Miután a holland másodosztályú Go Ahead Eagles csapatán könnyedén átlépett a Ferencváros, az Európa-liga második selejtezőkörében a bosnyák Zeljeznicart kapta ellenfeléül. A bosnyák ezüstérmes neve három évtizeddel ezelőtt még komoly riadalmat okozott az ellenfelek körében.
Kép forrása: fkzeljeznicar.ba
Riad Bajic,a bosnyák gólkirály, és a Zeljeznicar legnagyobb fegyvere
Bár a klub neve nem takarja, a Zeljeznicar székhelye Szarajevóban, Bosznia-Hercegovina fővárosában található. A “Vasutas” klubot 1921-ben alapították – ki hinné? – vasúti dolgozók. Stabil csapatként a II. világháborúig az első osztályban játszott, ám az akkori jugoszláv hatalom (mint ahogy Magyarországon is), maga rendezte át a futballtérképet, és az FK Sarajevót támogatva a Zeljeznicar legjobbjait átvezényelte a város első számú csapatához. Ez erősen visszavetette a “Vasutasokat”, akik a 60-as évekig az első-, és másodosztály között cikáztak. De már bontogatták a szárnyaikat, amit az 1963-as bronzérem is mutatott, ám ismét pár év szünet kellett a következő kiugráshoz, de az nagyot szólt: 1971-ben csak a Hajduk Split tudta megelőzni őket, míg egy év múlva már nem volt ellenfelük, és megnyerték a jugoszláv bajnokságot. (1972-ben az UEFA-kupa negyeddöntőjében a Ferencváros 3-3-as összesítéssel, büntetőrúgások után jutott túl rajtuk). De az öröm nem tartott sokáig, a feltörekvő csapat játékosait elkapkodták, és a Zeljeznicar 1977-ben ismét kiesett az élvonalból.
De ez az időszak is rövid volt, s a klub legdicsőbb, legtöbbet emlegetett időszaka következett. Az 1981-ben elbukott jugoszláv kupadöntőt követően (egyes vélemények szerint nem nyerhettek a Mostar ellen), sikerült még egy nagyot robbantani az 1984-es bajnokságban is, ahol sikerült a Crvena Zvezda, és a Partizan Beograd mögött befutni a harmadik helyre, ezzel kivívva az UEFA-kupában való indulás jogát. Ahol aztán egészen az elődöntőig menetelt, mígnem a szintén fénykorát élő Videoton meg nem állította. A Zeljeznicar az első körben a bolgár Slivent búcsúztatta, majd a svájci Sion sem tudta útjukat állni, így következhetett a Universitatea Craiova, ahol az első meccsen elszenvedett 2-0-s vereség után már mindenki a románokat várta a negyeddöntőbe, de végül hazai pályán 4-0-ra nyertek a jugoszlávok (akkor még), és készülhettek az akkoriban nagyon erős Dinamo Minszk ellen, de ezt az akadályt i sikerrel vették. Már csak három csapat maradt talpon a Zeljeznicaron kívül: az olasz Internazionale, a későbbi győztes spanyol Real Madrid, és a Videoton. Szomszédaink éppen a székesfehérváriakat kapták, és úgy gondolhatták sétagalopp lesz innen már a döntőbe jutás, de ezt másképpen gondolták Kovács Ferenc tanítványai, és végül 4-3-as összesítéssel elsodorták a legszebb álmokat szövögető kék-fehéreket.
Az 1990-es évek elején kirobbant délszláv háború miatt a bajnokság szünetelt, a csapat stadionja romokban hevert, és legjobbjaik külföldre menekültek, így mindent a kezdetektől kellett újraépíteni. Ez végül nagy nehézségek, és az utánpótlás felélesztése után sikerült is (Edin Dzeko is a Zeljeznicar nevelése), és az 1995-ben megalakuló bosnyák bajnokság tagjaként már sikeresebb időszak következett: hat bajnoki címet szereztek és ötször nyerték meg a nemzeti kupát is. Bár komoly anyagi gondokkal küszködtek, ezeken a bajokon túllépve sikerült a városi rivális FK Sarajevo mögött befutni a második helyre, és ezzel kivívni az Európa-liga indulási jogát. Ahol az első körben a máltai Balzan Youth csapatát 3-0-s összesítéssel búcsúztatták, és a második körben már egy magyar ellenféllel, a Ferencvárossal találják szemben magukat.
Bár a csapat messze van még attól, hogy ismét nevet szerezzen magának Európában, tehetségekkel bőven el van látva. Az átlagéletkor 23,1, ami egy 28 fős keret esetében kifejezetten alacsony. Legnagyobb fegyverük a bosnyák gólkirály, Riad Bajic lehet, aki tavaly 15 góljával mindenkit beelőzött, és még mindig csak 20 éves. A fiatal tehetséget sikerült megtartania a “Vasutasoknak”, és egyelőre ez lehet a legnagyobb nyári fogásuk. Az átigazolási időszak alatt két újabb támadót igazoltak, a 22 éves Secouba Diattát, és a tapasztalt 28 éves Joco Stokicot. A Zeljeznicar vélhetően fel van készülve két kemény meccsre a Ferencváros ellen, de bízzunk benne, hogy nem ismerik eléggé a magyar csapatot, és Geráék meg tudják ugyanúgy lepni a bosnyákokat, mint előző körben a hollandokat.
Demmel László
