Amint arról beszámoltunk, a magyar női válogatott világbajnoki selejtezőn ugyan alulmaradt a franciákkal szemben szerda este, de leginkább a második félidőben felvette a harcot a jóval előrébb tartó gallokkal szemben. A mérkőzés után Markó Edinát, Szőcs Rékát, Zeller Dórát és a jubiláló Rácz Zsófiát kérdeztük.
A dicséretes helytállás után járt a taps. – fotó: Sipos Hajnalka
Tavasszal egy sima négy-nullával nyertek Besanconban Louisa Necibék, akkor leginkább Szőcs Réka bravúrjainak köszönhetően álltak meg négynél a franciák. Ezúttal több kisebb helyzetecske mellett akadt egy nagy ziccerünk, melyet Zeller Dóra ugyan elhibázott, ám a második játékrészben nem lehetett panasz a mieinkre, mert bár fölényben futballoztak a vendégek, igyekeztek lelkesedéssel, és tudatosabb taktikával az ellenfél kapuja elé kerülni, ami hellyel-közzel sikerült is. Markó Edina a találkozó után kiemelte, rengeteg tennivaló van még, de a pozitív visszajelzéseket rendkívül fontosnak tartja.
Markó Edina – fotó: mlsz.hu
„Először is köszönöm, köszönjük a gratulációt – kezdte a kapitány. – Számunkra (is) nagyon fontos az e fajta támogatás, megerősítés, hogy jó úton járunk. A játékosok számára pedig nagyon sokat számít az önbizalmuk építésében, hogy megtaláljuk minden ténykedésükben a dicsérhetőt, az apró siker(eke)t,a fejlődésük momentumait. Rengeteg a teendőnk e téren is.” Mint a bevezetőben említettük, merőben más volt a mérkőzés képe, mint a tavasszal vívott összecsapásé, ezt megerősítette Markó Edina is, aki szerint apróbb lépéseket tett előre a magyar válogatott a májusi összecsapás óta. Hogy mást ne jegyezzünk meg, a labdabirtoklási arányban, a kapura lövési mutatókban és minden egyéb statisztikában is némileg csökkent a differencia. „A májusi mérkőzés sok mindenben más volt. Egy olyan FUTBALLKULTÚRÁVAL rendelkező országban jártunk, ahol az utcán az emberek döntő többsége tudta kik vagyunk, ahol minden újságban oldalak foglalkoztak a mérkőzéssel,ahol az edzésünkön több néző volt,mint az itthoni meccsen,ahol 10000 néző tombolta végig a találkozót,ahol megtapsolták a magyar csapat minden értékelhető megmozdulását is. A lányoknak óriási többletet adott a meccs hangulata, ott nem lehetett bénultan játszani, az adrenalin mindenkire átragadt. Aki sportolt valamikor közönség előtt, tudja miről beszélek. Sokat tanulhatunk ebből a párharcból mindannyian, minden téren rengeteg a teendőnk. Mindemellett úgy gondolom mégis léptünk előre az előző mérkőzéshez képest. Ott örültünk, hogy ha át tudtuk lépni a felezővonalat, ha néhány érintés erejéig birtokolni tudtuk a labdát. Más dimenzióban játszott a két csapat, csak a lányok fegyelmezett, hősies játékának, Szőcs Réka remek védéseinek és némi szerencsének volt köszönhető, hogy nem szenvedtünk sokkal nagyobb arányú vereséget.” – utalt Markó Edina a májusi találkozóra. A szerda esti „visszavágón” bátrabban, olykor szemre is tetszetős megoldásokkal operáltak a mieink, és így – a négy-nulla ellenére – valamelyest szorosabb mérkőzés alakult ki. „Most azért más volt a helyzet, főleg a második félidőben. Próbálkoztunk labdakihozatallal, próbáltuk felépíteni a támadásainkat, – s bár még nem kaptam meg a statisztikát – de labdabirtoklásban is kisebb volt a francia dominancia. Többet tartózkodtunk az ellenfél térfelén, lehetőségeink adódtak, ziccerünk volt. Aki ismeri a női labdarúgás erőviszonyait, aki reálisan látja a két csapat közti (elsősorban) sebességbeli különbségeket, az elismeri mekkora dolog ez. Ez a francia válogatott a jövő évi világbajnokságon sokáig fog jutni, nem egy csapatnak fog 4 vagy akár több gólt rúgni. A szünetben sikerült rendet rakni a fejekben, megbeszéltük az első félidőben elkövetett hibákat és tudtuk, hogy ha azokat sikerül kijavítani, akkor közelebb fogunk érni – akár eredményben is – az ellenfélhez. Gólt sajnos nem sikerült rúgnunk és Delie extra egyéni teljesítményére sem tudtunk megfelelően reagálni, de a védekezésünket stabilizáltuk, több játékos egyéni teljesítménye is feljavult, labdaszerzéseinket és az előre játékunkat is bátrabban, hatékonyabban vállaltuk fel és fizikálisan, koncentrációban sem omlottunk össze a mérkőzés végére.”
Konklúzióként a türelmet és az időt hangsúlyozta Markó Edina. Mint mondta, e kettő nélkül nem lehet felépíteni egy csapatot sem. „Összességében azt mondhatom, hogy büszke vagyok a csapatomra, mert amit elvárásként támasztottunk feléjük, gyakoroltunk, elkezdtünk felépíteni velük a mögöttünk levő időszakban, abban nyomon követhető a fejlődés. Hogy ehhez idő kell és türelem? Mi tisztában vagyunk vele és felvállaljuk.” – zárta mondandóját a kapitány. Részünkről ehhez mindössze annyit tehetünk hozzá, hogy sok sikert kívánunk a megkezdett munkához.
A játékosok sem maradhatnak ki, hiszen lényegében ők valósítják meg a megbeszélt taktikát, és igyekeznek legjobb tudásuk szerint helytállni a pályán.
Zeller Dóra ziccere – fotó: Sipos Hajnalka
A Bozsik stadionban mutatott második félidei teljesítményre lehet alapozni a jövőben. A kisebb lehetőségek mellett kiemelendő Zeller Dóra nagy helyzete az első félidőben, ha az bemegy, minden másképp alakulhatott volna. „Én is sajnálom azt a helyzetet. (Vágó) Fannitól nagyon szép labdát kaptam, megküzdöttem a védővel a labdáért, amit aztán sikerült megszereznem és megpróbáltam a hosszúba elrúgni, de sajnos kivédte a kapus.” – elevenítette fel azt a helyzetet a Ferencvárosból a nyáron Hoffenheimbe szerződő támadó. „Úgy gondolom,hogy sikerült helytállnunk a világ egyik legjobb válogatottja ellen. Akik látták a mérkőzést, azért láthatták, hogy nagy a különbség a két csapat között, de kihoztuk magunkból a maximumot, és mindent megtettünk azért, hogy minél kevesebb gólt kapjunk. Próbáltuk minél jobban megszervezni a védekezésünket, és kontratámadásokat vezetni, amire sajnos már nem mindig volt energiánk.” – mutatott rá a két válogatott közti különbségre a még mindig csak tizenkilenc éves Zeller Dóra. Természetesen a második félidei teljesítménynek volt előzménye, miután a szünetben a gólok előtti hibákat sikerült megbeszélni, de Zeller az egymásba és a mérkőzés szorosabbá tételébe vetett hitet is kiemelte. „A szünetben pár hibát beszéltünk meg a védekezésben, például amikből a gólokat kaptuk, és talán ez a helyzet után elhittük, hogy van keresnivalónk a meccsen. Talán ezért is játszottunk harcosabban a második félidőben.”
Rácz Zsófia büszke ötven válogatottságára. – fotó: Sipos Hajnalka
Nívós ellenfél ellen jubilált a berlini FC Lübars középpályása, Rácz Zsófia, akit harmadmagával köszöntött ötvenedik válogatottsága alkalmával a mérkőzés előtt Török Gábor, az MLSZ női bizottságának vezetője. Nos, az első magyar lövést éppen az ünnepelttől láthattuk. Először arra voltunk kíváncsiak, milyen érzés ilyen találkozón pályára lépnie egy játékosnak, mert nem mindenkinek adatik meg félszáz találkozó a meggypiros mezben. „Maga az, hogy hazámat képviselhetem, mindig is jó érzéssel tölt el. Büszkén viselem a címeres mezt. Az 50. szereplésem pont egy nívós csapat ellen történt. A pályára, mint mindig, most is úgy léptem fel, hogy bebizonyítsam, ott a helyem.” Rácz szerint reális a végeredmény, de szerinte szorosabb is lehetett volna az összecsapás. Pozitívumként a májusi és a mostani összecsapás közötti különbség csökkenését említi (labdabirtoklás, bátrabb játék). Mint azt Markó Edina is kiemelte, a második félidőben mutatott teljesítményre lehet építeni a jövőben. „Tisztában voltunk az ellenfél játékerejével. A franciák a világ 4. legjobb csapata. Az eredmény reális, bár van némi hiányérzetem. Örülök, hogy a mostani meccsen többet birtokoltuk a labdát, mint a kinti mérkőzésen. Volt több jó megmozdulásunk. A fejlődés látszik a csapaton, mint taktikailag, mint mentálisan. Elhittük, hogy bátor játékkal olykor nekünk is van keresnivalónk. Ez inkább a második játékrészben valósult meg. A jövőben jobban fel kell vállalnunk ezeket, és önbizalommal telve kell végigjátszani a mérkőzést, levetkőzni kishitűségünk.”
Szőcs Rékára ezúttal sem lehetett panasz. – fotó: Sipos Hajnalka
Szőcs Rékát nem kell bemutatni a magyar női foci kedvelőinek, aki szerda este is több bravúrt bemutatott, amikre főleg az első félidőben volt nagy szükség, és bár négy gólt kapott, ezekről nem tehetett. „Sokkal másabb volt szerintem a mostani mérkőzés, bátrabban játszottunk, sikerült helyzetet is kialakítanunk, ami nagy pozitívum – reagált az MTK kapusa arra a felvetésre, miszerint a szerdai összecsapáson jobban felvettük a franciák elleni tempót. – Igaz, hogy az eredmény ugyanannyi lett, mint legutóbb, de a játék képe sokkal jobb volt.” Saját teljesítményét nem értékelte, azonban Szőcs Réka szerint sem vallottak szégyent, hiszen akadt sok szép momentum, a végeredményt a kiváló kapus is reálisnak tartja.
A csoportban így továbbra is negyedik a válogatottunk, amelyre még két nehéznek ígérkező összecsapás vár Ausztriában és Bulgáriában.
Gavalovits Sándor
