Nem sikerült megőrizni az egygólos vezetést, így csak döntetlent ért a belfasti túra. Szemezgessünk a játékosok és a szakvezetők véleményéből.
Lendül Guzmics lába… – fotó: uefa.com
Amit a sors elvett 2013-ban, azt visszaadta. Guzmics Richárd akkor negatív hős volt, most viszont két meccsen bizonyította, csak kisiklás volt az akkori gólpassza Ciprian Maricának. Belfastban többször is remekül avatkozott játékba, sőt, a gólja miatt is érdemes kiemelni, nem rajta múlt, hogy végül a hajrában egalizált Kyle Lafferty. „Kettős érzelmek vannak bennem. Örülök a gólomnak, mert valamit vissza tudtam adni a románok elleni meccs után, de nagyon csalódott is vagyok, hiszen győztes mérkőzést buktunk el – fogalmazott a Wisla Krakkó védője a lefújás után. – Végig kontrolláltuk a mérkőzést. Ismertük őket, tudtuk hogy felívelgetik a labdát. A végén emberelőnyben voltunk, de nem tudtuk megtámadni a felívelő játékosokat, ebből pedig kialakult egy szöglet, amelyet nem tudtunk levédekezni.” A taktikai feladatokról, és az északírek stílusáról is beszélt Guzmics, aki kiemelte, a szünetben okosabb játékot kért a kapitány. „Tudtuk, hogy az első félidőben nekünk jönnek majd, és így is történt, az első húsz perc nagyon kemény volt. A félidei szünetben Bernd Storck szövetségi kapitány azt mondta, hogy lassítsuk a játékot, tartsuk földön a labdát és próbáljuk kijátszani őket. Ez valamennyire sikerült is, de csalódott vagyok, mert három pontért jöttünk, sajnos csak egy lett belőle.”
… hogy aztán az elképedő északírek mellett mehessen ünnepelni. – fotó: uefa.com
A Nemzeti Sportnak nyilatkozva már kevésbé volt bőbeszédű a védő, ami érthető ebben a helyzetben. „Az öltözőben mindenki csak nézett maga elé. Nem tudtunk egymással beszélni. Nagyon csalódott vagyok, mert győztes meccset buktunk el. Nem tudtuk emberelőnyben kiharcolni a győzelmet. Most nem szeretnék esélyt latolgatni. Nem azon jár a fejem. A következő meccsünket mindenképp meg kell nyerni.”
Csalódott, de büszke kapitány
Kérdések, amelyek válaszra várnak: Miért kellett az utolsó percben Vanczákot beküldeni, ahelyett, hogy előre cseréltünk volna? Ez egy olyan taktikai húzás volt, amely magában hordozta a bekövetkező drámát. Ahelyett ugyanis, hogy lezártuk volna a meccset, visszaengedtük az ellenfelet, ami meg is bosszulta magát. Bernd Storck csalódottan értékelt, de ugyanakkor büszke is a válogatottra. „Az első félidőben nehéz volt játékba lendülni, a szünetben mondtam a fiúknak, hogy a folytatásban bátrabban kell játszanunk – kezdte értékelését a kapitány az M4 Sportnak. – Csalódott vagyok, de büszke a csapatra, mert nagyon jól játszott. Király nagyot védett, most le kell nyugodnunk, ilyen megtörténik. A második félidőben jó futballt játszottunk, de már a következő meccsre kell koncentrálnunk.”
A sajtótájékoztatón bővebben is kifejtette, mit érzett a lefújáskor. „Nagyon-nagyon csalódottak vagyunk. Az első félidőben nem játszottunk jól, idegesek voltunk, többször vissza kellett volna tennünk a labdát, amikor nem találtuk az utat előrefelé. Ívelésekkel nem lett volna esélyünk az északír védők ellen. A szünetben elmondtam a játékosoknak, hogy sokkal bátrabbnak kell lennünk. A félidőben taktikai változtatást is végrehajtottunk, a második játékrészben lényegesen jobb teljesítményt nyújtottunk, be is találtunk. Aztán a hosszabbításból rögzített játékhelyzet után gólt kaptunk, ami nagyon nagy csalódás volt. Gratuláltam a csapatomnak, mert a nehézségek ellenére jól játszott. Két fontos játékosunk nem lehetett velünk, de a fiatalok jól szálltak be. Most már a Feröer elleni meccsre kell koncentrálnunk, aztán meglátjuk, milyen eredményt tudunk elérni a görögökkel szemben. Nem tudtuk tartani a labdát a végén, aztán ítéltek ellenünk egy szögletet, ami emberhátrányban is életveszélyes tud lenni, ahogy most láthattuk is.” – zárta mondandóját Storck azzal, hogy mivel „sikerült” döntetlenre adni a találkozót.
És elérkezett a 93. perc… – fotó: uefa.com
További vélemények:
Dzsudzsák Balázs: „Nem akarok felesleges dolgokról beszélni, és tüzet szítani. A gól megvolt, a második félidőben jól játszott a csapat, a küzdéssel, akarással nem volt probléma. Voltak jó megoldásaink, mélységi megoldásaink, összességében büszke vagyok a csapatra. Hogy miért történt, hadd ne mondjak nagy szavakat, miért épp velünk. Szokták mondani, aki dolgozik, annak szerencséje van. Nos, mi küzdöttünk, csúsztunk-másztunk. Lehetett látni, az ellenfél sem csinált semmi különöset, csak rugdalták előre a labdát, és a végén lett belőle nekik egy pont. Próbálnék pozitív maradni, de ekkora lehetőséget elszalasztani… Arról beszélhetnénk, hogy ha otthon nyerünk Feröer ellen, felrobbanhatott volna a stadion, és ünnepelhettük volna, hogy hosszú idő után kijut valahova a válogatott. De Magyarországnak megint az maradt, hogy számolgatnunk, görcsölni kell, és nézni a többi eredményt…”
Priskin Tamás: „Nem volt meglepő az északírek játéka, ívelgetéseket vártunk tőlük. Jól játszottunk, még a kapott gól hatása alatt vagyok. Nem tudok mit mondani, nagyon sajnálom. Nem láttam, hány percet hosszabbít a játékvezető, jó lett volna, ha kihúzzuk. A hátralévő két meccset meg kell nyernünk, és akkor van esélyünk az első két hely valamelyikének megszerzésére. Nem szabad beérnünk a harmadik hellyel, harcolnunk kell a végsőkig.”
A másik oldal sem teljesen elégedett, bár Michael O’Neill a kiállítást furcsának találta. „Nehéz dolgunk volt tíz emberrel. A vereség nagy probléma lett volna. Az első félidőben uraltuk a meccset, a magyarok csak védekeztek. Sokat birtokoltuk a labdát. A szünet után kiegyenlítettebbé vált a meccs – fogalmazott az északír szakember. – Tíz emberrel is tudtuk folytatni a harcot, és ennek meglett az eredménye. Ami a kiállítást illeti, furcsának tartom, hogy egyből két sárgát kapott Chris [Baird – a szerk.]. Jó lett volna már most megszerezni a kijutást, amire esélyünk is volt a találkozó előtt. Nekünk és a magyaroknak is nehéz mérkőzés lesz a görögök elleni.”
Gavalovits Sándor
