Az AC Milan csillaga, Kejszuke Honda elképesztő magabiztossággal rendelkezik, még egy olyan számára zaklatott szezont követően is, mint amelyen most vagyunk túl.
Honda januárban érkezett a Milanhoz, miután vitás körülmények között, de szakított (elvileg lejárt a szerződése) a CSZKA Moszkvával. Ám az olasz együttes vele is, nélküle is csak szenvedett, pedig nagy várakozás előzte meg érkezését. Igaz, kár is lenne Honda nyakába varrni azt, hogy a milánóiak még csak az Európa Ligában sem indulhatnak az új idényben.
Olvasni, hallani arról, hogy nem csak az elmúlt évek, de talán a valaha volt legjobb japán válogatott formálódik, formálódott össze az olasz mester, Alberto Zaccheroni keze alatt. És mellesleg, a japán mindig is egy elszánt, harcos nemzet volt, van, és lesz is. Midnezt pedig tükrözi a gárda egyik legértékesebb tagjának, a már fentebb emlegetett Hondának a nyilatkozata:
„Én azt hajtogatom, hogy megnyerjük a Világbajnokságot, és nem számít, hogy más emberek mit gondolnak erről. Én nem is lehetnék boldogabb focistaként, hogy ilyen sok ember várja el tőlünk, hogy a korábbiaknál is jobb eredményt érjünk el. Én soha nem adom fel, továbbra is van bennem hit. A lényeg az lesz, hogy a későbbiekben mennyire tudjuk megismételni az első meccsünkön, Elefántcsontpart ellen mutatott játékunkat. Természetesen minden meccs más, de meg szeretnénk győződni arról, hogy tudunk-e alkalmazkodni a részletekhez.” – hozta elő a „Kék Szamurájok” kulcsembere, a profi mentalitást.
A japán válogatott tehát előbb az elefántcsontpartiakkal, majd a görögökkel, és végül a kolumbiaiakkal csapnak össze, a csoportküzdelmek során.
Balogh József