Talabér Attila neve sokak számára egy igen peches öngól kapcsán maradt emlékezetes az U20-as világbajnokság kapcsán, ám valaki nem véletlenül öltheti magára a címeres mezt. A szerencsétlen mozdulat mögött egy roppant ambiciózus és tehetséges labdarúgó rejtőzik. Attlia a FocClub.hu-nak adott exkluzív interjújában beszélt a világbajnokságról, az álmatlan éjszakákról és a tervekről, a klubkarrierről egyaránt.
– Szerbia és egy peches öngól, ami bárkivel előfordulhatott volna! – Voltak álmatlan éjszakáid?
– Egy két napig elég nehezen ment az alvás… úgy emlékszem az ellenfél támadója el futott a szélen visszagurította a labdát , én pedig bal lábbal szerettem volna oldalra tisztázni. Többen mondták, hogy utólag visszanézve úgy tűnt hogy felpattant előttem a labda, de ez sajnos nem változtat a tényen. Azt nem lehet elmondani szavakkal, hogy mit éreztem abban a pillanatban…! A kapitány, a stáb és a társak is mellettem álltak végig. A csapatból mindenki egytől egyig próbált segíteni, bár abban a pillanatban nehéz volt vigasztalni. Természetesen itthonról a barátaim, csapattársaim, a barátnőm, a családtagok de még ismeretlenek is támogattak. Természetesen kaptam negatív üzeneteket is ismeretlen embertől, de a csapatból senki nem okolt.
– Összességében hogyan értékeled az U20-as világbajnokságot?
– Aki követte a tavalyi Európa Bajnokságon a szereplésünket, az láthatta, hogy óriási fejlődésen ment keresztül a csapat. Véleményem szerint nem számítottak rá a szurkolók, hogy ilyen játékra lesz képes a csapat, tehát úgy gondolom, hogy kellemes meglepetést okoztunk a nézőknek, hiszen egy eléggé erős csoportból sikerült továbbjutnunk és egyik mérkőzésen sem játszottunk alárendelt szerepet. A későbbi döntősök ellen is végig partiban voltunk és vezettünk mindkét csapat ellen. Amikor lehetőséget kaptam igyekeztem a lehető legjobbat adni. A legjobb döntést hozni az adott helyzetben, Párharcokból győztesen kijönni és megvalósítani azt amit a stáb kért tőlem. Ami szerintem többé kevésbé sikerült is.
– A szerbek a zsebünkben voltak, pár másodpercre voltak a kieséstől a nyolcaddöntőben, végül Fortuna melléjük állt, s mint azt már tudjuk, világbajnokok lettek! Beszélgettetek azóta erről a csapattársakkal?
– Ez a csapat egy nagyon összetartó társaság, ami szerintem a pályán is látható volt. Napi szinten tartjuk egymással a kapcsolatot, így szó esett erről is. Csalódottak voltunk, hogy egy olyan csapat nyerte meg a világbajnokságot, aki ellen egy hajszál választott el minket a továbbjutástól.
– Jelenleg az MTK Budapest labdarúgója vagy. A Ligakupában tavaly már bemutatkoztál az első csapatban, az NB I-es debütálás azonban még várat magára! Mit vársz az előtted álló szezontól?
– Az előző szezonban hét mérkőzésen ültem a padon az NB I-ben! A ligakupában rendszeresen szóhoz jutottam, ahol szerintem jó teljesítményt nyújtottam és a szakmai stáb meg volt elégedve velem. A nyártól egy új stáb vette át a szakmai munkát a klubnál. Több poszton bevethető játékos vagyok, ami egy nagy előny számomra. Több játékos is igazoltunk a nyár folyamán, mint például Mato Grgicet Horvátországból, aki a védelem közepén bevethető. Bízom benne, hogy meg fogom kapni a lehetőséget és élni tudok majd vele!
– Egy nagy korszak véget ért az MTK-nál, Garamii Józsefet László Csaba váltotta a kispadon. Milyen az új vezetőedző?
– Szakmailag egy nagyon felkészült stábbal kezdtük el a munkát. László Csabán érezni, hogy komoly kluboknál volt vezetőedző. Néhány szót már váltottunk, de komolyabb beszélgetésre nem került sor.
– Fiatal labdarúgó vagy, most kezdődik csak karriered profi része, ilyenkor pedig roppant fontos a folyamatos játéklehetőség. Más klubok nem kerestek fel?
– Ennyi idősen a játéklehetőség a legfontosabb szempont. Érdeklődésekről hallottam, de konkrétumról nem tudok.
