A harminckét együttes kereteit böngészve érdekes adatra bukkantunk. A 736 játékos közül többen is jubilálhatnak a világversenyen.
A labdarúgók közül sokan kerek válogatottsággal fejezhetik be a világbajnokságot. Górcső alá vettük, mely játékosok érhetik el azokat a bűvös számokat, amelyeket sokan egyéb mérkőzéseken szereznek meg.
Csoportonkénti bontásban tehát a lehetséges jubilálók – csak azokat vesszük figyelembe, akik minimum ötvenedik válogatottságukat ünnepelhetik a világversenyen. (A játékos neve után a posztja, az elérhető válogatottság, a jelenlegi válogatottság, valamint, hogy mikor érheti el. Azoknál, akiknek maximálisan három találkozón belül van a jubileum, nem jelöltük külön.)
A csoport:
Brazília
Thiago Silva (védő) – 50 – jelenleg 46-szoros válogatott (nyolcaddöntő)
Neymar (támadó) – 50 – negyvenkilencszeres válogatott
Horvátország
–
Mexikó
Javier Rodríguez (védő) – 100 – kilencvenötszörös válogatott (negyeddöntő)
Kamerun
Nicolas N’Kolou (védő) – 50 – negyvennyolcszoros válogatott
Alex Song (középpályás) – 50 – negyvenhétszeres válogatott
Samuel Eto’o (támadó) – 120 – száztizenhétszeres válogatott
B. csoport
Spanyolország
Iker Casillas (kapus) – 160 – százötvennégyszeres válogatott (elődöntő)
Raul Albiol (védő) – 50 – negyvenhatszoros válogatott (nyolcaddöntő)
Sergio Ramos (védő) – 120 – száztizenhétszeres válogatott
Andrés Iniesta (középpályás) – 100 – kilencvenhétszeres válogatott
David Villa (támadó) – 100 – kilencvenhatszoros válogatott (nyolcaddöntő)
Hollandia
Wesley Sneijder (középpályás) – 100 – kilencvenkilencszeres válogatott
Dirk Kuyt (támadó) – 100 – kilencvennyolcszoros válogatott
Chile
Mauricio Isla (védő) – 50 – negyvenhétszeres válogatott
Carlos Carmona (középpályás) – 50 – negyvennégyszeres válogatott (elődöntő)
Ausztrália
Mile Jedinak (középpályás) – 50 – negyvennégyszeres válogatott (elődöntő)
Matt McKay (középpályás) – 50 – negyvenhétszeres válogatott
C. csoport
Kolumbia
David Ospina (kapus) – 50 – negyvenháromszoros válogatott (döntő)
Mario Yepes (védő) – 100 – kilencvenhétszeres válogatott
Abel Aguilar (középpályás) – 50 – negyvenkilencszeres válogatott
Fredy Guarín (középpályás) – 50 – negyvenkilencszeres válogatott
Carlos Sánchez (középpályás) – 50 – negyvenötszörös válogatott (negyeddöntő)
Görögország
Sokratis Papastathopoulos (védő) – 50 – negyvenhétszeres válogatott
Alexandros Tziolis (középpályás) – 50 – negyvenkilencszeres válogatott
Elefántcsontpart
Kolo Touré (védő) – 110 – százhétszeres válogatott
Souleymane Bamba (védő) – 50 – negyvennégyszeres válogatott (elődöntő)
Cheikh Tioté (középpályás) – 50 – negyvennégyszeres válogatott (negyeddöntő)
Japán
Endo Jasuhito (középpályás) – 150 – száznegyvennégyszeres válogatott (elődöntő)
D. csoport
Uruguay
Diego Lugano (védő) – 100 – kilencvennégyszeres válogatott (nyolcaddöntő)
Álvaro Gonzalez (középpályás) – 50 – negyvenháromszoros válogatott (döntő)
Costa Rica
Roy Miller (védő) – 50 – negyvennyolcszoros válogatott
Anglia
Frank Lampard (középpályás) – 110 – százötszörös válogatott (negyeddöntő)
James Milner (középpályás) – 50 – negyvenhétszeres válogatott
Olaszország
Andrea Barzagli (védő) – 50 – negyvenhétszeres válogatott
Claudio Marchisio (középpályás) – 50 – negyvennégyszeres válogatott (elődöntő)
Daniele De Rossi (középpályás) – 100 – kilencvenötszörös válogatott (negyeddöntő)
Andrea Pirlo (középpályás) – 110 – százkilencszeres válogatott
E. csoport
Svájc
Johan Djourou (védő) – 50 – negyvennégyszeres válogatott (elődöntő)
Valon Behrami (középpályás) – 50 – negyvennyolcszoros válogatott
Gelson Fernandes (középpályás) – 50 – negyvenhétszeres válogatott
Ecuador
–
Franciaország
–
Honduras
Maynor Figueroa (védő) – 110 – százötszörös válogatott (negyeddöntő)
Wilson Palacios (középpályás) – 100 – kilencvenötszörös válogatott (negyeddöntő)
Jorge Claros (középpályás) – 50 – negyvenkilencszeres válogatott
Jerry Bengston (támadó) – 50 – negyvennégyszeres válogatott (elődöntő)
F. csoport
Argentína
Sergio Romero (kapus) – 50 – negyvenhétszeres válogatott
Fernando Gago (középpályás) – 50 – negyvenkilencszeres válogatott
Ángel Di Maria (középpályás) – 50 – negyvenhétszeres válogatott
Javier Mascherano (középpályás) – 100 – kilencvennyolcszoros válogatott
Bosznia-Hercegovina
Miralem Pjanic (középpályás) – 50 – negyvennyolcszoros válogatott
Irán
Hosro Hejdari (védő) – 50 – negyvenkilencszeres válogatott
Nigéria
Joseph Yobo (védő) – 100 – kilencvenhétszeres válogatott
G. csoport
Németország
Manuel Neuer (kapus) – 50 – negyvenötszörös válogatott (negyeddöntő)
Philippe Lahm (védő) – 110 – százhatszoros válogatott (nyolcaddöntő)
Per Mertesacker (védő) – 100 – kilencvennyolcszoros válogatott
Sami Khedira (középpályás) – 50 – negyvenhatszoros válogatott (nyolcaddöntő)
Toni Kroos (középpályás) – 50 – negyvennégyszeres válogatott (elődöntő)
Lukas Podolski (támadó) – 120 – száztizennégyszeres válogatott (elődöntő)
Thomas Müller (támadó) – 50 – negyvenkilencszeres válogatott
Portugália
Fabio Coentrao (védő) – 50 – negyvennégyszeres válogatott (elődöntő)
Miguel Veloso (középpályás) – 50 – negyvennyolcszoros válogatott
Ghána
Samuel Inkoom (védő) – 50 – negyvenhatszoros válogatott (nyolcaddöntő)
Emmauel Agyemang-Badu (középpályás) – 50 – negyvenkilencszeres válogatott
André Ayew (középpályás) – 50 – negyvenkilencszeres válogatott
USA
DaMarcus Beasley (védő) – 120 – száztizenhatszoros válogatott (nyolcaddöntő)
Clint Dempsey (támadó) – 110 – százötszörös válogatott (negyeddöntő)
H. csoport
Belgium
Thomas Vermaelen (védő) – 50 – negyvenhétszeres válogatott
Axel Witsel (középpályás) – 50 – negyvennyolcszoros válogatott
Eden Hazard (középpályás) – 50 – negyvenötszörös válogatott (negyeddöntő)
Kevin Mirallas (középpályás) – 50 – negyvennégyszeres válogatott (elődöntő)
Steven Defour (középpályás) – 50 – negyvenháromszoros válogatott (döntő)
Algéria
–
Oroszország
Serhiy Ignashevich (védő) – 100 – kilencvenhétszeres válogatott
Igor Denisov (középpályás) – 50 – negyvennégyszeres válogatott (elődöntő)
Dél-Korea
–
Gavalovits Sándor
