A Fradi sikere után az utóbbi évek honi uralkodója, a Debrecen is jelentősnek mondható előnyt szerzett.
Sok sérült az egyik-, vegyes csapat a másik oldalon. Így lehetne jellemezni az összecsapást, amely az utolsók egyike, lévén a következő idénytől nem rendezik meg a sorozatot. Az MTK kezdett aktívabban, kapufát is lőttel a fővárosiak, de a Loki tulajdonképpen félóra alatt eldöntötte a találkozó sorsát, igaz ez még akkor is, ha kétgólos vezetésnél Torghelle reményt jelentő gólt szerzett. A hajrára ugyanis visszaállt a kétgólos differencia. Előbb alig túl az első negyedórán Ludánszki egy kapufáról kipattanót helyezett a kapuba, majd Tisza véleményes büntetőjével lépett el kettővel a hazai brigád, Torghelle nem sokra rá szépített, mígnem a hetvenötödik percben Bereczki lépett ki, és helyezett a kékek kapujába. Fél lábbal tehát a fináléban érezheti magát Kondás Elemér csapata.
DVSC – MTK 3-1 (2-1)
Debrecen. vezette: Erdős József
Debrecen: Verpecz – Szatmári, Ferenczi, Kuti (Dombi), Sós (Jovanovic) – Máté, Ludánszki (Zsidai), Bódi – Tisza (Mihelic), Berdó, Szécsi (Bereczki)
MTK: Groppioni – Halmai R. (Poór), Baki, Vukmir, Vadnai – Thiam, Vass Á. (Schrammel), Kanta (Pölöskei) – Bese, Torghelle (Horváth; Cseke), Hajdú
g.: Ludánszki (17.), Tisza (30. – 11-esből), Bereczki (75.), ill. Torghelle (33.)
Gavalovits Sándor
