A Bikák tavaly nagyon jó szezont futottak, megnézzük, hogy idén mi várható tőlük.
A klubot 1906-ban alapították a Juventus-ból kivált Alfredo Dick és a Torinese-ből szerzett játékosok segítségével. Érdekesség, hogy az első hivatalos meccsüket pont a Juventus ellen vívták meg, ezt megnyerték 2-1-re. 1914-15-ben közel jártak a bajnoki címhez, a 2. helyen voltak két pontra az éllovas Genoa-tól és az utolsó körben pont velük játszottak volna, de az I. világháború kitörése miatt a meccset nem játszották le. 1920-21-ben a Torino részese volt a “leghosszabb meccsnek”. Akkoriban az északi és déli csapatok külön voltak, csak a két bajnok csapott össze, a Torino viszont pontegyenlőséggel állt a Legnano-val az első helyen, így rájátszást kellett eszközölni. A rendes játékidő után 1-1 volt az állás, és az akkori szabályok értelmében addig kell hosszabbítást játszani, amíg el nem dől a meccs. Két 30 perces ráadás után még mindig döntetlen volt az állás, így következett a 3. hosszabbítás, de 8 perc után a csapatok közösen feladták a meccset és kezet fogtak, az újrajátszás lehetőségét is visszautasították. Első bajnoki címüket 1927-ben nyerték volna meg, ha nem vették volna el tőlük bundázás miatt. A következő évben aztán összejött a várva várt siker. Ezt enyhe hanyatlás követte, többször is csak a középmezőnyben végeztek, de 1936-37-ben elhódították történelmük első olasz kupáját.
A következő fontos korszak a Grande Torino-é, ami rengeteg rekordot tart az olasz labdarúgásban. ’42-43-ban ők lettek az első csapat, amelyik duplázni tudott (bajnokság+kupa). Az ezt követő 4 bajnokságot is ők nyerték, 1946-47-ben a Torino 104 gólt rúgott és 35-öt kaptak, míg 1947-48-ban 125 gólig meg sem álltak, és olyan győzelmeket arattak, mint az Alessandria elleni 10-0, vagy a Roma 7-0-s földbe döngölése saját pályáján. Az Inter elleni meccs után 1948-49-ben (ezen a meccsen biztosították be bajnoki címüket) egyből Lisszabonba repültek, hogy a Benfica-val játszanak egy barátságos mérkőzést. A portugálok nyertek 4-3-ra, de, ami ezután történt, az sokkal tragikusabb. 1949. május 4-én visszafele repülve vastag köd ereszkedett Torino-ra, és az azt körülvevő hegyekre. A rossz látási viszonyok miatt a repülőgép belecsapódott a Superga bazilika falába, ezzel minden fedélzeten lévőnek a halálát okozva. Az utolsó 4 meccsen a Torino kénytelen volt saját ifi csapatát kiküldeni, viszont az ellenfelek sportszerűen ugyanezt tették.
A tragédia nagyon megviselte a csapatot és sötét korszak köszöntött rájuk. Egyre hátrébb végeztek a tabellán, és végül történelmük folyamán először, 1958-59-ben kiestek az első osztályból. Azonnal visszatértek utána, és nem is teljesítettek rosszul, az elkövetkező években például 3.-ok is lettek és kétszer is bejutottak az olasz kupa döntőjébe. Ellenben a csapatot ismételten tragédia sújtotta, 1964-ben megszerezték az ördöngös cseleiről híres Luigi Meroni-t a Genoa-ból. Kész klubikon lett belőle, de 1967. október 15-én egy autó elütötte, és a játékos életét vesztette. Érdekesség, hogy az autó vezetője, Attilio Romero, 2000 és 2005 között a klub elnöke lett. 1967-68-ban és 1970-71-ben két újabb olasz kupa győzelem jött össze a csapatnak, így úgy tűnt, hogy megtalálták ismételten a nyerő csapatot. 1975-76-ban a Superga katasztrófa utáni első bajnoki címüket is megszerezték drámai körülmények közt. Az utolsó körben a Torino 1 ponttal vezetett a Juventus előtt, viszont hazai pályán csak egy döntetlenre futotta a Cesena ellen. Szerencséjükre azonban a Juventus kikapott a Perugia-tól, így a bordók ünnepelhettek.
Ezután lassú hanyatlás következett, de 1991-92-ben az UEFA-kupa döntőjéig jutottak, ahol végül az Ajax nyert több idegenben lőtt góllal. Rögtön utána megnyerték az olasz kupát, majd pénzügyi nehézségek miatt is végül 1997-98-ban alászálltak a Serie B-be. Egy jó darabig ingáztak a két legfelsőbb osztály közt, 2005. augusztus 9-én aztán bejelentették, hogy a klub csődbe ment. A klubot sikerült feltámasztania néhány üzletembernek, és augusztus 16-án hivatalosan visszavették őket a Serie B mezőnyébe. A csapat továbbra is a két legfelsőbb osztály közt vándorolt, 2012-13-tól tagjai az első osztálynak, a feljutást kiharcoló Giampiero Ventura-val a vezetőedzői székben.
A tavalyi idényük kifejezetten jóra sikerült, Ciro Immobile és Alessio Cerci remek szereplésének köszönhetően a Bikák a 7. helyen zártak és kvalifikálták magukat az Európa Liga selejtező körébe, miután a 6. Parma adósság miatt nem tudott UEFA-liszenszet szerezni.
Kulcsember: Ahogy arról már volt szó, tavaly remek szezont futott Alessio Cerci. 36 meccsen 13 gólt szerzett és 10 gólpasszt is kiosztott mindemellé. Ha idén is szeretnének a tavalyihoz hasonlóan szerepelni, akkor nagyon nagy szükség lesz a válogatott szélső jó játékára. Fontos láncszem lesz még a Juventus-tól szerződtetett Fabio Quagliarella, akinek a tavalyi gólkirályt, Ciro Immobile-t kell pótolnia.
A Torino nagyon masszív csapat, de Immobile elvesztésével azért sokat gyengültek. Valószínűtlennek tartom, hogy megint úgy teljesítsenek a bajnokságban, mint tavaly, de nem lesznek nagyon messze az európai kupa indulást jelentő helyektől. Középmezőnyt tippelek számukra, de lehet ez jobb is, ha a fentebb említett úriemberek jól teljesítenek.
Tipp: 10. hely
Korábban bemutatásra kerülő Serie A csapatok (2014/2015):
Serie A seregszemle – Cagliari
Serie A seregszemle – Atalanta
Serie A seregszemle – Sampdoria
Serie A seregszemle – Palermo
Serie A seregszemle – Udinese
Serie A seregszemle – Genoa
Serie A seregszemle – Chievo
Serie A seregszemle – Hellas Verona
Serie A seregszemle – Empoli
Serie A seregszemle – Cesena
Tereh Balázs