Tájékoztatót adott ki a szövetség, amelyben olyan kérdésekre ad választ, melyek sok embert foglalkoztatnak, jelesül, mely bajnoki osztályba kapnak besorolást a licencet nem kapó egyesületek.
A HLSZ elnöke szerint az MLSZ vezetése saját magát hazudtolja meg döntéseivel. – fotó: DigiSport.hu
Az MLSZ szerint a négy érintett klub – Nyíregyháza, Pécs, Pápa, Kecskemét – az NB II-es követelményeknek sem felelt meg, így aztán legfeljebb az NB III-ban indulhatnak. Ehhez azonban kérelmüknek pozitív elbírálás alá kell esniük az amatőr bajnokságra licencet kiadó bizottságnál. Elképzelhető az is, hogy egyes klubok a megyei bajnokságokból építhetik újra magukat.
Szabályzatszegésre készülve
A Hivatásos Labdarúgók Szervezete (HLSZ) szerint a Magyar Labdarúgó Szövetség saját magának is ellentmond, ha végül létszámcsökkentéssel indítja el a következő szezont. Horváth Gábor, a HLSZ elnöke elmondta, fel lehetne tölteni a mezőnyt azokkal az NB II-es klubokkal, akik megkapták az indulási jogot az élvonalra. Természetesen a feljutók mögötti együttesekkel. Így akár a Gyirmót, a Mezőkövesd és a Sopron készülhetne az élvonalra, hacsak a legjobb kiesőt bent nem tartják. „Természetesen megvan a lehetőségük továbbvinni az ügyet. Ott van mindjárt a Sport Állandó Választottbíróság, amely nincs reflektorfényben, de attól még működő egységről beszélhetünk. Évente néhány ügyben hoz döntést. Aztán ott van ennek a nemzetközi megfelelője, a CAS. Ezek egymástól független szervezetek, nem létezik olyan kötelező forgatókönyv, hogy előbb itthon kell próbálkozni, aztán lehet elmenni a problémánkkal külföldre – beszélt a rajtengedély-megvonás miatt tervezhető lépésekről Horváth, aki hozzátette, értetlenül áll a fejlemények előtt, miszerint egyik klub sem felelt meg a másodosztály követelményeinek. – Itt én kommunikációs problémát gyanítok, hiszen egyáltalán nem kötelező, hogy ha egy klub nem kap az élvonalra licencet, akkor azt a harmadik vonalba sorolják be. A két osztállyal való visszasorolás abban az esetben lép érvénybe, ha szezon közben valamelyik klubot kizárnák. Erről azonban most nem beszélhetünk. Amennyiben az adott klubok, amelyek nem kaptak élvonalbeli rajtengedélyt, megfelelnek a másodosztályú követelményeknek, úgy az NB II-ben indulhatnak. Teszem hozzá, az NB III-ra is van követelmény, de nyilvánvalóan kevésbé szigorú, mint egy vagy éppen két osztállyal feljebb. Arról is kevés szó esett eddig, hogy ha az NB II-ben ott lesznek az élvonal kiesői, plusz a harmadosztály feljutói, tehát a komplett létszám megvan, akkor hány csapat indul a másodosztályban, ha a visszasorolt klubok is oda kerülnek?” – tette fel a költői kérdést.
Szintén kérdéseket vet fel a játékosok sorsa. Horváth Gábor erre reagálva elmondta, mindenkinek szíve-joga leülni az adott egyesület vezetőivel a jövőjéről tárgyalni, ám hangsúlyozta, szerződés köti őket jelenlegi klubjukhoz, így az minden kondíciójával érvényes, akármelyik bajnokságban szerepel is az adott csapat. „Ha a klub bajnokságban indul, a játékost foglalkoztató sportszervezetnek joga van megtartani őt. A szerződések érvényesek, természetesen az abban foglalt kondíciókkal együtt. Ha ez a klubnak és/vagy a játékosnak nem megfelelő, akkor leülhetnek tárgyalni, és a közös megegyezéssel történő szerződésbontás megoldás lehet. Ha az alacsonyabb osztályba kerülő, más nagyságrendű költségvetésből gazdálkodó klubnak csak az élvonalra szerződtetett játékosra lenne szüksége, de a fizetését már képtelen vállalni, akkor a szabályok adta keretekhez érve az érintett játékos feljelentést tehet, ha a klub által vállalt fizetési kötelezettségek nem teljesülnek. Amikor ez hivatalosan is megállapítást nyer, a futballista szabadon igazolható válik. De ez így működik alapesetben is.” El is érkeztünk az egyik legégetőbb kérdéshez: mennyire lesz telített a piac nyáron?
Ahogyan Horváth Gábor fogalmazott, a tíz labdarúgó is sok, nemhogy száz – ennyivel kalkulál a HLSZ első embere. Ez a kérdés aggályokat is felvet. „A legjobbak valószínűsíthetően maradnak az élvonalban, a többiek a másodosztályba vagy még alacsonyabb szintre igazolnak. De ahová mennek, ott is kiszorítanak valakit. Ezzel nagyon erőteljes lavina indul be. Drasztikus lesz a foglalkoztatott játékosok esetében a létszámcsökkenés. Száz profi kerülhet partvonalon kívülre, szűnhet meg a munkahelye – a nagy egész negyedéről beszélünk! –, miközben a tíz is sok.” – fogalmazott.
A létszámcsökkentésről is markáns véleményt fogalmazott meg az ügyvéd. „Nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez önmagában minőségi javulást eredményez – kezdte véleményét Horváth, majd a múltbéli példával folytatta. – Évekkel ezelőtt volt példa hasonló kísérletre, a tizenkét csapatos bajnokságra, aztán gyorsan visszaemeltük a létszámot. Ha a gazdasági szempontokat vesszük figyelembe, és mondjuk Anglia, Németország vagy Spanyolország a mérce, akkor már a tizenkét csapatos NB I is bőven felülreprezentált. Sokszor emlegetjük a hagyományainkat, viszont jelen állás szerint lesz öt fővárosi klubunk, plusz kettő – esetleg három – Budapest hatvan kilométeres vonzáskörzetén belül. A tizenkét csapat döntő része. Tiszta Budapest-bajnokság.” Lényegében tehát hasonló felépítése lehet a bajnokságnak, mint ami jelenleg a Hölgyeknél van, azzal a különbséggel, hogy olyan vidéki csapatok tűnhetnek el, mint a Kecskemét – 2011-ben Magyar Kupát nyert – a Pécs, amely évtizedek óta minőségi játékosokat ad az élvonalnak, hogy a Nyíregyházáról ne is beszéljünk. A maradék két együttes, a Pápa és a Győr helyzete ebből a szempontból is speciális. „Miközben az MLSZ saját szabályzatát szegi meg azzal, ha nem tizenhat csapattal kezdődik meg a 2015–2016-os NB I-es idény, ugyanis a tavalyi kiírásban még így szerepelt. Mert az egy dolog, hogy többen nem kaptak licencet, de mi van azokkal, akik rendelkeznek vele? Mert a tizenhatos élvonalbeli létszámot az NB II-ből fel kellene tölteni a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint. A licenccel foglalkozó mindkét fórum megalapozott döntést hozott, nem vitatható, hogy helyesen léptek. Az viszont igen, hogy utána a saját szabályaikat írják felül. És mi a biztosíték, hogy jövőre már nem csak nyolc klub felel meg az elvárásoknak? A gazdasági és sportszakmai szempontokat figyelembe véve elképzelhető, hogy ezt a szabályszegést bevállalják, később pedig korrigálnak a kiíráson. Amit én még személy szerint és HLSZ-elnökként hiányolok, hogy játékosok, családok egzisztenciái kerültek veszélybe amiatt, hogy a tulajdonos vagy éppen a tulajdonos érdekeltségébe tartozó, futballtól független cégei ellen gazdasági eljárást kezdeményeztek. Ebben az esetben is a teljesen vétlen játékosokon csattant az ostor, akik tudásuk szerint tették a dolgukat. Évek óta lobbizunk azért a rendszerért, amellyel ez kivédhető, tompítható. Szüksége lenne egy bérgaranciára, amely a játékosoknak biztonságot ad, egyben garantálja a bajnokság folytonosságát, hogy nem lesz szezon közben visszalépő, gazdaságilag bedőlő klub.” – zárta gondolatait Horváth Gábor.
Gavalovits Sándor
