Azt nyilván mindenki tudja, hogy a 2016-os Euróban Bajnokság gólkirálya a francia Antoine Griezmann lett. Hogy ne csak a befejező támadók teljesítményét tartsuk fókuszban, már a torna alatt is folyamatosan követtük, mely játékosok tartoznak a legjobbak közé a különböző egyéb statisztikai kategóriákban, most pedig az EB végeztével érdemes vetni egy pillantást a végeredményre is.
A kapusok között már régóta az izlandi Hannes Halldórsson állt a legtöbb védéssel és ez így maradt annak ellenére is, hogy az elődöntőktől már nem szerepelt a csapata a tornán. Különösebben hatékonynak ugyan nem nevezhetjük a teljesítményét, hiszen főleg a franciák alaposan kitömték a hálóját, de a 23 bemutatott védésnek voltaképpen sokáig a közelébe sem ért egyik másik hálóőr sem. A döntőben azonban nem kevesebb, mint 7 lövést hatástalanított a portugál Rui Patricio, ezzel pedig összesen 20 védésével feljött a második helyre, miközben egyébként Király Gábort is leszorította a képzeletbeli dobogóról.
Az izlandi sikerek egyik másik kovácsa a csatár Kolbeinn Sigthorsson volt, aki a csapat taktikájából adódó hatalmas mennyiségű felívelt labdáért küzdött meg a levegőben a védőkkel. Egészen kimagasló, 76 fejpárbajt vívott meg csapata 5 mérkőzésén, melyek közül 41 esetben el is tudta fejelni a labdát a vele felugró ellenfelek elől. A légicsatákból a második legtöbbet az angolok középhátvédje, Chris Smalling nyerte meg, míg ennek a listának a harmadik helyén a francia csapatban sokat birkózó Olivier Giroud került. A legtöbb felszabadítás az EB után a Torinóból a Monacóba szerződő lengyel Kamil Glik nevéhez fűződött, aki 52-szer takarította el a labdát a kapu előteréből. A döntőben is 5 felszabadítást bemutató Laurent Koscielny a legfontosabb pillanatban nem tudott Éder elől takarítani, mint ahogy a portugálok ellen a harmadik helyen végző Ashley Williams védőmunkája sem volt elég. A szerelések között is egy lengyel játékos végzett az élen, mégpedig a két gólt is szerző rutinos szélső Jakub Blaszczykowski. Összesen 33-szor kísérelte meg elvenni a labdát az ellenfelektől, melyek közül 20-szor sikerrel is járt. Nála egyébként hatékonyabb volt a francia Blaise Matuidi és a walesi John Chester, ráadásul utóbbi a legtöbb megelőző labdaszerzés listájának is az élén végzett holtversenyben Pepével, ugyanis 19-szer csípte el az ellenfelek átadását.
A támadók közül a legtöbb cselt Eden Hazard mutatta be, aki különösen éppen Magyarország ellen villogott ebben a kategóriában, hiszen 24 sikeres cselének felét, 12-t is a magyar védők ellen produkálta. Mindössze egyetlen csellel maradt el mögötte az elődöntős walesi csapat legfontosabb játékosa, Gareth Bale, aki viszont a kaput találó lövések terén szinte végig az élen volt. 26 kísérletéből 17 is eltalálta ugyanis a célt, melyek közül 3 lett gól, miközben a gólkirályi címet 6 góllal elhódító Antoine Griezmann kísérleteinek a fele, 14 talált kaput, a harmadik helyen pedig a rengeteg lehetőséget elszóró, nem kevesebb, mint 45 lövéssel próbálkozó Cristiano Ronaldo végzett. A csoportkör után az eredményességben elmaradó, ám továbbra is sok lehetőséget előkészítő Dimitri Payet végzett a kulcspasszok tekintetében az élen, ugyanis a döntőben is 3 lövőhelyzetet alakított ki átadásaival, ezzel pedig megelőzte a sokáig vezető belga Kevin De Bruyne-t is. A hosszú átadások listáján Jérome Boateng mutatta fel a lekimagaslóbb mennyiséget, ugyanis 139 tért ölelő indításából 69 jutott el a társakhoz, míg csapattára, Toni Kroos 58 hosszú labdát küldött távoli célpontok felé, mégpedig sokkal hatékonyabban, hiszen alig 70 próbálkozásból érte ezt el.
