Kapus poszton igen jól áll a magyar futball és nem csak felnőtt szinten vannak kiváló hálóőreink, az utánpótlás is igen fényes. Gyollai Dániellel a Stoke City hálóőrével készítettünk átfogó interjút eddigi karrierjéről, a kint eltöltött időszakáról, sőt, még terveiről beszélt nekünk a Premier League álmokat szövő ifjú.
– A Budapest Honvéd akadémiáján nevelkedtél, hogyan kerültél oda, miért pont a foci?
– Kiskorom óta imádom a focit és azóta cseppet sem veszítettem az élvezetből! A szüleim meséltek egy érdekes történetet, miszerint édesanyám hasát a terhesség alatt eltalálta egy focilabda. Érdekes sztori, de nem hiszem, hogy ez lenne az ok. Hrutka János segítségével jutottam el a klubhoz, a Honvéd véleményét szerette volna kérni rólam, hogy érdemes-e velem dolgoznia mint játékos menedzser. Elintézték a próbajátékot és Herczeg Vince aki akkor Szalai Lászlóval vezette az Magyar Futball Akadémiát elkezdett érdeklődni. Megkérdezték, hogy nem szeretnék-e a Honvédhoz igazolni, mert megtetszett neki a játékom és a jó tanulmányi eredményem. Nekem nagyon tetszett az akadémia és ezek után 13 évesen leigazoltak.
– Hogyan jött a lehetőség, milyen megállapodást kötöttél a Stoke Cityvel?
– Egy U16-os válogatott meccsen látott egy játékosmegfigyelő és ő tudatában volt annak, hogy a Stoke U16-os kapust keres. Meghívtak próbajátékra, ott megtetszettem nekik és egy két éves szerződést írtam alá ami most nyáron fog lejárni.
– Mennyiben különbözik a két klub akadémiai rendszere, az elvégzett munka?
– Óriási különbség van a rendszerek között. Nálunk heti egy nap van iskola. Azon kívül 4-5 edzés attól függően, hogy mikor van meccs. Ezen felül 3-4 alkalommal kondizunk is, ami óriási különbség, otthon sokkal kevesebb volt. Két és fél éve vagyok itt és több mint 10 kilóval vagyok nehezebb, sokkal több izom van rajtam. Nagyon sokat fejlődtem és már a szüleim sem ismernek rám, erősebb lettem és másként mozgok a kapuban. Nagyon más az edzés munka, itt minden száz százalékon megy, nincs olyan, hogy nem vetődök vagy nem szerelek le valakit mert ez csak edzés. A munka is sokkal másabb. Nagyon fókuszálnak arra, hogy az egész akadémián minden csapat ugyanolyan sokpasszos stílusban játsszon. Hasonló játékrendszerben, ezáltal egyszerűbb feljebb lepni, mert nem kell más játékstílushoz hozzászokni, hanem csak felvenni a gyorsabb tempót. Szóval gyakorlatilag az első csapat és az u14-es gárda is ugyanolyan stílusban játszik. A létesítmények is teljesen mások. Mi csak füvön játszunk és edzünk. Hét edzőpálya van, amit minden nyáron újra füvesítenek. Az épületen pedig osztozunk az első csapattal szóval minden nap találkozok Bojannal vagy Asmir Begoviccal.
– Említetted az iskolát, hogy is van ez?
– Van egy a Premeir League által megszabott egyéni akadémiai tananyag, ezt tanítják mindenütt. Mindenki két év alatt végez és utána lehet tovább tanulni, vagy ha megvan a profi szerződés akkor lehet későbbre is hagyni a fojtatást. Egyébként szerdánként van iskola, 9-től vagyunk bent 14 óráig.
– Hogyan ment a beilleszkedés, jelenleg milyen a pozíciód a csapatban?
– A beilleszkedés nem volt nehéz. Mindenki rendes volt és nagyon gyorsan befogadtak. A legjobb barátom azóta is az egyik német csapattársam. Jelenleg jó a pozícióm a csapatban az edzők szeretnek, ami nagyon fontos. Eddig végig kezdőként játszottam a szezonban. Már az U21-es csapatban is bemutatkoztam három meccset játszottam. Nagyon jól érzem magam és remélem a szezon második fele is így sikerül.
– Hogyan képzeljük el a bajnokságot, hétről hétre ugyan az a párosítás, mint a Premier Leagueben?
– Nem, nálunk az U18-ban van pár együttes, melynek felnőtt csapata a Championshipben szerepel. Minden nyáron van egy sorsolás, ami két osztja a ligát északi és deli csapatra. Tehát nekünk saját sorsolásunk és menetrendünk van. Mindkét csoportban 12 csapat van, oda-visszavágós rendszerben játszunk (22 meccs), majd ezt követően jön a rájátszás.
– Írtad, hogy szerződésed lejár a szezon végén! Hogyan tovább, tárgyaltatok már a Stoke vezetőivel?
– Pozitívan gondolkodom, mert két jó szezonom volt. A menedzserem már tárgyalt a vezetőkkel, de egyenlőre még nem mondhatok semmit arról, hogy miként állunk.
– Mik a hosszú távú terveid, realitás lehet a Premier League a Stoke kapujában?
– Úgy érzem, hogy ha sikerül tovább fejlődnöm akkor kemény munkával és egy kis szerencsével sikerülhet! Példaként tavaly a három felnőtt kapus közül kettő egy időben sérült meg és az u21-es kapuvédő ülhetett a kispadon. Ezek után akármi lehetséges, de lehet, hogy kölcsönbe kell mennem ahhoz, hogy felnőtt csapatban játszhassak. Ezt az élet hozza, reméljük kedvezni fog.
– Ki a példaképed és melyik az a játékos akit nagyon tisztelsz?
– A példaképem Edwin Van Der Sar. Akkor még a Manchester Unitednél játszott, amikor először kezdtem védeni. Nagyon tetszett a visszafogott és nyugodt stílusa, nagyon sokat tett a Machester United sikereiért. Az aktív labdarúgók közt két kapusra nézek fel. Az egyik az David de Gea a másik pedig Thibaut Courtois. Mind a ketten nagyon fiatalok Cuortois csak 22 De Gea pedig 24 éves. Fiatal koruk ellenére a Premier League legjobb kapusai közé tartoznak. De Gea nagyon gyors és atletikus, ami megmutatkozik abban, hogy közelről olyan reflexekkel véd ki lövéseket, ami elképesztő. Cuortois pedig nagyon jól olvassa a játékot ezáltal odaér szinte minden beadásra, ami a kapu közelébe jön. Nagyon nyugodt és megfontolt, ami 22 évesen a Premier Leagueben nagyon tisztelendő.
– Korosztályodban kik a riválisaid, kikkel futsz versenyt az utánpótlás-válogatott gólvonaláért?
– Otthon a Rátkai Zsolti a Rapid Wien portása és a Tóth Balázs a Puskás Akadémia kapusa voltak tagjai a keretnek. Remélem hogy jó teljesítménnyel én is fel tudod hívni magamra a figyelmet és lehetőséget kapok majd a korosztályos Magyar Válogatottban!
– Nagy jövőt jósoltak a Bobál testvéreknek, gondolom jól ismeritek egymást a Magyar Futball Akadémiáról! Mi a véleményed az ő karrierjükről, lesz kitörés?
– Igen, nagyon jól ismerem őket. Mind a kettőjükkel játszottam meg az Magyar Futball Akadémián. Kiemelkedő képességeikkel és nagyon jó fizikumukkal szerintem nagyon sokra vihetik. Őszintén remélem, hogy ki tudnak törni külföldre.
További interjúk:
“A feladatok motiválnak…” – exkluzív interjú Militár Ivánnal
