Track & Race Sportügynökség Kft. - A sportrendezvény partner

„Az éjjel soha nem érhet véget…”

Az 1998-as disco szám újra reneszánszát éri, nemcsak hazánkban, hanem Franciaországban is ismertté vált szurkolóink jóvoltából.

dsc_7647-2

Ki busszal, ki autóval, ki pedig repülővel indult útnak, hogy 44 év után ismét egy kontinenstornán buzdítsa a nemzeti 11-et.

Sorban érkeztek a képek, ahogy az ország minden szegmenséből kisebb-nagyobb társaságok, idősek és fiatalok tartanak Franciaország felé.2016. június 14-ét írunk, a magyar válogatott Ausztria ellen kezdi meg a csoportmérkőzéseket. A mérkőzésre Bordeuxban több tízezer, itthon pedig több millióan voltak kíváncsiak, volt, aki otthon és voltak, akik pedig a város több nagyobb pontján lévő kivetítőnél érdeklődve várta a mérkőzés kimenetelét. Szalai és Stieber góljánál felrobban a stadion, és talán egy egész nemzet kiállt fel a találatok után. A mérkőzés lefújása után pedig ismét jó magyar embernek lenni. A Storck-csapatnak köszönhetően ismét futball-láz uralkodik az egész országban. Fiatal lányok és fiuk bénítják meg a mérkőzések után a nagykörutat, a játszótéri grundokon a gyerekek Messi neve helyett Böde, Gera és Dzsudzsák nevét emlegetik egy-egy passznál, de ez így van rendjén, hiszen ezt szerettük volna, erre vártunk már évek óta, hogy ismét legyen kire felnéznie az ifjúságnak. Lehessen beszélni a magyar fociról, esélyeket latolgatni, vagy akár egy-egy meccs alkalmával az egész ország készüljön a munkaadók nagy örömére.

Megkérdeztem néhány embert, aki a helyszínen, és idehaza lehetett részese a sikernek, hogy hogyan élték át, és milyen jövőt jósolnak, lesz e változás a nézőszámot illetően a közeljövőben.

„Az Izland elleni meccs elképesztő érzelmi hullámvasút volt… Megérkezni a stadionba, majd látni, hogy mennyi magyar van és együtt énekelni a Himnuszt, elképesztő felemelő, magasztos élmény volt. Aztán jött az idegeskedés izlandi vezetés után. Ami csak fokozódott az idő múlásával. Szerencsére betaláltunk és robbantak a magyar szektorok. Katartikus élmény volt! Sokáig nem tartott, mert jött az a bizonyos szabadrúgás… Ismét idegeskedés, majd jöhetett az ünneplés! Kedvesen fogadtak minket mindenhol! Illetve marad minden a régiben. Semmi nem fog változni”

„Úgy gondolom, már hatalmas dolog volt az Eb-re való kijutás is. De ami utána történt az fantasztikus volt. Hat lőtt góllal, büszke magyarként utazhat mindenki haza. Lélekmelengető érzés, ahogy a szurkolók és a játékosok egymásra találtak, erre nagy szükség van a labdarúgásunk fejlődésében. Sok olyan ember is leült a TV elé, esetleg kivonult a kivetítőhöz, akit eddig nem nagyon érdekelt a foci. Reméljük, hogy e nagy tömegből a bajnokikon is egyre többen lesznek jelen. Ez az időszak kiváló hírverése volt a magyar labdarúgásnak. Személy szerint reménykedem benne, hogy nem csak a férfi, hanem a női bajnoki mérkőzések látogatottsága is nőni fog.”

Sokat lehetne még beszélni erről a nézőtémáról, viszont egy biztos a fanatikusok nélkül valószínűleg nem lenne olyan édes a siker, hiszen ők azok, akik ott voltak Amszterdamban, Bukarestben vagy akár Norvégiában is, ők azok, akik hajlandóak áldozni a sokak által leírt magyar fociért. Dárdai Pál véleményét pedig érdemes megfontolni a vezetőknek, hiszen a futball a szurkolókért van.

Az álom sajnos Belgium ellen ért véget, de úgy érzem, hogy nincs okunk szégyenkezni, a válogatott ez alatt a két hét alatt összekovácsolta a nemzetet és elfeledtette a hétköznapi problémákat. Remélem, hogy az kontinenstorna végeztével továbbra is marad a futball láz és az emberek újra elkezdenek majd meccsre járni.

Balázs Zoltán