Sorozatunk harmadik részében az élvonalbeli tagságát az utolsó pillanatban meghosszabbító Lombard Pápa csapatára fókuszálunk. Télen még senki sem számított arra, hogy végül ilyen izgalmakra kell számítani az utolsó fordulókban, ám a pontelőny elkényelmesítette a játékosokat, aminek majdnem kudarc lett a vége. Lássuk, mi történt Pápán a mögöttünk hagyott idényben.
14. Lombard Pápa 7 győzelem 7 döntetlen 16 vereség 26-46 28 pont
A Lombard Pápa csapatának nem sikerült az előrelépés, hiszen tavalyhoz hasonlóan idén is a 14. helyen zárt. Egy éve két fordulóval a vége előtt hosszabbította meg élvonalbeli tagságát a Veszprém megyei csapat, idén azonban az utolsó fordulóra maradtak az izgalmak. Tavaly 30 pontot gyűjtöttek hazai pályán 20 pontot szerezve, míg idén összesen 28 pont, amiből hazai környezetben 21-et szereztek.. Ha összehasonlítjuk a mérleget, nem sok különbséget találunk. Nézzük meg egy picit, hogyan is telt a 2012/13-as szezon a Pápa szempontjából.
A szezon előtt célként a középmezőnyt határozta meg Bíró Péter tulajdonos. A téli szünetben a 13. helyen állt a csapat csupán hat pontra a 4. helytől, tehát mondhatjuk, hogy az őszi produkciót nem érheti különösebb kritika. Ekkor még 9 pontra voltak a kieső zónától is, tehát nyugodtan tölthették a játékosok téli szabadságukat.
Pedig nem indult túl jól a szezon pápai részről: öt forduló elteltével máris megköszönték Bene Ferenc munkáját, hiszen csupán 2 pont szerepelt a csapat neve mellett. Ekkor először – és nem utoljára – beugróként a kapusedző Kovács László ült a padon a Kaposvár elleni hazai találkozón, ahol irányításával győzni tudott a csapat. A 7. fordulótól Zsivóczky Gyula kezébe került a gyeplő, akinek irányításával nagy pofon (Győr elleni 6:0-s vereség) és szép siker (1:0-s győzelem a Videoton ellen) is érte a gárdát. Ekkor már látszott, hogy főleg a góllövéssel vannak problémái az együttesnek, hiszen csupán 16 gólt sikerült elérniük 17 forduló alatt.
A télen érkezett is öt támadó (Lagator, Szolga Máté, Griffiths, Jasarevic, Beliczky), ám ők a tavasszal összesen három gólt szereztek, azt is Griffiths egymaga. Utólag az is kiderült, hogy a téli felkészülés nem volt sikeres, hiszen a tavasz a gólképtelenségről és az eredménytelenségről szólt. Az is probléma volt a bakonyaljai csapatnál, hogy a kiesőzónához képest lévő nagy pontelőny megnyugtatta a játékosokat. Az elkövetkező tíz fordulóban nem is tudtak 7 pontnál többet szerezni, gólt is csupán nyolcat lőttek, miközben volt egy öt fordulót átölelő gólképtelen sorozatuk. A 21. fordulóban Kaposváron szenvedett háromgólos vereséget a Pápa, ami után felmerült a vezetőedző esetleges távozásának lehetősége, ám ekkor még elmaradt a váltás. A bizalom a 26. fordulóban fogyott el végképp Zsivóczky Gyula iránt, beugróként ismét Kovács László ült le a csapat kispadjára.
Közben a téli szünetben biztos kiesőként elkönyvelt Siófok magára talált, és szorgosan gyűjtögette a pontokat, négy fordulóval a vége előtt már csak öt egység volt a különbség a két csapat között. A lehető legjobbkor jött az Eger vendégjátéka, ahol 6:1-es győzelemnek örülhetett a hazai publikum. Ekkor sokan úgy gondolták, hogy ezzel a győzelemmel átszakad a gát, fordul a kocka, a játékosok elhiszik, hogy tudnak gólt is lőni. Ám a Haladás és a Siófok ellen ismét pont nélkül zárt a csapat, igaz, Szombathelyen egy félidőn keresztül jobban játszottak, mint a hazaiak.
El is érkeztünk a szezonzáró összecsapáshoz, amelyen még nyitott volt a kérdés: Pápa vagy Siófok városa marad jövőre első osztályú futball nélkül. Az utolsó forduló előtt Bíró Péter Tóth Bálintot nevezte ki vezetőedzőnek, aki elmondta: a játékosai mentálisan egy megyei másodosztályú csapat szintjén voltak, úgy kellett beléjük lelket önteni. A sorsolás sem könnyítette meg az életüket: Diósgyőrbe, egy igazi oroszlánbarlangba látogattak. Ám a játékosok nem rettentek meg a több ezer nézőtől sem, és végül ponttal távoztak Miskolcról. Szerencséjükre a Siófok nem tudott három pontot szerezni az Újpest ellen hazai pályán, így a játékosok boldogan ünnepelhették a pályán élvonalbeli tagságuk meghosszabbítását. Kérdés, jövőre ki marad közülük, hiszen nagy változásra van szükség a keretben.
Összefoglalva tehát három dolgot lehetne kiemelni, ami majdnem kieséshez vezetett. Az egyik, hogy négy edző is irányította a csapatot, ám mint tudjuk: egy embert könnyebb elküldeni, mint mondjuk a fél csapatot. Másik tényezőként felírhatjuk a nem túl sikeres téli felkészülést, amit a Pápa klubigazgatója is megerősített. Utolsóként pedig a téli szünetben lévő megnyugtató pontelőnyt emelnénk ki, hiszen nehéz volt már motiválni a játékosokat tavasszal.
A jövőre nézve célként ismét a bennmaradás kiharcolása lehetne reális, kérdés, mennyire sikerül megerősíteni a keretet. Nagy hiány Pápán, hogy gyenge az utánpótlás, így onnan nem juthat merítési lehetőséghez az aktuális vezetőedző. Bíró Péter a napokban elárulta, hogy nem dúskál az anyagiakban csapata, így nyáron csak lejárt szerződésű labdarúgókat vagy kölcsönjátékosokat tud majd a csapathoz csábítani.
Házi góllövőlista:
8 gólos: Goran Marics
3 gólos: Quintero, Seye, Griffiths
Legtöbb találkozón pályára lépett játékosok:
30 mérkőzés: Szűcs Lajos
29 mérkőzés: César Quintero
27 mérkőzés: Rodenbücher István
26 mérkőzés: Lazar Arszics
25 mérkőzés: Dlusztus András, Tóth Gábor
22 mérkőzés: Goran Marics
Legtöbb gólpassz:
7: Marics
4: Quintero
3: Arszics, Seye
2: Sekour
Kanadai táblázat (gól + gólpassz):
15 pont: Marics (8+7)
7 pont: Quintero (3+4)
6 pont: Seye (3+3)
4 pont: Griffiths (3+1)
Arszics (1+3)
Legtöbb játszott perc:
2700: Szűcs Lajos
2307: Quintero
2193: Rodenbücher
2162: Dlusztus
1929: Marics
Legdrágább játékosok a transfermarkt.de szerint (euróban):
400 ezer: Marics
250 ezer: Dlusztus, Quintero
Móra Tamás
