Track & Race Sportügynökség Kft. - A sportrendezvény partner

Alapképességek hiányoznak az akadémistákból

A TF aulájában tartottak konferenciát az utánpótlásról. Az eseményt az utanpotlassport.hu szervezte immár harmadik alkalommal. A Dechatlon és a MOB támogatásával jöhetett létre a konferencia, melyen Szalai László, az MLSZ Edzőképző központ vezetője osztotta meg észrevételeit.

A szakember nyár elején vette át Mezey Györgytől a magyar edzőképzés vezetését. Szalai László korábban a Sándor Károly, majd a Magyar Futball Akadémia vezetője volt. Az edzőképzés feje az akadémiákról kikerülő játékosok továbbképzésében látja a legnagyobb hibát. „Vajon a felnőtt csapatba kerülve fejlődnek-e tovább ezek a fiatal, tizennyolc és huszonhárom év közötti játékosok? Óriási hiba, ha azt hisszük, az akadémiáról kikerülve befejeződött a képzésük.” – tette fel a nem is annyira költői kérdést a szakember.

Kiemelte, hogy az utánpótlásban terjedő eredménykényszer is egyre reálisabb veszélyt jelent, és ebben a tulajdonosoktól érkező utasítást hibáztatja. Felvette a talán nem is olyan friss problémát: Rengeteg rossz mozgású, hibás testtartású, futni sem tudó fiatal kerül az akadémiákra. Hozzátette, ezeket nem ott, hanem iskolai testnevelésórákon kellene helyrehozni.

Rámutatott, hogy a merítési lehetőség meg sem közelíti a nyugati méreteket. Amíg Nyugat-Európában a négy keresett tulajdonság közül egy hiányzott, már fel sem vették az adott fiatalt, ellenben idehaza, ha kettő megvolt, felvételt nyert. A minőségi munkával kapcsolatban megjegyezte Szalai, hogy az utánpótláscsapatok nagy része négy esztendeje novembertől márciusig nem tudott edzeni, mert a feltételek nem voltak adottak. Ez főleg játékra alkalmas pályák hiányával magyarázható, illetve ezek csak az elmúlt években valósultak meg. És ezzel Magyarország csak utána eredt Európának, hiszen miközben a bécsi Rapid 3, a Bayern 6, a Barcelona pedig 10 millió eurót fordít az utánpótlásra, idehaza ennek töredéke áll rendelkezésre.

A honi edzőképzés feje szerint van alapja a kritikáknak, ám szerinte „nem kell mindenkinek a fejét venni, aki a magyar futballban dolgozik.” Egy érdekes hasonlattal élt ennek kapcsán. A külföldi edzőket egy aszfaltozó-brigádhoz hasonlította: „nem kell minden áron külföldi edzőket hozni, mert akkor hozzanak külföldi aszfaltozókat is, mert olyan úton szeretnénk közlekedni, mint Ausztriában.”

A szakember a hazai edzőképzés megújításáról is beszélt. Erre azért is van szükség, mert akadnak szakmai hiányosságok a fiatalok képzésében, így például edzésmódszerekben, terhelésben. Rámutatott, hogy nem érti, az élettani folyamatok oktatása miért került ki, de újra tananyag lesz, mert elengedhetetlen egy szakember számára ezen folyamatok ismerete. Hangsúlyozta, hogy a szemléletváltással a munka minősége is változhat, így elérhető lehet, hogy az „ügyes kis magyar focisták” helyére atletikus, robbanékony, motivált labdarúgók lépjenek. Kiemelte, hogy a 16-19 éves korosztályban vannak olyan játékosok, akik, ha tovább fejlődnek jobb eredményeket érhetnek el a mai futballistáknál.

Gavalovits Sándor