Nem sok csapat mondhatja el magáról, hogy hét forduló után újoncként a dobogó közelében áll. A női élvonalba története során először feljutó Dorogi Diófa igen, sőt sokáig vezették is a tabellát.
Az NB II után az élvonalban is letette már névjegyét a Dorogi Diófa. – fotó: Facebook/dorogidiofa
Az alapszakasz felénél járunk, és bizony nem sokan gondolták volna, hogy az újonc Dorog villámrajtot vesz – miheztartás végett az első két fordulóban tíz lőtt góllal álltak – és sokáig az élen áll. Azonban a piros-feketék két lábbal állnak földön, apróbb lépésekkel közelítenek az élmezőnyhöz. A tavalyi veretlen szezon után egy más dimenzióba csöppent a társaság, erről is beszélgettünk Gőbölös Gabriellával, a csapat kapitányával.
– Tavaly szenzációs teljesítménnyel nyertétek meg az NB II-t. Mi volt a siker titka?
– Nagyszerű szezonunkat kiváló edzőnknek és a játékosok által elvégzett rengeteg munkának köszönhetjük. Mindenki megtette azt, ami erejéből telt és a csapat elérte azt, amit nagyon kevesen mondhatnak el magukról: nemcsak, hogy veretlenül, de pontveszteség nélkül nyertük meg a bajnoki címet! Ne felejtsük el azonban azt sem, hogy erőn felül teljesített ezért a vezetőség is, hiszen Klotz Tamás Elnök Úr megteremtette a klub számára azt a környezetet, ahová magasan kvalifikált edző és ígéretes, sikerre éhes játékosok egyaránt szívesen jöttek, és ez igen magas színvonalú szakmai munkát tett lehetővé. – mutatott rá Gőbölös Gabriella az elmúlt szezonbeli sikerek kulcsára.
– Ebből mennyit sikerült átmenteni az idei bajnokságra, amely egy fokkal nehezebb?
– Tudtuk, hogy mire készülünk, így épp csak egy pillanatra álltunk meg, hogy kiélvezzük a győzelmet, melyért együtt küzdöttünk az egész év során. A jelenlegi negyedik hely bizonyítja, hogy a formánk nemcsak, hogy megmaradt, de javult is, hiszen a mérlegünk az első osztályban 7 mérkőzés után 3 vereség, 4 győzelem. A szezon során a tavalyi első három helyezettől kaptunk ki, a mögöttünk álló 4 csapatot pedig megvertük, azt gondolom, ez nem rossz teljesítmény.
– Féltávnál tart az alapszakasz, miben más az első osztály, mint az NB II?
– A mérkőzések fordulatszáma magasabb, a játékosok technikásabbak és a csapatok taktikai repertoárja is gazdagabb. Mivel sokkal gyorsabb a játék, sokkal nagyobb és több koncentrációt igényel egy-egy mérkőzés. Ehhez azért jócskán csavarni kellett a potméteren felfelé, de az első kör talán elég volt ahhoz, hogy akklimatizálódjon a csapat.
– Gondoltátok volna a bajnokság előtt, hogy november elején a felsőházban állomásozik majd az együttes?
– Nem számítottunk rá – bár volt, aki titkon dédelgette ezt az álmot… – mosolygott a dorogi csapatkapitány.
– Remekül indított a csapat, majd mintha kisebb hullámvölgybe került volna. Ez csak kívülről látszik így, vagy Ti is így érzitek?
– Hullámvölgy helyett inkább úgy fogalmaznék, hogy a bajnokság elején nagyon megindultunk és újoncként több hétig vezettük az NBI-es tabellát, amire elég ritkán látni példát bármilyen férfi vagy női bajnokságról beszélünk – ezért inkább az lett volna a csoda, ha ezt a félszezonban végig tartani tudjuk… A tavalyi dobogós csapatoktól kikaptunk, a többi, hosszú ideje stabilan az első osztályban szereplő csapatot megvertük… Ebből a nézőpontból talán már nem is úgy néz ki, hogy akkora hullámvölgyben lennénk.
– A szurkolók támogatása mennyi pluszt ad a teljesítményetekhez?
– Egy előadás néző nélkül mit sem ér… Természetesen rengeteget számít, hogy hazai mérkőzéseinkre 150-350 néző is kijön, nem beszélve arról, hogy a dorogi B-közép több tagja is minden meccsen tiszteletét teszi és hajthatatlanul szurkolnak Nekünk! Természetesen Dorogról jönnek ki a legtöbben, de a környező településekről is sokan járnak mérkőzéseinkre. A hazai MTK elleni 3-0-ra elvesztett meccs közben is csak azt hallottuk, hogy „Hajrá Dorog, hajrá Csajok!” és ez óriási erőt adott Nekünk a pályán! Támadófutballt játszunk és nem alkuszunk meg, küzdünk azért, hogy gólt lőjünk, vagy éppen elkerüljünk egyet, hogy miénk legyen a bedobás, vagy szöglet helyett kirúgással menjünk tovább… Ez az, amit a pálya szélén minden szurkoló díjaz, főleg, ha még nyer is a csapat! Egy-egy hangorkán a lelátóról igazi adrenalin-bomba Nekünk. Ezúton is köszönjük és igyekszünk a pályán meghálálni minden bizalmukat!
A másodosztály után az NB I-ben is gyakori látvány: gólt ünnepelnek a dorogi Hölgyek. – fotó: Facebook/dorogidiofa
– A nyáron jóformán kicserélődött a kerete a Dorognak, ráadásul sérülések is sújtják a csapatot, hogyan sikerült összecsiszolódni az új futballistákkal?
– Igaz, hogy a kerethez igazoltunk több játékost is, de a tavalyi csapat majdnem egésze megmaradt. A kezdőcsapatban nagy változás a védősorban történt, ezen kívül egy csatár és egy szélső középpályás cserélődött ki. Az újak egész jól felvették már a ritmust és úgy látom, hogy jól érzik itt magukat, hiszen a csapat is befogadta őket, teljesítményük pedig a kiváló szakmai munkának köszönhetően mérkőzésről-mérkőzésre egyre jobb, ami egy játékos saját szempontjából a legfontosabb. Mi mindenesetre nagyon örülünk Nekik, hiszen elsősorban olyan játékosokat kerestünk, akik jó képességűek, sikerre éhesek, előreviszik a csapatot és ez a régiek mellett az újonnan igazoltakra is elmondható. A sérülések sajnos ebben a sportágban elkerülhetetlenek és soha nem jönnek jókor. Átvészeljük azonban ezt is, a közösség ereje sok mindenre képes.
– A szezon előtt ennek tükrében milyen célokat tűztek ki a vezetők erre az idényre?
– Klotz Tamás Elnök Úr azt kérte, hogy minden meccsen a maximumot hozza ki magából a csapat és a bajnokság végén az ötödik-hatodik hely valamelyikét szerezzük meg. Nem szerettünk volna a kiesés ellen küzdeni, ez volt az elsődleges cél, de ahogy már említettem, magunkban talán kicsit nagyobbat is álmodtunk. A jelenlegi negyedik hely azonban semmiképpen nem volt az elvárások szintjén, így most a vezetőségnek igazán nincs oka panaszra.
– Saját szemszögedből van-e konkrét helyezésbeli célod?
– Szeretném, ha a csapat a bronzért küzdhetne a szezon végén. De ha előre nézek, csak a következő meccsre koncentrálok, egyszerre úgyis csak azt az egyet lehet megnyerni.
– Lehet a közeljövőben a Dorog olyan meghatározó, bajnokaspiráns, mint jelenleg a Ferencváros vagy az MTK?
– Az NB I legkisebb költségvetésével rendelkezünk, a lehetőségeink korlátok közé vannak szorítva. Egy szponzor persze változtatna a helyzetünkön. A közeljövőben a cél a csapat megerősítése és az élvonal elitjébe való bekerülés. Ehhez még sokat kell dolgoznunk, leginkább az utánpótlás terén hisz a két említett csapat nagyon jó bázissal rendelkezik, ami mindenképpen a felnőtt csapat hátországa lehet. Az anyagiak mellett a merítésben is szerényebbek a lehetőségeink, de mindent megteszünk, hogy odaérjünk, hiszen csak akkor érdemes valamit csinálni, ha megvan a megfelelő cél.
Gavalovits Sándor
