Gyorsaság, erő, stabilitás. Ezekkel a jelzők írják le leginkább az új Barcát, amelyet Luiz Enrique álmodott meg, és már két komolyabb csapat ellen is bizonyított.
Kép: www.mundodeportivo.com
Három meccs alapján nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, de az eddigiek alapján nagyon biztatónak tűnik a játék a gránátvörös-kékeknél. A Martino-féle lebutított foci már a múlté, de Lucho nem a Guardiola és Villanova által járt utat követi, hanem az ő koncepciójukat gondolja újra.
Az alap természetesen a Barca stílus, ami a sok labdatartáson alapul, és rengeteg apró passzal operál. A mostani szerkezet viszont sokkal gyorsabb, és lényegretörőbb mint az elődöknél. Ismét előtérbe került a középpálya, így az elmúlt évekkel ellentétben nem a széleken vezetik a legtöbb akciót. Rakitic szervező készségét Xaviéval összehasonlítani talán nem is érdemes, de a horvát mindenképpen hasznos, főleg a labda járatásában, amit pontosan, és nagy sebességgel old meg. Iniesta megint középen, szervezőként kap lehetőséget. Sokkal hasznosabb az ő játéka ha több a társ, az opció körülötte, nem pedig az oldalvonal mellett próbál versenyt futni az ellenfél védőivel, a kaputól távol.
Az most már nem az ő dolga, hanem a szélsőké. Hiába Messi, Pedro, vagy a tegnap duplázó Neymar, a legnagyobb találmánya Luchonak a fiatal Munir El Haddadi. Munir gyors, veszélyes, és rengeteget mozog. Mindenhol ott van, bárhol megtalálható, megjátszható. Sebességével és helyzetfelismerésével folyamatos őrizetet igényel, mert ha csak egy percre is megfeledkeznek róla, ő azonnal büntet. De ez nem csak rá igaz. A támadósorban most nem olyan kötöttek a pozíciók. Sokkal szabadabb, nagyobb mozgásteret kapnak elöl a támadók, akik alkalmanként helyet cserélnek, de közben hasonlóan hatékonyak mint korábban.
Mondjuk a gólok számából is érződik (még ha erős ellenfelekkel szemben is), hogy még nem teljesen kiforrott ez a szisztéma, de kis idővel ez sem lesz gond, meg persze Luiz Suarez is beszáll majd. Ami talán a legnagyobb előnye Luiz Enrique változtatásainak, hogy a támadójáték sokkal dirktebb lett mint volt anno Guardiola irányításánál. Sokaknak szúrta a szemét amikor már a gólvonalról is visszapasszolták a labdát a Barcások, hogy a jónál is jobb helyzetbe hozzák a társat. Ez most már nem feltétlenül igaz. Fele annyi húzásból, gyorsabban, jut el helyzetekig a mai Barca, és lényegében mindent gyorsabban csinál mint korábban.
Fontos dolog még, és nem elhanyagolható, hogy eddig nem kaptak gólt. A támadások mellett tehát annyira nem nyílnak ki. Hátul stabilnak és magabiztosnak tűnik minden, de hogy ez valóban igaz-e az majd mondjuk a Real ellen derül ki. A kapuban sincsenek problémák, Bravo ugyanis nagyon szépen igazgat ott hátul, és az egyéni teljesítményekkel sincsen probléma.
Luiz Enrique pedig nem csak a taktikában alkotott idáig, hanem döntései is rendre bejöttek. Cseréi szinte mindíg indokoltak, és azonnali hatással vannak a játékra. Szemmel látható a javulás, elég a tegnap beszálló Neymart, vagy a Villarreal ellen döntő Sandrot említeni.
Csak három bajnokin van túl a Barcelona, nem nyert eddig semmit. Martinonál is jól rajtolt a csapat, így nem beszélhetünk hősként az új edzőről. Egyelőre. A tavalyi ívelgetős foci után mindenesetre jó látni ezeket a változásokat, és ha összeáll a csapat nem kizárt hogy egy újabb aranykorszak köszönt Katalóniára. Guardiola azt nyilatkozta korábban, hogy szerinte Lucho jobb munkát fog végezni mint ő. Nagy szavak. Jövő héten újabb bajnoki, előtte egy BL meccs. Újabb két erőpróba, amik után okosabbak leszünk.
Baranyai Balázs
