Mindössze 23 éves, de már így is a világ legjobb játékosaival egy lapon emlegetik, Magyarországon született, de a német válogatottat választotta. Hogy ki ő? Bizony a női futballt ismerők rögtön rávágják a nevét, Marozsán Dzseniferről van szó, akivel most egy exkluzív interjút olvashattok a Fociclubon. Dzsenifer rendelkezésünkre állt és válaszolt kérdéseimre.
Nagyon fiatalon elszakadtál Magyarországtól, és Németországban kezdted a pályafutásod. Mennyire volt könnyű beilleszkedni, illetve miért választottad a labdarúgást?
M.Dzs.:Így, hogy még nagyon fiatal voltam, könnyebben meg tudtam tanulni a nyelvet. Óvodába, és az iskolába is egyből beilleszkedtem. A labdarúgást azért választottam, mert mindig is a labda volt a középpontban. Nagyon hamar megszerettem a labdarúgást.
2007-ben, 15 évesen mutatkozhattál be akkori csapatodban, az 1. FC Saarbrückenben. Hogyan fogadtak a társak?
M.Dzs:Csodálatos élmény volt nekem. Ilyen fiatalon a női Bundesligában focizni. A lányok nagyon rendesek voltak, és még mindig tartom a kapcsolatot a játékosokkal.
Saarbrücken után Frankfurt, amellyel 2003-ban elhódítottad a Bajnokok Ligája serleget. Mesélnél egy kicsit nekünk jelenlegi csapatodról, illetve arról, hogy milyen érzés volt elhódítani velük a BL trófeát?
M.Dzs.:A mostani csapatomban (1. FFC Frankfurt) nagyon jól érzem magamat. A lányok nagyon aranyosak, és nagyon jó az összetartás. Ezzel a csapattal óriási érzés volt a BL- t megnyerni. Egyszerűen leírhatatlan, ahogyan küzdöttünk egymásért. Ez a csapat nekem a màsodik családom.
Sajnos még mindig egyre többen vannak a női labdarúgás ellen, negatív hangokkal kürtölik tele a közösségi oldalakat, hogy a lányok inkább a konyhába tevékenykedjenek, te mit mondasz, miért jó a női labdarúgás, mivel másabb, mint a férfi és miért jó női labdarúgónak lenni?
M.Dzs.:Németországban ezt már nem lehet hallani. Régebben igen, de ma már nem! Nagyon Sokan támadják a női labdarúgást. Persze, hogy nem lehet összehasonlítani a férfi focival. A női foci nem olyan agresszív, nem olyan gyors, de technikás, és nagyon sokat fejlődött az utolsó 5 évben, és nem csak Németországban. A világbajnokságon, Kanadában is lehetett látni, hogy az egész világon fejlődik a női labdarúgás, és biztos vagyok benne, hogy még fog is fejlődni!
Ha éppen nem a pályán vagy mit szoktál csinálni szabadidődbe?
M.Dzs.:Sajnos nagyon kevés a szabadidőm, de ha van, akkor próbálok a családommal , és a barátokkal lenni.
Németországban több honfitársunk is játszik. Milyen érzés velük találkozni?
M.Dzs.:Nagyon jó érzés. Büszke vagyok rá, hogy Magyarok játszanak a Bundesligában. Meg egyszerűen jó érzés magyarul beszélni a lányokkal.
A legutóbbi VB után új szövetségi kapitánnyal vágtatok neki az EB selejtezőnek és válogatottbeli csapattársad Célia Šašic is szögre akasztotta a cipőjét, hogyan látod a válogatott esélyeit?
M.Dzs.:Nagyon fiatal csapatunk van, de nagyon ügyesek, és tehetségesek a lányok, és biztos vagyok benne, hogy jól fogunk szerepelni az Európa-bajnokságon.
Szeptemberben Magyarországra látogattok, az utóbbi években kezd ismertté válni a női foci és tavaly a török válogatottat 3000 néző fogadta a Groupama Arénába mit vársz ettől a találkozótól, várod-e a meccset?
M.Dzs.:Már nagyon várom. Nekem ez egy hazai mérkőzés lesz. Az egész családom, és ismerőseim tudják élőben nézni a mérkőzést. Ennél jobb, és szebb nem is történhet velem. Remélem, hogy egészséges maradok addig, mivel már sajnos sérülés miatt lemaradtam egy magyar meccsről.
Figyelemmel követed-e a magyar női labdarúgás helyzetét, ha igen mit tudnál mondani, miben kéne elsősorban fejlődnie?
M.Dzs.:Sajnos erről nem sokat tudok mondani, mivel nem játszottam még Magyarországon. Annyit tudok, hogy a támogatás az országtól nagyon fontos!!!
Egy monacói díjátadón találkozhattál Cristiano Ronaldoval. Adott valami tanácsot is esetleg illetve hogyan fogadtad, hogy egy aranylabdással találkozhattál?
M.Dzs.:Nem sokat beszéltem Ronaldóval, de persze nagyon jó érzés volt mellette állni, már csak azért is, mert az én szememben ő a világ legjobb focistája. Többször is találkoztam már vele 2009-ben, és 2013-ban is Zürichben a FIFA gálán. 2009-ben élőben láttam, hogyan lett aranylabdás. Nagyon jó érzés volt.
Vannak-e babonáid, hogyan készülsz egy meccsre?
M.Dzs.:Nincs…….zenét szoktam hallgatni, de nem mindig ugyan azt, inkább az aktuális világszámokat.
Kik motiválnak téged? Kedvenc játékosaid? Ki volt a legnehezebb ellenfél, aki ellen játszhattál,és miért pont ő?
M.Dzs.:A legnagyobb motivációm a családom. Amikor látom a büszkeséget az arcukon, az nekem a legnagyobb motiváció. A kedvenc játékosom Cristiano Ronaldo. Mindegyik meccs különleges, és nehéz, de az amerikaiak ellen mindig kemény meccseket játszunk.
Hogyan tervezed a jövőd? A labdarúgás után mihez fogsz kezdeni?
M.Dzs.:Remélem, hogy a fociban tudok majd tevékenykedni, de konkrét tervem még nincs.
Mi az, amivel nézőt lehetne vonzani a női meccsekre?
M.Dzs.:Sok reklámot kell csinálni. Az interneten, Tv-ben, rádióban… Támogatni kell a női focit, és nem szabad lenézni. A lányok, akik fociznak, tiszta szívből szeretik a focit.
