A 16. forduló az utolsó Spanyolországban a téli szünet előtt, az ünnepekre való tekintettel pedig a Sevilla játékosai egy gólgazdag győzelmet tettek a fa alá szurkolóiknak.
Kép: Marca
Pedig szorosnak indult. Minden jel arra mutatott, hogy egy jó kis találkozó lehet a Malaga sevillai vendégjátékából. A vendégek hosszú fordulók óta nem kaptak ki, a Sevilla pedig hiába állt elöl a tabellán a forduló előtt, a bajnokság és a kupa mellett a BL-ben is helyt kellett állniuk. Ráadásul a Malaga egyike azoknak a középcsapatoknak, amelyek egy meccsen bárkit képesek megfogni – ahogy azonban kiderült, ez nem az a meccs volt. Talán lehetett volna keresnivalójuk, ha nem csak megúszni akarták volna ezt az estét. A Ramon Sanchez Pizjuánban játszani persze sosem leányálom, de akkor is – gyámoltalanul, feltett kézzel szaladtak bele a pofonba a kék mezesek.
Már az első percektől jól megfigyelhető volt a képlet: a Sevilla rendezkedett be labdatartásra és a Malaga várt rájuk. Bizonyára az volt a terv, hogy kicsalogatják ellenfelüket és egy óvatlan pillanatban visszatámadnak Sandro révén, aki gyorsaságával képes zavart okozni. Ez akár működhetett is volna. A Sevilla elég nehezen tudta eldönteni, mit is kezdjen a labdával, plusz ha nagy nehezen fel is találták magukat, még mindig ott volt a Malaga betonvédelme. 20 méteres körzetben tömörültek a vendégek a kapujuk előtt, gyakran 5-6 védővel egy sorban. Nehéz ilyenkor mit mondani – ez a beszari taktika így csak egyféleképp végződhetett.
Kép: Marca
A Sevillának elég volt egy jól végigvitt gyors kontra a vezetés megszerzéséhez: N’Zonzi indításával Vietto lépett ki és gurított a hosszúba. Az Atletico kölcsöncsatára annyira élvezte ezt, hogy pár perc múlva rúgott még egyet – itt már szerencséje volt, a kapus pont elé tolta ki a kapura tartó labdát. A Malaga játékosai addig sem voltak meggyőzőek, onnantól viszont végképp bizonytalanok lettek. A Sevilla pedig megérezte a vérszagot és hamar le is zárta az összecsapást: a tanácstalanul rohangáló malagaiakra egyfolytában kontrákat vezetett a Sevilla, amely előbb a másik csatár Ben Yedder, majd Vitolo révén tovább növelte előnyét. Így a szünetben már 4-0-ra ment a hazai gárda.
Ramos mester ezek után úgy döntött, változtat: bejött Ontiveros és Recio, az akarással kapcsolatban pedig nem érhette több szó a ház elejét. A sárga mezesek utólag elkezdték azt csinálni, amit már az elejétől kellett volna. Letámadtak, sokat mozogtak és kellemetlenek voltak e fehér mezesek számára – akik viszont a négy gólos előnyük tudatában továbbra is nyugodtak voltak. A 61. percben viszont kicsit változott a szituáció: Rami egy kemény belépő után még reklamált is, a bíró pedig mind a kettőt egy-egy sárgával díjazta. A középhátvéd kiesését még kiheverte volna a Sevilla, ám három perccel később azonban Sandro szabadrúgásból bevette a kapujukat és 4-1-re változott az állás.
És pánikoltak vajon a hazaiak? Ezek után sem. Egyszerűen túl jó helyzetben voltak ők már ekkor ahhoz, hogy kikapjanak. A Malaga nem tudott rájuk elég nagy nyomást helyezni, így érdemi változások sem következtek a folytatásban. A Sevilla alkalmanként próbált kontrázni, a Malaga pedig kevéske lehetőségeiből próbált meg boldogulni. Egyik csapat sem járt sikerrel, így az eredmény már nem változott. A Sevilla a fölényes siker ellenére nem játszott kiemelkedően jól – inkább az ellenfelük ajándékozta meg őket egy önbizalom támogató győzelemmel. A jó mutatók ellenére azért a Sevillánál is van még mit fejleszteni, de ott most nyugi van. 33 pontot gyűjtve jelenleg (több meccset játszva) a második helyen állnak, tavasszal pedig a BL-ben is jelenésük lesz a nyolcaddöntőben. A Malaga tartja a 11. helyet és továbbra is a középmezőnyben tanyáznak.
Sevilla – Malaga 4-1
G.: Vietto (25., 28.), Ben Yedder (34.), Vitolo (35.), Sandro (64.)
Sevilla: Rico – Sarabia, Rami, Pareja, Mercado, Vitolo – N’Zonzi, Iborra, Nasri – Vietto, Ben Yedder. Edző: Sampaoli.
Malaga: Boyko – Ricca, Villanueva, Llorente, Torres, Rosales – Carlos, Camacho, Fornals, Juampi – Sandro. Edző: Juande Ramos.
Egyre nehezebb amellett érvelni, hogy a Granada igenis bent maradhat az első osztályban a szezon végeztével. A Gijonnal holtversenyben ők kapták a legtöbb gólt és csak az Osasuna, illetve a Leganes talált be kevesebbszer náluk. Csak azért nem utolsók, mert az Osasuna még náluk is kevesebb pontot gyűjtött – igaz, egy győzelemmel a Depor ellen meg is előzhetik a Granadát. A Sociedad ezzel szemben már az Európai porondra készül betörni Eusebio mester vezényletével, aki egyre inkább megtalálja számításait baszkföldön. Ezen trendek nem kezdtek el felborulni ezen a héten sem. A Granada újabb lépést tett a kiesés felé, ahogy a kék-fehérek mutatói is csak javultak. Maga a találkozó nélkülözött mindenféle ambíciót – nem sok látnivaló akadt, a színvonal és az iram sem volt kivételes. Nem, ezúttal mind a két fél csak a pontokért jött, nem tudták szórakoztatni a nagyérdeműt. Ez persze főleg a vendégeket nem nagyon érdekelte, hiszen ha nem is sziporkázó játékkal, de behúzták a találkozót 2-0-ra. A három pont pedig bizonyára segít majd feldolgozni ezt a teljesítményt a szurkolóknak is – a csapat jelenleg az 5. helyen áll a bajnokságban, a Granada helyzete pedig változatlan.
Granada – Real Sociedad 0-2
G.: Bautista (56.), Juanmi (69.)
Baranyai Balázs
