Vádemelési eljárási szakaszba ért a 2009 óta húzódó bundaper, miután a Központi Nyomozó Főügyészség megtartotta a vádbeszédet. A legsúlyosabb ítélet a nyolcadrendű vádlottra várhat.
Megtartotta a vádbeszédet a 2009-ben kirobbant bundaügy magyarországi szálának kibogozása végén a Központi Nyomozó Főügyészség. Érdekes módon A. Zoltán, a REAC és a Siófok korábbi trénere kapná a legsúlyosabb büntetést, tíz év letöltendő szabadságvesztést. A bökkenő az, hogy a korábbi tréner mindössze nyolcadrendű vádlottként került a KNYF elé, s háromrendbeli bűncselekmény vétségében találták bűnösnek.
Az első-, másod-, és harmadrendű vádlott – K. Zoltán, L. Mátyás és K. Zsolt – öt-, illetve hatrendbeli bűncselekmény miatt középmértéket meghaladó büntetést kaphat. Ez egytől öt évig terjedő szabadságvesztést jelent.
Hol itt a hiba? Általában az elsőrendű vádlott kapja a legsúlyosabb büntetést, ám ezúttal mégsem így van. A negyedrendű vádlott, H. Gáborra középmértéket el nem érő letöltendőt kért az ügyészség.
A többi vádlott esetében pénz-, illetve felfüggesztett börtönbüntetés kiszabását kérte a vád.
Több esetben közügyektől, labdarúgástól való mindennemű eltiltást, valamint vagyonelkobzást is tartalmaz a vádirat, mint mellékbüntetés. „A hasonló cselekmények elszaporodását, illetve az üzletszerűséget és a halmazati, a társas és a folytatólagos elkövetést súlyosító körülményként említette az ügyész, azt viszont enyhítőként említette, hogy sok idő eltelt már az ominózus cselekmények elkövetése óta. Megjegyezte, hogy egy kivételével büntetlen előéletűek a vádlottak.” – olvasható a Nemzeti Sport összefoglalójában.
A Fővárosi Törvényszéken egész nap a fogadási csalás-sorozat volt napirenden. Angeli László fenntartotta a 2013-ban ismertetett vádiratban foglalt vádakat K. Zoltán és 22 társa ellen „gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntette” miatt indult perben.
A nyomozás végül tizenkét vádpontban, egy-egy gyanús mérkőzéshez kapcsolódóan csúcsosodott ki. Ezen találkozók eredményeit befolyásolták jogellenesen, vagy működtek közre. A korábbi játékosok mellett K. Zsoltra kulcsszereplőként tekint a vádirat. A korábbi ügynök aktívan részt vett a manipulálásban, mint arról vallomásában is beszélt, K. Zoltán a fogadóirodáknál nagyobb oddsokkal, és fogadási limiteket biztosított. Kiderült az is, ezeket nem mindig saját maga, hanem külföldi és magyar személyek segítségével végezte, olyanokkal, akik nem, vagy mindössze tanúként szerepelnek a perben.
A 2008 és 2011 közötti időszakban lejátszott NB I-es, Magyar Kupa és Ligakupa összecsapásokra 13 és 40 ezer euró, más esetben ismeretlen összegben fogadtak, a megvesztegetett játékosok ezer és tízezer euró közötti kenőpénzt kaptak.
Angeli kiemelte, K. Zsolt mellett A. Zoltánt, a korábbi REAC, Siófok trénert is hangsúlyos szerepben mutatta. A vád képviselője szerint az edző több ízben tudatosan nem a lehető legerősebb összeállításban küldte pályára csapatát, kezdőtizenegybe jelölve olyanokat is, akik aktívan részt vettek a csalássorozatban. És mint gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult tagjaként, tudhatott erről. A. Zoltán ugyanakkor sportszakmai elemzést is felhasználva érvelt ártatlansága mellett, s elmondása szerint az összeesküvés-elméletekre, feltételezésekre alapuló bundaügy arcaként akarnak példát statuálni vele.
A másik érdekesség, hogy a saját maga által is elismert alkohol, és drogfogyasztó H. Gábor negyedrendű vádlott többször visszavont, módosított vallomására alapozott a KNYF. Ebben többek között az is említésre került, hogy A. Zoltán egyáltalán nem tudott a bundázásról, és soha nem is kérte, hogy játékosai veszítsenek. Angeli ugyanakkor hitelesnek és egységesnek jellemezte. Kiemelve: Több pontban is H. Gábor vallomására alapozták a vádat.
„Az ügyész felidézte, hogy az egyik tárgyaláson levetítették a 2009-es Zalaegerszeg-Siófok (5-3) meccs összefoglalóját, amelyen jól látható, hogy néhány vádlott szándékosan nagy hibákat követ el. Ezen kívül a tanúk és a vádlottak vallomásait, szembesítési jegyzőkönyveket, telefonlehallgatásokat és híváslista elemzéseket tekintettek bizonyító erejűnek.
Elhangzott, hogy K. Zoltán első- és L. Mátyás másodrendű vádlott a nyomozati szakaszban nem tett vallomást, a bíróságon pedig mindketten tagadták a terhükre rótt cselekmények elkövetését. K. Zoltán elkeseredett bűncselekmény-kereséstől és boszorkányüldözésről beszélt első megszólalásában, azt azonban mindketten elismerték, hogy rendszeresen fogadtak labdarúgó mérkőzésekre, ebből folyamatos, jelentős bevételre tettek szert. K. Zsolt harmadrendű vádlott szintén ártatlannak vallotta magát.
A tárgyalássorozat február 11-én a védőügyvédek perbeszédével folytatódik, ítélethirdetés első fokon márciusra várható.” – olvasható még a Nemzeti Sport összefoglalója.
Gavalovits Sándor
