A mögöttünk álló hétvégén került megrendezésre a 2016-os naptári esztendő legjobban várt és egyben legrangosabb footgolf eseménye hazánkban. Az European Footgolf Tour, mely futball nyelven élve a sportág Bajnokok Ligája remek magyar szereplést hozott, a mieink megnyerték a csapatversenyt, míg egyéniben sem kellett, hogy szégyenkezzünk. A FociClub.hu-nak adott beszámolót a végül legjobb magyarként végző Papp Péter és Podusil György, aki a hajrára még éllovasként fordult, ám a végtájékben elúszott nem csak az arany, de a dobogó is.
Papp Péter a BFGT és a magyar válogatott játékosa
Papp Péter a BFGT versenytője a következő képen értékelt – “A hétvégi megmérettetés egy magas színvonalú európai footgolf verseny volt. Nagyon erős mezőny, nagyon nehéz és komoly koncentrációt igénylő pálya, ráadásul az általános szokással ellentétben a két versenynap két különböző pályán zajlott. Ez mindig nehezebbé tesz egy versenyt, mert az első nap tapasztalatait nem tudod egy az egyben a következő napon hasznosítani. Ami az én jó eredményemhez biztosan hozzájárult, az a tapasztalat. Sok EFT versenyen részt vettem már, rengeteg játékost ismerek, a hangulatot és az ezzel járó extra nyomást is talán egyre jobban kezelem. Egy ilyen versenyen talán leginkább a kiegyensúlyozottság tud döntő lenni, nagy teljesítménybeli kilengések nem férnek bele. Az én „hajrám“ belülről nem is volt igazából hajrázás, inkább ennek a tapasztalatnak a tudatos feldolgozása. Mert bár az első napi eredményemmel egyáltalán nem voltam elégedett, az élet úgy hozta, hogy nem sokan (és ami még fontosabb: nem ledolgozhatatlanul sok rúgással) előztek meg. Úgy vágtam tehát neki a második napnak, hogy elsősorban őrizni próbáltam a jó eredményt, és mivel tudtam, hogy az Albert pályán reálisan milyen eredmények várhatóak, ezért folyamatosan éreztem, hogy a teljesítményem elég lehet a legjobb 10-be kerülésre. És bár nyilván még sokáig eszembe fog jutni az utolsó gurítás, amelynél körülbelül 20 centiméterrel a lyuk előtt állt meg a labda, és mint utólag kiderült ez kellett volna a dobogóhoz (sőt az első helyért játszhattam volna)! Azért mégsem vagyok elégedetlen, örülök az 5. helyezésemnek is. Az pedig egy külön örömöt jelentett, hogy a csapatversenyt meg tudtuk nyerni hazai pályán, és ehhez én is hozzájárulhattam.”
Podusil György az első játéknap után vezette a versenyt, sőt a hajrára is éllovasként fordult, ám végül csupán nyolcadik lett. A versenyt követően vele beszélgettünk.
– Nagyon gyorsan fejlődik a mezőny, az idei eredmények pedig elmaradtak a várakozásoktól. Mi volt a cél a hazai versenyen?
– A versenyt megelőzően több magyar játékossal is arról beszélgettünk, hogy végre meg kell mutassuk, nem felejtettünk el footgolfozni, azt hiszem bár nem lett deklarálva az alapvető, minimális célunk az volt, hogy megnyerjük a csapatversenyt, ez pedig sikerült. Idén szinte mindegyik versenyről lógó orral tértünk haza, kivéve Törökországot az év első versenyét, ahol szintén első lett a magyar csapat. Hiányzott belőlünk az a fajta csapatszellem ami a többi országot jellemzik. A csapatverseny megnyeréséhez pedig elengedhetetlenek a jó egyéni helyezések. Számomra az is fontos volt, hogy Gelencsér Gábor a verseny végén büszkén állhasson a mikrofon mögé, “Hangya” Peti barátunk pedig a rá jellemző fanyar humorral mondhassa Szent Péternek: ” baszki ezt még megvárhattad volna Druszám, mondtam, hogy van még dolgom odalenn!” Fantasztikus érzés volt nekem is és gondolom a többi magyar játékosnak is, hogy éreztük az egymás felé áradó őszinte drukkolást, ami sajnos nem jellemző ránk alapesetben.”
Podusil György az elrúgónál egy korábbi EFT versenyen
– Remekül sikerült az első játéknap, vezetted a versenyt…
– Az első napon a sorsolásnak köszönhetően száraz pályán, ideális körülmények között volt szerencsém játszani, motiváltan, okosan játszottam a lyukakat, köszönet érte Bogár Krisztiánnak akivel az edzésnapon kielemeztük a pályát. Egyetlen egy rossz rúgásom volt a 13-as szakaszon, ami 2 plusz pontot jelentett, ott helyben kimondtam, ez hiányozni fog a végelszámolásnál…!
– A második nap is rendben volt, aztán jött a végjáték! mi történt?
– A második napon hasonlóan az elsőhöz, egy célom volt, az első három lyukat pár környékén teljesíteni, utána pedig gyűjtögetni a mínuszokat. Ez a 11-es szakaszig tökéletesen működött, -5-el ( összetettben -12-vel ) érkeztem az egyik legnehezebb szakaszra ahol egy fantasztikus első és második rúgás után 1 m-re állt meg a labdám a lyuktól. Akkor jött az első rossz vasárnapi döntésem, ahelyett, hogy lemarkeroltam volna, siettetve a játékot ( és hogy nyomást gyakoroljak az ellenfelekre ) a befejezés mellett döntöttem, ami hiba volt, a lyuk pereméről kiperdült a labda legurulva a dombról…! Sajnos a következő rúgásom megállt a lyuk szélén, így a lyuk megbüntetett, vagy én magam, mindegy is 2 plusz pontot tettem bele. Nemsokkal a vége előtt tájékoztatást kaptunk a pillanatnyi versenyállásról, megtudtam, hogy összetettben vezetek, ám nagyon szoros a történet, holland és argentin riválisommal egálban vagyok, holtverseny alakult ki. Aki ismer engem, az tudja, hogy sosem számolok, ez mindig elviszi a játékomat. Sajnos addigra az időjárás is megváltozott, csepegett az eső, megváltozott a pálya és elkezdtem gondolkodni. Rossz döntést hoztam, az utolsó pillanatban gondoltam meg magam, két plusz rúgást hagytam a szakaszban. Itt már tudtam, hogy a dobogó elment, elég volt ennyi hiba. Csak a becsületes befejezés maradt. Némi kockázatot bevállalva végül nullásra (párra) hoztam a pályát.
– Mit érzel most a verseny után?
– Fantasztikusan játszottam mindkét napon, gyönyörű rúgásokkal, befejezésekkel bebizonyítottam legfőképp magamnak, hogy tudok és nagyon jól tudom játszani ezt a gyönyörű sportot. A hibákat kielemzem, feldolgozom és kijavítom, ezzel még jobb játékossá válhatok. Konklúzió?! Van, többször kell ilyen helyzetbe hoznom saját magamat, hogy döntő flightban játszhassak, mert még nincs meg bennem az a tapasztalat, hogyan is kezeljek bizonyos szituációkat. Köszönet a Magyar Footgolf Szövetségnek ezért a csodálatos hétvégéért, a pályáért mely idén a legjobb minőségű volt az EFT eddigi versenyei közül. Köszönet a stábnak akik hozzájárultak, köszönet minden magyar játékosnak a csapatszellemért, külön köszönet Gelencsér Gábornak aki büszkén állt a mikrofon elé, ahogy mondani szokta Well done! Hangya Peti pedig büszke volt ránk…
Hankó Péter a Magyar Footgolf Szövetség nemrégiben elhunyt alelnöke
