, örülünk a győzelemnek.”

Lőrincz Emil (PMFC): „Rettentő rosszul játszottunk, mentálisan sem úgy álltunk a mérkőzéshez, ahogy kellett volna, ma ez egy ilyen nap volt, nagyon csúnya vereséget szenvedtünk. Nagyon szégyellem magam, a játékosokkal el kell beszélgetnünk, hiszen mentálisan és taktikailag is olyan hibákat követtek el, ami ehhez a vereséghez vezetett. Minden játékosunk magasan a tudása alatt teljesített, hozzáállásban mindenképpen mást vártam.”

Gavalovits Sándor