Közeleg a nyári egy hónapos őrület, a 15. labdarúgó Európa Bajnokság, melynek a magyar válogatott is résztvevője lesz 44 év után. Ennek apropóján az eddigi tornákról több részes cikksorozat formájában vezetjük fel a közelgő kontinens tornát. A cikksorozat hatodik részében az 1980-as eseményről tudhatnak meg sok érdekes információt a kedves olvasok. Például azt, hogy ez volt az első nyolc csapatos torna. Olaszország volt az első ismétlő már ami a rendezői jogot illeti, míg NSZK volt az első duplázó a végső győzelem tekintetében.
Olaszország volt az első duplázó, már ami a rendezői szereposztást illeti, hiszen a taljánok másodszor vendégelték meg Európa immáron nyolc válogatottját 1980-ban. Az első alkalommal 12 évvel korábban 1968-ban még csak négy együttes volt a tornán és azt akkor nem kis mázlival meg is nyerték a házigazda olaszok. Ez 1980-ban nem sikerült, viszont a nyugatnémeteknek köszönhetően megszületett az első kétszeres Euróba-bajnok nemzet. A selejtezőnek az eddigi harminckettő helyett csak 31 válogatott vágott neki, hiszen azzal, hogy nyolc csapatos lett a végső szakasza a tornának, a házigazda alanyi jogon tagja volt a „nyolcas fogatnak” és most először nem a döntőbe jutó nemzetek közül választották ki a helyszínt pár héttel a torna előtt.
Ami minket illet: válogatottunk 1978-as argentínai Vb-re kijutása után a közvélemény elvárta, hogy csapatunk kijusson az Eb-re. Főleg, hogy a torna létszámát megduplázták. Ráadásul a 78-as mundialra való kijutás során mieink végre megelőzték csoportjukban a mumus szovjeteket, illetve Görögöországot és ez a két válogatott Finnországgal kiegészülve ezúttal is ellenfél volt. Válogatottunk Szovjetunió ellen a szerezhető négyből három pontot gyűjtött be azután, hogy hazai pályán Váradi és Szokolai góljaival nyertünk 2-0-ra, majd idegenben 2-2-őt játszottunk. Válogatottunk vesztét azonban ezúttal is – akárcsak az 1976-os selejtezőben Wales ellen – kiscsapatok okozták, hiszen Finnország ellen egy hazai siker mellett, egy idegenbeli vereséget szedtünk be, míg a görögök ellel csak egy hazai 0-0-ra futotta. – 39 év után először játszott nemzeti csapatunk gól nélküli döntetlent hazai pályán. A körbeverések után a selejtező legnagyobb meglepetését okozva Görögország nyerte meg a 6. csoportot és készülhetett első nagy tornájára. A magyar csapat második lett, míg az igazi nagy meglepetést Szovjetunió leégése jelentette a csoport utolsó helyével.
Ami a többi csoportot illeti: hét csoportban zajlottak a küzdelmek az Itáliai tornáért, négy négy csapatos és három öt csapatos csoportban. A korszak erőviszonyihoz mérten a mi csoportunkat leszámítva nem történtek nagy meglepetések a selejtezőben. A többi selejtezőcsoport győztese sorban a következők voltak: Anglia, Belgium, Spanyolország, Hollandia, Csehszlovákia az első öt csoportban, majd a 7. csoportot NSZK nyerte.
A 6. (magyar) csoport végeredménye
Az Itáliai torna már a hatodik kontinensviadal volt a sorban, a hazai olaszok mégis csupán másodjára jutottak ki. Ráadásul mindkét ízben rendezői voltak az események és ezek közül csak az 1968-ra selejtezték magukat, 1980-ra már nem kellett, hiszen ekkor már mint rendező automatikusan kint voltak. A tizenkét évvel korábbi Eb gyatra, mindmáig legalacsonyabb (1.40) gólátlaga nem sok jóval kecsegtetett 1980-ra, s utóbb azoknak lett igazuk, akik a rajt előtt féltették a tornát a kevés találattól, mert a második itáliai Európa-bajnokság hozta minden idők második legkiábrándítóbb Eb-gólindexét a maga 1.93-as átlagával. Három mérkőzésen nem került hálóba a labda, ami egészen 1996-ig negatív csúcsnak számított a maga kategóriájában (Angliában öt találkozó végződött 0–0-ra, igaz, ott már 16 csapat viaskodott egymással).
A nyolc döntőst két csoportra osztották, a győztesek egyenesen a fináléba jutottak, a másodikok pedig az utoljára megtartott bronzcsatában voltak érdekeltek. Az Eb-k történetében egyébként az 1980-as torna volt az egyetlen, amelyen nem játszottak elődöntőt. Az 1980-as seregszemle azonban nem csak a gyatra gólátlaga miatt hagyott kevés nyomot az emberekben, hanem a harmatgyenge játékvezetés miatt is. Az alacsony nézőszámról már nem is beszélve: átlagban 24 700-an látték a találkozókat, ami a második legalacsonyabb az Eb-ék történetében. A futball-huliganizmus az egyetlen ami megmaradhatott az emberek, bár ez szintén nem a büszkeségre okot adható kategória… Egyénként ebben az angolok jártak az élen.
Az A csoportba a legutóbbi Eb dobogósai (Csehszlovákia, NSZK, Hollandia) kerültek a meglepetés görögökkel kiegészűlve, míg a B-be a házigazda olaszok, a spanyol, angol és a belga válogatottal kerültek egy négyesbe. A torna nyitómérkőzése az elöző, 1976-os torna visszavágója volt. Sikerült is a visszavágás, hiszen a nyugatnémetek Kalle Rummenigge 57. percben szerzett góljával nyertek 1-0-ra a Csehszlovákok ellen. A nyitókörben a hollandok is 1-0-ra nyertek Kees Kist az AZ Alkmaar játékosának góljával a meglepetés görögök ellen, így a német-hollnad páros gyorsan ellépett az első fordulóban. A következő körben Klaus Allofs mesterhármasával nyert az NSZK hollandia ellen 3-2-re, majd az utolsó körben mindkét csoportmeccs döntetlennel zárult, így az NSZK készülhetette a fináléra, míg a bronzmérkőzésre jogosító második helyet a Csehszlovákok szerezték meg.
A B csoportban A házigazda olaszok szenvedtek az Eb-n, négy meccsükből csak egyet nyertek meg, a többin ikszeltek, ezzel együtt könnyen döntőt játszhattak volna, csak eggyel több szerzett gól hiányzott hozzá. Az „olasz” kvartettből – a squadra azzurrán kívül Anglia és Spanyolország kárára – nem kis meglepetésre az igencsak szervezett Belgium verekedte be magát a fináléba. Guy Thys legénysége olyan jó nevű erőkből állt, mint Jean-Marie Pfaff, Eric Gerets, René Vandereycken, a 35 éves Wilfried Van Moer, Erwin Vandenbergh vagy Jan Ceulemans.
1. csoport
Csehszlovákia – NSZK 0-1
Hollandia – Görögország 1-0
NSZK – Hollandia 3-2
Görögország – Csehszlovákia 1-3
Hollandia – Csehszlovákia 1-1
Görögország – NSZK 0-0
Csoport végeredménye
2. csoport
Belgium – Anglia 1-1
Spanyolország – Olaszország 0-0
Belgium – Spanyolország 2-1
Anglia – Olaszország 0-1
Spanyolország – Anglia 1-2
Olaszország – Belgium 0-0
Csoport végeredménye
A nápolyi bronzcsatában előbb Jurkemin révén a Csehszlovákok szereztek vezetést a második félidő elején, majd Francesco Graziani egyenlített, újabb gól azonban már nem született sem a rendes játékidőben, sem a hosszabbításban, így jöhetett az „orosz rulett” mely ismét a „csehszkok”-nak kedvezett. A nyolcadik körig nem hibáztak a játékosok, majd a kilencedik körben Jozef Barmoš sikeres kísérlete után Fulvio Collovati hibázott, így az Azzuri a dobogórol is lecsúszott.
Bronzmérkőzés
Csehszlovákia – Olaszország 1-1 (0-0, 1-1, 1-1) Büntetőkkel 9-8
A római fináléban korán, már a tizedik percben előnybe került az NSZK Hrubesch 17 méteres löketével, amit további Nationalelf-gólok követhettek volna az első szakaszban, csak hol az irányzékkal volt baj, hol Pfaff védett bravúrosan. A kihagyott helyzetek a hajrára aztán megbosszulták magukat – a játékvezető hathatós segítségével. Uli Stielike a Real Madrid középpályása a 16-oson kívül szabálytalanul szerelte Francois Van der Elstel, erre a román Nicolae Rainea büntetőt ítélt. Vandereycken nem hibázott és a megítélt büntetőt értékesítette a 75. percben. A találkozó közel járt a hosszabbításhoz, mikor is szöglethez jutottak a németek. Rummenigge beívelését, Horst Hrubesch fejelte a hálóba. A hamburgi csatár addig a napig egyszer sem volt eredményes a válogatottban, de azon a római estén mindjárt kétszer is. Győzelmével NSZK másodjára űlt fel Európa trónjára, míg Belgium ezüst érmével is a legjobb eredményét érte el nagy tornán. De vajon mi lesz 2016-ban?
A 6. Európa Bajnokság döntője
Belgium – NSZK 1-2 (0-1)
1980. június 22., Róma, Stadio Olimpico, Vezette: Nicolae Rainea (román)
Gólszerzők: Vandereycken (75. büntetőből) ill. Hrubesch (10., 88.)
Belgium: Pfaff – Gerets, Meeuws, Millecamps, Renquin – Cools, Van Moer, Vandereycken, Mommens – Van der Elst, Ceulemans, Vezetőedző: Guy Thys
NSZK: Schumacher – Kaltz, Dietz, Stielieke, Förster, Briegel (Cullmann 55.) – Schuster, Müller – Hrubesch, Rummenigge, Allofs, Vezetőedző: Jupp Derwall
A német válogatott Eb góljai, illetve a hatodik Eb döntő góljai
A hatodik Eb adatai:
32 induló válogatott
A torna gólkirálya: Klaus Allofs (német) 4 góllal
A torna adatai: Négy helyszín (Róma, Milánó, Torinó, Nápoly) 14 mérkőzés 27 gól 1.93-as meccsenkénti gólátlag.
345 463 néző (24 676-os meccsenkénti átlag)
Fotó: wikipedia, uefa.com
Becz Tamás