A Puskás stadion búcsúmérkőzésén szépre sikerült az elköszönés. Pintér Attila hiányában Farkas József vezényelte a győztes együttesünket.
Háromszor örülhetett a magyar válogatott. – fotó: MLSZ.hu
Az MLSZ kezdeményezése, miszerint aki erre a találkozóra jegyet váltott, ingyen tekintheti meg a szeptemberi első eb-selejtezőt megtette hatását, ugyanis szépszámmal látogattak ki a szurkolók. A mérkőzés előtt Pintér Attila kórházba került, első hírek szerint idegi fáradsággal, így állandó segítője, Farkas József dirigált. Friss: Pintér Attilát értesülések szerint nyombélfekéllyel kellett megműteni, miután rosszul lett a találkozó előtt és kórházba kellett szállítani, a beavatkozás sikeres volt, hétfőn elhagyhatja a kórházat.
Ezúton kívánunk jobbulást Pintér Attilának.
Magyarország – Kazahsztán 3-0
g.: Priskin (26.), Varga R. (63.), Engel (90+1., öngól)
kiállítva: Korobkin (62., második sárga lappal)
Nem kezdődött rosszul a mérkőzés a mieink számára, hiszen már az első percekben magához ragadta a kezdeményezést a válogatott, és lendületes, olykor tetszető támadásokkal operált. Az első igazán nagy helyzet a nyolcadik percben alakult ki, Gyurcsó beadását Vécsei bólintotta mellé. Majd sokáig csak kisebb lehetőségek, mígnem a huszonhatodik percben Varga szögletére remekül érkezett mélységből Priskin, és a kapus lábai között fejelt a kapuba, két perccel később Korobkin ügyeskedte magát lövőhelyzetbe, ám Rózsa szépen ért le a labdára. A lefújás előtt nem sokkal Varga húzta meg a balszélt, beadásáról épphogy lemaradt Priskin. Ezzel pedig lényegében vége is volt az első félidőnek. Ég és föld a szerdai és a szombati összecsapás között. Az albánok elleni ötlettelen, fásult játék után ezúttal lendületes, a széleket kihasználó csapatot láthattunk, és a gól is egy begyakorolt szituáció után született. Talán ezt gyakorolták az elmúlt fél évben a játékosok, mert a letámadás ezúttal mintha olajozottabban működött volna, valamint a védelem is magabiztosabban állt a lábán.
A második félidőt álmosabb iramban kezdték a csapatok, de a cserék meghozták a lendületet, ám az első lövés Nagy Gábortól, a Haladás játékosától érkezett, de szögletre vágódott a játékszer, és a beívelt sarokrúgás majdnem kifogott a kazahokon. Az egyik védő sarkáról a kapu irányába csorgott, de Szigyelnyikov bal kézzel valahogy felkapta. Majd három magyar szöglet, melyből kettő elég gyatrára sikerült. S alig több, mint egyórányi játék után Korobkin kiállt, miután hátulról buktatta a megiramodó Korhutot, és a vendégek hátvédje második sárgáját is begyűjti. Varga szabadrúgását Szigyelnyikov suta mozdulattal a bal alsóba segítette. Valódi potya. Aztán a lefújásig semmi érdemleges esemény, a szurkolók szórakoztatták magukat, de eljött a kilencvenegyedik perc. Simon elrobogott, középreadását Futács elől menteni igyekvő Engel saját kapujába sodorta, miközbe Szigyelnikov is átesett védőjén. Komikus öngól, de láttunk már ilyet. Ezzel a háromgólos sikerrel elbúcsúzott a hatvanegy éves – 2002 óta Puskás Ferenc nevét viselő – Népstadion.
Gavalovits Sándor
