A bajnokságban botladoznak, és bár a Magyar kupában továbbjutott a Diósgyőr, Horváth Ferencnek nincs könnyű dolga…
Nem elég, hogy már-már a kiesőhelyek elkerülése a cél, a játékosok között akad, aki a vezetőség szerint nem üti meg a szintet, de Horváth Ferenc mégsem teheti ki a keretből a meg nem nevezett delikvenseket.
„Emellett nem lehet elmenni, ez mindenkit megnyomorít. Engem legalábbis nagyon lelkileg, hogy így szereplünk. Szeretnék sokkal jobban szerepelni, szeretném, ha a Diósgyőr úgy szerepelne, ahogy megérdemli. Nem mondhatom, hogy happy hangulat van, se itt a pályán, se otthon nálunk. De ez hozzá tartozik a munkához és el kell viselni egy profinak, ha edző, akkor is. Ezzel a feszültséggel együtt kell most élnünk, de remélem nem sokáig.” – fogalmazott Horváth a minapi sajtótájékoztatón.
A miskolciak jelen pillanatban hatmeccses nyeretlenségi szériát futnak, s a keretben találni több olyan labdarúgót is, akiket szíve szerint nem szerepeltetne, de muszáj.
„Van olyan játékos is, akit kitettem a keretből, és van olyan is, akit szívem szerint kitennék, de nem tudok kitenni.
A 3 hetes felkészülést nagyjából 12-en edzettük végig. A Gyirmót elleni meccsen 14 mezőnyjátékos volt a kispadon. A tegnapi mérkőzésen ugyan megvoltunk 16-an, de volt két olyan játékos, aki nem edzett előtte egyet se. Csak azért vittem el, hogy ne nézzen ki rosszul, hogy kevesen vagyunk a padon. Ezek után nekem nagyon nincs olyan lehetőségem, hogy ész nélkül elkezdjek vagdalkozni, és bárkit is kitegyek a keretből. Én ígértem itt valamit. Azt ígértem, hogy itt csontzene lesz, hogy innen nem megy el senki, csak úgy… – reagált erre a szakvezető. – A legjobban emiatt szégyellem magam, hogy én ezt megígértem. Aki ismer, az tudja, hogy egy szavatartó ember vagyok. A hibát ott követtem el, hogy amikor ezt megígértem, nem ismertem még a csapatot teljesen. Én magamból indultam ki. Én játszottam itt Diósgyőrben, és pontosan tudom, mit jelentett nekem itt játszani. Én azt éreztem, amit elmondtam. Hogy innen senki ne menjen el úgy, hogy nem fáj neki. A keretben sok olyan játékos van, aki ezt nem érzi át, nem fogja úgy föl. Nehéz erről beszélni úgy, hogy az ember ne sértsen meg senkit. Van sok olyan klub, ahol lehet focizgatni, mert egyszer nyersz, egyszer nem nyersz… De ez a hely, ez a közeg nem olyan. Itt nem engedheti meg magának az ember azt, hogy így játsszon. Nekem ez a problémám, és itt saját magamat állítottam szembe saját magammal, mert egy olyan dolgot mondtam, amit nem tudok betartani, és ezt óriási hibának tartom.”
Ami a közeljövőt illeti, nagy kérdés, mi lesz Horváth sorsa. Hiszen nem áll könnyű sorozat előtt a miskolci együttes. Hétvégén a Mezőkövesdet fogadja, majd szerdán az MTK vendége lesz, míg egy hét múlva keleti rangadón látja vendégül a Debrecent. Aligha lesz tehát sétagalopp ez a röpke egy hét. „Az egész labdarúgásban egyetlen embernek kell tökéletesnek lenni, nagyjából mindenki hibázhat, az edző nem nagyon. Természetesen fel vagyok készülve erre is, ha sor kerül, de nem az a fajta ember vagyok, aki 2 hónap után feladja. Ameddig lehet, én 100%-ig meg fogok tenni mindent azért, hogy ez a csapat jobban szerepeljen – jegyezte meg. – Nincs külön csapat és nincs külön edző. Az, hogy a csapat így szerepel, abban én ugyanúgy benne vagyok, mint a játékosok, és ugyanúgy vállalom is érte a felelősséget. Egy dolgot biztosan tudok, hogy életemben nem dolgoztam még ennyit, mint amennyit most dolgozok. Életemben nem gondolkoztam a futballon annyit, mint most, napi 12 órában ezzel foglalkozok, hogy ezt hogy lehetne…” Lehet, ez is kevés? Tény, a borsodi drukkerek nem ehhez a – nyugodtan nevezhetjük – nihilhez vannak szokva. Persze, az sem elképzelhetetlen, hogy a télen alaposan átalakítják a keretet Diósgyőrben, de addig a jelenlegi állománnyal kellene megindulni felfelé. „Én a felelősségemet vállalom. Ugyanúgy hibázok én is, mint a játékosok. Ez 100%. Erről nem is kell beszélni, mint ahogy más edzők is hibáznak. Mi is emberek vagyunk. Egy dolog biztos. Hogy én annyit foglalkozom ezzel, hogy az én lelkiismeretem tiszta. Ennél többet nem tudok ezzel a dologgal foglalkozni (…) Én a saját dolgomat elvállalom, hogy én is hibázok természetesen. Vannak olyan dolgok viszont, amit nem szeretnék elvinni. Ami nem az én részem. És továbbra sem különválasztva a csapatot az edzőtől. Ez a mi balhénk – szolgált magyarázattal, és kritikával a jelen helyzetre Horváth. – De! Azért én nem vállalom a felelősséget, hogy lement a két meccs, amikor az életünkért játszunk, és ezt a két meccset le tudjuk hozni sárga lap nélkül. Ez nem az én bajom. Mikor meg kéne rohadni a pályán. Biztos van olyan játékos, akinek tiszta a lelkiismerete, és ez tök jó, de én az én életemben mindig úgy gondoltam, hogy lehetek én rossz edző vagy jó edző, teljesen mindegy. Játékosként ugyanezt gondoltam. Egyetlenegy dolognak kell működnie, hogy a lelkiismeretem tiszta legyen. Mert ha a lelkiismeretem nem tiszta, akkor akármit csináltam, az utána nagyon fog fájni. Mert azt mondom, hogy csinálhattam volna jobban is.”
Ugyanakkor nem lesz könnyű Mezőkövesden, lévén Oláh Bálint és Elek Ákos vírusos megbetegedéssel bajlódik, Dejan Karan sem száz százalékos. Ugrai Roland is többnyire az orvosi rendelőket látogatja, mint az edzéseket. Halmai Ramon, Nemes Milán szintén maródi. Ternován Patrik műtét előtt áll, míg Nikházi Márk eltiltás miatt nem szerepelhet a Mezőkövesd ellen.
Ami a hétközi kupatovábbjutást illeti, kötelezőnek nevezhető feladatot teljesítettek a piros-fehérek. A csapat Egerben harcolta ki a következő körben való részvételt, aminek fő letéteményese Novothny Soma volt. A Sint-Truidentől kölcsönkapott támadó két góllal és gólpasszal zárta az összecsapást. Ám azt ő is látja, valami nincs rendben a csapat körül. A szurkolók folyamatosan elégedetlenkednek, ami jogos. „Nem hiszem, hogy erről van szó – válaszolta a Napolit is megjárt támadó a Nemzeti Sport azon felvetésére, hogy szurkolók már nem szeretik a csapatot. – Edzőnknek abban igaza van, Magyarországon akad jó néhány klub, amelynél el lehet focizgatni. Egyszer nyernek, aztán veszítenek, különösebben nem számít. Itt azonban minden mérkőzésen meg kell szakadni!” Kellene. A miskolci szurkolók valóban megérdemelnének egy olyan együttest, amely nemcsak, hogy kiteszi szívét-lelkét a pályára, hanem mindezt sikerekkel párosítja. „A nemtörődöm hozzáállás taszító, erre itt senki sem vevő. Ezt kell tudatosítani minden játékosban. Motiválni aligha kell bárkit is, hiszen ez jelenti az alapot. Akiből ez hiányzik, azzal nincs mit kezdeni. Egyébként sokat beszélgettünk a sikertelenség összetevőiről, higgye el mindenki, senkiből sem hiányzik az elszántság, és nem akarunk az edzőnk háta mögé bújni, aki vállalja a felelősséget – foglalta össze az elmúlt időszak tanulságait a fiatal támadó, majd folytatta. – Rendben, vállalja, de csak a ráeső részt! Tény, hozzá jut el a legtöbb szurkolói kritika,
de a pályára mi megyünk ki, nekünk kell megvalósítani, amit eltervez.”
Kérdés, a légiósok tudják-e, milyen igényekkel váltanak jegyet a DVTK-ért szorítók? Novothny szerint többükkel is beszéltek, és elmagyarázták, milyen klub szerelését viselik.
Gavalovits Sándor