Miért nem vonul vissza Lewandowski, és költözik a Karib-szigetekre?

Csereként mesterötös 9 perc alatt… 100 német első osztályú bajnoki gól rekordidő alatt… Már 27 évesen az európai kupasorozatok legeredményesebb lengyel labdarúgója 33 góllal – és még sorolhatnánk.

Átlagemberként sokunkban felvetődhet a kérdés: „Miért nem hagyja abba a focit ez a Lewandowski, és költözik a Karib-szigetekre? Csak az eddigi fizetése kamataiból kiskirályként élhetne vagy 129 éves koráig…”

Hagyjuk a felszín karcolgatását, és ássunk egy kicsit a dolgok mélyére, mi motiválhatja őt mégis!

Amit Lewa kimond (vigyázat: sablonválasz-riadó…)

„Mindig játszani akarok, gólokat szerezni és győzni” – szól egy kiragadott mondat Lewa Wolfsburg elleni mesterötöse után adott nyilatkozatából, amit alig 186.752, hozzá hasonlóan profi csatár is mondhatott volna a világ bármely táján…

Következő!

Amit Lewa NEM mond ki, de mi leleplezzük I. – a BL-serleg vonzása

Roberto Baggio, Cantona, Ronaldo, Ballack, Totti, Ibrahimovic, Buffon – egy teljesség igénye nélküli, veretes névsor, akikkel Lewának esze ágában sincs egy „csapatba” kerülnie. Bármennyire is fényes karriert futottak be ugyanis a fentebbi sztárok, a BL-serleg – utóbbi 3 esetében: eddig – nem került be a vitrinjükbe.

Mégis, talán ezen cél miatt kell a lengyelnek a legkevésbé aggódnia.

A Bayernnel – Forma1-es nyelven szólva – ha nem is pole-pozícióból, de mindenképp az első 2 sor egyikéből indulhat. A bajorok az elmúlt 6 kiírásban 3-szor is döntőbe jutottak, és két sikertelen próbálkozás után 2013-ban már nem hibáztak Lewandowski akkori csapata, a Borussia Dortmund ellen.

Persze ha Lewa még talán ennél is jobb oddsot szeretne kiharcolni magának, azért sem kell majd sokat kilincselnie, ha megtartja jelenlegi góllövő formáját. Idézzük csak fel ügynöke, Cezary Kucharski szeptemberi nyilatkozatának egy töredékét: „Barcelona vagy Madrid? Kellemes helyek, és Spanyolországban a legjobb a futball atmoszférája.” Gyanús, hogy nem az Espanyol és a Getafe érdeklődésére célozgatott…

Amit Lewa NEM mond ki, de mi leleplezzük II. – a vallásos hit ereje

Egyes felmérések szerint Lengyelország lakosságának 92,2%-a katolikusnak vallja magát – ez alól Robert sem kivétel. 2012-ben részt vett a „Nem szégyellem Jézust” névre hallgató akcióban.

„A modern világban minden olyan gyorsan zajlik; hajlamosak vagyunk elfeledkezni az értékeinkről, és hogy mi is az, ami tényleg a legfontosabb számunkra. Ez a hit segít engem a pályán és azon kívül, hogy egyszerűen jó ember legyek és kevesebb hibát vétsek” – vall vallásosságáról a lengyel csatár.

És ha ez nem volna elég, egy családi tragédia is egyengette Robert útját. Édesapja és egyben fiatalkori pályafutásának legfőbb mentora, Krzysztof 2005-ben nem is oly sokkal azelőtt hunyt el, hogy a leendő gólgyárost első felnőtt meccsén is láthatta volna játszani… Lewandowski vallásosságát ismerve nem volna meglepő, ha azért is szorgosan gyűjtögetné az élményeket és rekordokat a pályán, hogy sok-sok év múlva bőven legyen miről beszélgetniük egy másik világban…

Amit Lewa NEM mond ki, de mi leleplezzük III. –
gyalázatos EB-szereplések (vagy inkább nem szereplések…)

Persze beszélhetnénk itt a VB-szereplésről is, hiszen a 74-es és 82-es eseményeken elért dicsőséges bronzérmek után a lengyeleknek nem sok babér termett a világbajnokságokon…

De 2018 helyett csak a 2016-os EB-ig ugorjunk előre az időben, amelyre „barát” népünk egyenes ágon, a németek mögött és az írek előtt csoportmásodikként kvalifikálta magát. Pár éve még ez is szinte csodaszámba ment volna: nem is 7, hanem egyenesen 38(!) szűk esztendőnek vetettek véget a lengyelek, mikor is a 2008-as EB-re kvalifikálták magukat (ez volt az első alkalom a sorozat 1960 óra íródó történelmében, hogy sikerrel jártak).

Persze evés közben jön meg az étvágy: az előző két EB-n 6 meccsen megszerzett szerény 3 pont nem meglepő módon a csoportkör után fájóan korai búcsúra és „éhkoppra” ítélte a lengyel csapatot. Főhősünk szempontjából a 2008-as esemény kevésbé érdekes, hiszen ott maximum nézőként szenvedhette el, ahogy az „exlengyel” Podolski duplája és a matuzsálemi korú, majd 39 éves Vastić hosszabbításban esett gólja már az utolsó meccs előtt térdre kényszerítette hazája a lengyelek sztármentes alakulatát.

Viszont a 2012-es fiaskó már Lewa lelkén is szárad, még ha nem is minden varrható a nyakába. Csoportutolsóként végezni még akkor is különösen kiábrándító lehet, ha a „félhazai”, lengyel-ukrán közös rendezésű EB-n egy góllal megterhelte a görögök hálóját és az utolsó meccsig valós reménye lehetett a továbbjutásra. Nagy kár a csehek elleni szoros zakóért…

Nade az eseményeket képzeletben folytatva és a lengyelek fejlődési tendenciáját nézve a következő cél egyértelmű: ezúttal mindenáron továbbjutni a csoportból, „aztán majd meglátjuk”. Ki más hozhatná őket közelebb ehhez, ha nem egy régóta hiányzó csatárklasszis, akihez manapság úgy vonzódnak a gólok, mint molylepke a villanyfényhez?

********

Hogy teljesülnek-e Lewa leghőbb vágyai? A válaszra talán bő egy évtizedet is várhatunk.

Persze ha 1 hét múlva mégis a Karib-szigetek mellett döntene, én kérek elnézést…

San Andrés