Női válogatott: Vállalható vereség Franciaországtól

Előzetesen kalkulálható volt a vereség, ám a látottak alapján sokkal szorosabb volt a mérkőzés, mint azt az eredmény mutatja.

Verőfényes napsütés és kellemes futballidő fogadta a két együttest, illetve a kilátogató mintegy hétszáz szurkolót a Bozsik stadionban, bár a délelőtti eső és a beígért vihar miatt volt némi félsz, hogy tönkreteszi a meccset az időjárás. Szerencsére kifogástalan lett az idő, így a pálya is remek állapotban várta a világbajnoki selejtezőt.

A mérkőzés előtt ötvenedik válogatottságuk alkalmából köszöntötték Tálosi Szabinát, Tóth Gabriellát és Rácz Zsófiát. Tóth és Rácz ezen a találkozón, míg Tálosi már korábban elérte a bűvös számot. Ezúton is gratulálunk mindhármuknak, és kívánjuk, hogy még legalább ugyanennyi alkalommal magukra ölthessék a meggypiros dresszt.

Maga a találkozó, ahogyan az várható volt, francia fölénnyel kezdődött, és az első percekben bizony kellett a védelem és Szőcs Réka koncentrálása. Az első gall lehetősége Le Sommer előtt adódott, ám fejese mellément, majd Delie elől kapta le a szőke középpályás beadását Szőcs. Alig telt el nyolc perc, amikor az asszisztens egy lest felejtett el beinteni, de nagy szerencsénkre Necib nemcsak Szőcsöt, de a kaput is átemelte, de ami késett, nem múlott. Abily és Thiney összjátéka után megszületett a gall hölgyek vezető gólja, előbbi beadását Le Sommer fejelte a kapunkba, mindez történt a tízedik minutumban. Az első magyar lövés két perccel később érkezett, Vágó Fanni tette vissza, Rácz Zsófia pedig mintegy huszonötről lőtt, ám két-három méterrel célt tévesztett. Alig telt el huszonöt perc, Le Sommer egy szép kapáslövéssel növelte kettőre a francia előnyt.

Támadásban maradtak a gallok, ám nem sokat tudtak kezdeni a szorosan védekező magyarokkal, Szőcsnek egy Necib ziccert kellett hárítania, hogy aztán Zeller Dóra ráijesszen a kékekre: Vágó Fanni hatalmas tapsot kiváltó cselei után Rácz ugratta ki a Hoffenheim támadóját, aki erőszakosan megtartotta a labdát, ám lövését a kapus valahogy kitolta, így nem sikerült a szépítés. A hajrához közeledve egy szerencsétlen öngóllal már három volt közte, de fordulás után mintha nem is nagy különbséggel indult volna a folytatás. A mieink két remek akciót is vezettek, sajnos azonban mindkét alkalommal rossz megoldást választottak játékosaink. A gallokat ez mintha kicsit felpaprikázta volna, de nem lett komolyabb baj, mert a védekezés működött. Ekkor már fel-felhangzott a Ria-Ria Hungária kórus is, valamint minden jól sikerült passzt, cselt, mentést hatalmas taps jutalmazott a lelátóról. Markó Edina egyórányi játék után változtatott, és az egyik jubilánst, Rácz Zsófiát hívta le, Sipos Lilla váltotta. Hogy nem húzott rosszat a kapitány, a folytatásban kiderült. Sipos azonnal felvette a ritmust, és gyorsaságát kihasználva rendre sikerült némi előnyt kovácsolni, más kérdés, hogy a tizenhatos előtt már nem mindig vállalták fel a mieink az egy-egyeket, pedig lehetett volna keresnivalónk. Húsz perccel a vége előtt ismét Szőcs bravúrnak tapsolhatott a közönség, Le Sommer nem először lódult meg, ám ezúttal Réka közreműködésével hatalmas kapufát lőtt. Azonban nem sokkal később benn volt a negyedik találat is, ezt Delie jegyezte, aki egy csellel két védő között csinált helyzetet, és csavart a kapu bal sarkába. A negyedik gól után már nem nagyon erőltették a franciák az újabb találat megszerzését, de még így is akadt helyzete Necibéknek. Az utolsó nagyobb lehetőség ellenben a mieink előtt adódott: Sipos robogott a bal szélen – ha kicsit pimaszabb, egyedül is megoldhatta volna – azonban beadása kicsit rövid volt Pádár Anitának.

Az első félidei megilletődöttség a második játékrész elejére elillant, és bár végig fölényben futballoztak a franciák, bátrabb játékkal, és hasonló megoldásokkal, mint amit Vágó Fanni az első félidőben bemutatott Zeller Dóra helyzete előtt, biztosan más lett volna. Azonban látni lehetett, hogy a jobb oldal sebezhetőnek tűnt, azon az oldalon több ízben is a magyar védelem mögé tudtak kerülni Le Sommerék, a jövőben erre is nagyobb figyelmet kell szentelni, hozzá kell tenni azt is, hogy a baloldalon nem sokszor próbálkozott a gall nemzeti csapat, így csak ez volt szembetűnő. A második félidei játékra lehet alapozni a jövőben, már szeptemberben is, amikor az osztrákokkal játszik Markó Edina együttese.

Magyarország–Franciaország 0-4 (0-3)
Bozsik Stadion, 650 néző, vezette: Pernilla Larsson (Julia Magnusson, Sandra Österberg – svédek, Hima Andrea)
Magyarország: Szőcs Réka – Papp Dóra, Szeitl Szilvia, Tálosi Szabina, Gál Tímea, Tóth Gabriella – Csiszár Henrietta, Rácz Zsófia (Sipos Lilla., 63.), Hummel-Smuczer Angéla (Szuh Erika, 77.) – Zeller Dóra, Vágó Fanni (Pádár Anita, 81.)
Franciaország: Bouhaddi – Houara, Georges, Delannoy, Majri – Abily, Henry (Bussaglia, 79.) – Le Sommer, Necib – Thiney (Asseyi, 85.), Delie (Dali, 76.)
g.: Le Sommer (10., 25.), Hummel-Smuczer (39., öngól), Delie (73.)
s.: Szeitl (44.)

Gavalovits Sándor