Lezárult az idei footgolf szezon, már ami a honi színteret érinti. Ez alkalomból Lengyel Bélával a Fradi Footgolf játékosával beszélgettünk. Béla magyar bajnoki aranyérmét ezüstre cserélte idén, míg a hamarosan kezdődő világbajnokságra címvédőként utazhat. Beszélgetésünk során összegeztük az idei esztendőt, a magyar bajnokságot, legutóbbi sikerét, illetve a Hinora Winter Footgolf Tourt. Emellett beszélgettünk az argentínai világeseményről, elvárásokról, realitásról és a nyomásról.
– Első győzelmedet arattad a Hinora Winter Footgolf Tour történetében, ezzel pedig mind abszolútban, mind pedig felnőttben a negyedik pozícióból várod a folytatást. Milyen volt a hétvégi verseny, hogyan értékeled eddigi teljesítményedet a sorozatban, illetve magát a Hinora Winter Footgolf Tourt, mint kezdeményezés milyennek tartod?
– Először is nagyon örülök, hogy az első helyen végeztem, minden sorozatot figyelembe véve másodszor ebben az évben. Nagyon jó fligtban kerültem, egyik kulcsa ez volt a győzelemnek, ugyanis Bogár Krisztián és Gelencsér Gábor húzott magával és jelenlétük, teljesítményük végig motivált.
Ami a sorozatban betöltött eddigi szerepemet illeti. Az első versenynapon a pálya eléggé ismeretlen volt a számomra, ez pedig alaphangon megbélyegezte a teljesítményemet. A második fordulóban aztán már Zircen voltunk, szeretem a pályát és a környezetet annak ellenére, hogy szélfolyosóban van. Rosszul kezdtem, ám a verseny második felében remekül ment a játék, a dobogóra azonban már nem tudtam visszaverekedni magam, túl nagy hátrányra tettem szert az elején. Az utóbbi két versenyt pedig mondhatni hazai pályán vívtam, mind a régi, mind pedig az új nemzetközi kialakítású pályán jól ment a játék. A 3. fordulóban volt kiemelkedőbb, jobb klasszis teljesítmény. Nemrég pedig visszatértem egy helyes ösvényre, Németh Péter hathatós közreműködését követően újra kispályázom, járok egyérintőzni a footgolf mellett. Ez nagyban segíti a felkészülésemet. Az utolsó versenyen már látszott mindezek hatása, mely az eredményben is megnyilvánult. Sokan nem így gondolják, de ebben a sportágban a szerencse nagyon fontos faktor. A szezonban eddig nem sok szerencsém volt benne, most azonban újra mellém állt, s a nyakamba kerülhetett az aranyérem.
Nagyon örülök, hogy Hinora Ferenc vezetésével létrejöhetett ez a sorozat, így nem kell leállni a világbajnokságit, ez hatalmas segítség a válogatott kerettagjainak. Az időjárás roppant kegyes volt eddig hozzánk, nem repkedtek a mínuszok és a hóakadályokba sem ütköztünk. Remek kezdeményezés, nagyon örülnék, ha a footgolf 12 hónapos sportág lenne Magyarországon is, kifejezetten örülök, hogy ez irányba is fejlődik a sportág.
– Magyar bajnoki címedet nem sikerült megvédeni, miben látod ennek okát, illetve hogyan értékeled a 2015-ös esztendőt?
– Idén a második helyen végeztem, sajnos nem sikerült megvédenem, Bogár Krisztiánt nem sikerült legyőznöm. Egy roppant jó játékosról van szó, aki ha oda teszi magát, és ott van, fejben nagyon nehezen talál legyőzőre. Végre ennek a sportágnak szenteli idejét, nem pedig mást helyez előtérbe. Az első fordulókban be kell, hogy valljam, kényelemből szerettem volna nyerni, de roppant erős a mezőny, s erre rá kellett jöjjek, hogy így nem fog menni. Jelenleg Magyarországon van 12 olyan játékos, aki bármikor odaérhet az első helyre, s hasonló játékerőt képvisel. Egyénenként sok dolognak kell egyeznie egy jó teljesítményhez, gondolok itt a pályára, szerencsére és a koncentrációra egyaránt. Sajnálom az első 3-4 fordulót, amikor akartam és motivált voltam nem volt szerencsém, amikor pedig mellém állt, nem voltam kellően motivált, riválisaim pedig kiemelkedőeket mentek. Az utolsó versenyekre feljöttem, számolgattam, s próbáltam úgy koncentrálni, hogy végül felférjek a dobogóra. Bogár Krisztiánt nem sikerült megelőznöm, utolérnem, így ezüstérmes lettem a bajnokság végén. Összefoglalva csalódás ez az esztendő a számomra, meg akartam védeni a címemet. Jövőre meg kell, szerezzem azt, ami egyszer már az enyém volt!
– Napról napra közeledik a világbajnokság, melyre címvédőként utazol ki! Milyen elvárásokkal utazol, mi lehet a realitás az igen csak megerősödő mezőnyben?
– Én azért utazok ki, hogy megvédjem a címemet, nem nagyképségből, de minden idegszálammal azon leszek, hogy megnyerjem a világbajnokságot újra. Ha pedig nem én, akkor nagyon remélem, hogy valamelyik magyar társam. Be kell, hogy lássuk, hogy rohamosan fejlődik a sportág, s európaiként az első tízben végezni bárkinek nagy megtiszteltetés lesz. A torna Argentínában lesz, a házigazda pedig hatalmas előnnyel indul…! Egész évben játszanak, rengeteg pályájuk van, s vannak játékosaik, akik ebből élnek, anyagi bevételük származik a sportból. Van 5-6 kiemelkedő játékosuk és ne feledjük, hogy otthon lesznek. ismerik a pályát és a környezetet, a klímát és minden időjárási, éghajlati hatást. Míg nekünk, magyaroknak és más európai versenyzőnek ez mind ismeretlen lesz, a szervezetünk meg lesz terhelve, hosszú lesz az utazás, nagy lesz az időeltolódás és akklimatizálódni is kevés időnk lesz. Nyerni megyek, a realitás az én részemről pedig úgy gondolom az első tíz hely valamelyikén végezni.
– Érzel-e bármi féle nyomást az végett, hogy címvédőként utazol ki?
– Van nyomás, hazudnék, ha azt mondanám, hogy nincsen. Minden nap ezzel kelek és fekszem, az életem része a sportág és ez az érzés. A nyomás, mint olyan, bennem van, de ezzel élnem kell, mint sportember, mind sportoló, mint regnáló világbajnok. Életkoromból adódóan (39) nagyobb rutinom van az ilyen helyzetek kezelésében, mint fiatalabb riválisaimnak. Csapatszinten remélem, a magyar csapat felállhat a dobogóra, egyénileg pedig minél előrébb végzem.
A klubom vezetőjének Németh Péternek köszönöm, hogy kijuthattam, illetve Gelencsér Gábornak és Hankó Péternek, a footgolf két honi alapítójának! Köszönöm a lehetőséget, s igyekszem legjobb tudásomat nyújtani a vb-n, s meghálálni a belém plántált bizalmat.
Őszi Ádám
