Hamarosan kezdetét veszi a 2017-es Afrikai Nemzetek Kupája, amelynek küzdelmeit a házigazda Gabon és Bissau-Guinea összecsapása indítja majd el január 14-én. Addig is beharangozó cikkek keretein belül igyekszünk minél pontosabb képpel szolgálni a közelgő kontinensviadallal kapcsolatban, bemutatni a csoportokat, a csapatokat, a helyszíneket, valamint minden érdekességet, amely az ANK-hoz köthető. Most a C csoport bemutatása következik!
A torna felvezetőjéhez tartozó korábbi cikkeinkért KATT:
Amit Az A csoportról tudni érdemes
Az Afrika-kupa idei rendezője: Gabon
Afrika-kupa: Stadionmustra
Amit a B csoportról tudni érdemes
Amit az Afrika-kupáról tudni érdemes – történeti bemutató
Ez történt 2015-ben – Visszatekintő
CSAPATOK
ELEFÁNTCSONTPART (Világranglista-helyezés: 34.)
Ki mással is indíthatnánk az ANK C kvartettjének bemutatását, mint a címvédővel, azaz Elefántcsontparttal?
Az “Elefántokat” sokan most is a torna legnagyobb favoritjai között emlegetik. Nem csoda ez, hiszen az aktuális címvédő mindig favorit, de ami még mindenképpen az ANK kétszeres bajnoka mellett szól, az maga a keret.
A narancssárga mezesek nevezett játékosainak névsorát átböngészve azt láthatjuk, hogy a legtöbb játékosuk európai csapatban pallérozódik. Egyedül két kapus jelent kivételt, egyikük a hazai bajnokságban véd, másikuk pedig a Kongói DK legerősebb klubcsapatában. A többi 21 játékos azonban Európában játszik, és nem is ‘futottak még’ kategóriájú csapatokban. 15 játékosuk is Angliában, Franciaországban, Németországban vagy Olaszországban keresi a kenyérre valót, és mivel a felsoroltak a világ legnívósabb futballkultúráiként vannak számon tartva, könnyen megállapíthatjuk, hogy az elefántcsontparti keret igen minőséginek számít az ANK mezőnyében. Persze villámgyorsan hozzá kell tenni, hogy a Didier Drogbához, Yaya és Kolo Touréhoz fogható óriási karaktereknek immár híján van a csapat.
Elefántcsontpart egyébként majd’ egy éve veretlen, ez idő alatt többek között a magyar válogatottal is megmérkőztek a budapesti Groupama Arénában Michel Dussuyer tanítványai, 0-0 lett a végeredmény. Egyébként a gólképtelenség nem egyszer volt problémája a narancsszínűeknek, 2016 végén zsinórban három meccsen játszottak gól nélküli döntetlent! Két nappal ezelőtt azonban lelépték Uganda csapatát 3-0-ra felkészülési mérkőzés keretein belül.
A keret erőssége vitathatatlan, a védelemben két nemzetközi szinten is klasszisnak tartott hátvéd, Eric Bailly és Serge Aurier (a PSG és a ManUnited futballistái) számít a legnagyobb névnek, a középpályán pedig ott van az Atalanta fiatal tehetsége, Franck Kessié, aki állítólag több nagy csapat radarján is megtalálható. A támadósorban is akadnak ismerős, jól csengő nevek. A 31 éves Salomon Kalou még a Droga-féle generáció tagja, és a jelenlegi keret gólrekordere a maga 28 góljával! De az “Elefántok” drukkerei sokat várnak a két Wilfriedtől, Bonytól és Zahától is.
A szövetségi kapitány: Michel Dussuyer
A francia szakember 2015 nyarán ült le az elefántcsontparti kispadra, tehát az előző Afrika-kupát még nem ő nyerte meg a narancsszínűekkel. Érdekesség, hogy az elmúlt 15 évben egy esztendő kivételével mindvégig válogatottakat irányított, az pedig még érdekesebb, hogy ez idő alatt csak afrikai együttesek szövetségi kapitánya volt. Számottevő siker nélkül egyébként – tegyük hozzá gyorsan. A 2006-os vb-n viszont ő volt Henri Michel asszisztense az elefántcsontparti kispadon, szóval Afrika egyik legjobb válogatottjának irányítása nem idegen számára.
KERET:
Kapusok: Sylvain Gbohouo (Mazembe), Badra Ali Sangaré (AS Tanda), Sayouba Mandé (Stabaek)
Védők: Serge Aurier (Paris Saint-Germain), Eric Bailly (Manchester United), Wilfried Kanon (ADO Den Haag), Lamine Koné (Sunderland), Mamadou Bagayoko (Sint-Truiden), Adama Traoré (Basel), Simon Deli (Slavia Praha)
Középpályások: Max Gradel (Bournemouth), Serey Die (Basel), Serge N’Guessan (Nancy), Franck Kessié (Atalanta), Jean Seri (Nice), Cheick Doukouré (Metz), Victorien Angban (Granada)
Csatárok: Salomon Kalou (Hertha), Wilfried Bony (Stoke City), Giovanni Sio (Rennes), Jonathan Kodjia (Aston Villa), Nicolas Pépé (Angers), Wilfried Zaha (Crystal Palace)
TOGO (Világranglista-helyezés: 91.)
Togo válogatottja nem tartozik az Afrikai Nemzetek Kupájának esélyesei közé, ezt az alaptételt azt hiszem hamar lefektethetjük. Nem igazán találni olyan statisztikai mutatót, olyan játékost vagy olyan közelmúltbeli meccseredményt, amivel meg tudnánk cáfolni a fenti tézist.
Ha megnézzük a sárga-zöldek elmúlt tétmeccseit, a következőt láthatjuk: az Afrika-kupára második helyen jutott ki Togo, ehhez mindössze Libéria és Dzsibuti nem éppen világverő válogatottjait kellett megelőznie. A csoport egyetlen igazán nívós együttesét, Tunéziát nem is tudták maguk mögé utasítani a “Karvalyok”, sőt ki is kaptak tőlük idegenben. Dzsibuti ellen gáláztak, 5-0-ra nyertek akkor Claude Le Roy fiai.
A felkészülési időszakban ugyanakkor nem jöttek jó eredmények. Comoros válogatottja ellen 2-2-re végeztek Adebayorék, majd Marokkó ellen szenvedtek 2-1-es vereséget. Ezeket megelőzően Mozambikot és Ugandát fektették két vállra.
A keret legnagyobb neve vitathatatlanul Emmanuel Adebayor. A 32 éves támadó nemcsak a legtöbb válogatott fellépéssel büszkélkedhet, hanem ő szerezte a legtöbb gólt is Togo színeiben, szám szerint 31 találat fűződik a nevéhez. Ugyanakkor Adebayorral kapcsolatban nem árt megjegyezni, hogy immár évek óta nem alkotott maradandót sehol. 2016 nyara óta pedig nincs is klubja, a Crystal Palace-nál ugyanis lejárt a szerződése. Ez persze extra motivációt is jelenthet a támadónak!
Togo legjobb eredménye egyébként egy negyeddöntő az ANK történetében, még 2013-ból. Ezenkívül ismerősök lehetnek még számunkra a 2006-os vb-ről, amely során a csoportkörben szerepelhettek. Mai napig ez az eredmény számít a legnagyobb mérföldkőnek a togói labdarúgás történetében.
Szövetségi kapitány: Claude Le Roy
Egy újabb francia szakember, aki válogatottak kispadján érzi jól magát. A 68 éves tréner számtalan afrikai nemzeti csapat élén megfordult az utóbbi években, sőt dolgozott Ázsiában is válogatott-, valamint klubszinten is. Togót 2016 áprilisa óta irányítja.
KERET:
Kapusok: Kossi Agassa (klub nélküli), Baba Tchagouni (Marmande), Cédric Mensah (Le Mans)
Védők: Abdoul-Gafar Mamah (Dacia Chisinau), Serge Akakpo (Trabzonspor), Sadat Ouro-Akoriko (Al-Khaleej), Djené Dakonam (Sint-Truiden), Vincent Bossou (Young Africans), Maklibé Kouloum (Dynamic Togolais), Hakim Ouro-Sama (Togo-Port)
Középpályások: Alaixys Romao (Olympiakos), Serge Gakpé (Genoa), Floyd Ayité (Fulham), Prince Segbefia (Göztepe), Lalawélé Atakora (Helsingborg), Mathieu Dossevi (Standard Liége), Henri Eninful (Doxa), Ihlas Bebou (Düsseldorf), Franco Atchou (Dynamic Togolais)
Csatárok: Emmanuel Adebayor (klub nélküli), Razak Boukari (Chateauroux), Kodjo Fo-Doh Laba (Nahdat Berkane), Komlan Agbégniadan (West African FA)
KONGÓI DK (Világranglista-helyezés: 48.)
Egy olyan válogatotthoz érkeztünk el, amely kifejezetten nagy névnek számít az Afrika-kupa történetében, de igazán nagy sikereit sok évtizeddel ezelőtt érte el. Igen, a Kongói Demokratikus Köztársaság válogatottja kétszeres ANK-győztes, de akkor sikerült elérniük e két elsőséget, amikor a mostani keret játékosai még meg sem születtek: 1968-ban és 1974-ben.
Az pedig talán a jelent tekintve még lényegesebb, hogy ők az előző torna bronzérmesei!
Most azonban igazi fekete lóként emlegetik a Kongói DK-t, és ez nem is véletlen. A “Leopárdok” ugyanis fantasztikusan kezdik a világbajnoki selejtezősorozatot, két győzelmet arattak ugyanis mindjárt az elején. A mérkőzések hőse a jelenleg is keretben lévő Mbokani volt, aki mostanság sokkal jobban szerepel a válogatottban, mint aktuális klubjában (jelenleg épp a Hull Citynél szerepel kölcsönben). Ő a válogatott gólrekordere egyébként a maga 18 találatával. Tőle nagyon sokat várnak a tornán, és valószínűleg ugyanez a helyzet a kongóiak talán legértékesebb játékosával, Cédric Bakambuval is. Bakambu nem éli karriere legjobb időszakát, ugyanis idén még nem lépett pályára klubjában, a Villarrealban. Ez annak fényében nagyon meglepő, hogy az előző szezonban főszerepet vállalt a “Sárga Tengeralattjáró” 4. bajnoki helyezésében a támadó, sőt a nemzetközi porondon is villogott. Az edzőváltás után azonban peremember lett, ám az ANK-n ennek ellenére is ő lehet a Kongói DK egyik nagy erőssége.
A keret még jobb lehetne, ha két igen sokra tartott spílerük nem hiányozna még: Yannick Bolasie és Benik Afobe. Bolasie egy sajnálatos térdsérülés miatt körülbelül egy évre kidőlt, ami óriási érvágás a kongói válogatottnak, hiszen például a legutóbbi világbajnoki selejtező mérkőzést ő döntötte el. Afobe története egészen más, hiszen a korosztályos válogatottként Angliát erősítő ifjú támadót az utóbbi hónapokban akarta behívni a Kongói DK vezetése, de állítólag gondok akadtak a papírokkal, majd Afobe egy huszárvágással lemondta a válogatott szereplést is, és kijelentette, klubcsapatára akar koncentrálni. Nagy kérdés, ezek után nem csapják-e rá az ajtót a válogatott háza táján..?
Szövetségi kapitány: Florent Ibengé
A Kongói DK szövetségi kapitánya hazája válogatottját irányíthatja a tornán. Az 55 éves szakember egyszerre klubedző és válogatott tréner, mind a Vita Clubnál, mint a nemzeti csapatnál 2014 óta tevékenykedik. Együttese titkos esélyese lehet a tornának, szóval kéretik odafigyelni Ibengé munkájára.
KERET:
Kapusok: Ley Matampi (Mazembe), Mulopo Kudimbana (Royal Antwerp), Joel Kiassumbua (Wohlen)
Védők: Issama Mpeko (Mazembe), Chancel Mbemba (Newcastle United), Gabriel Zakuani (Northampton Town), Joyce Lomalisa Mutambala (Vita Club), Fabrice N’Sakala (Alanyaspor), Marcel Tisserand (Ingolstadt), Jordan Ikoko (Guingamp)
Középpályások: Youssouf Mulumbu (Norwich City), Neeskens Kebano (Fulham), Jacques Maghoma (Birmingham City), Merveille Bokadi Bope (Mazembe), Rémi Mulumba (Gazélec Ajaccio)
Csatárok: Dieumerci Mbokani (Hull City), Ndombe Mubele (Al Ahli), Jeremy Bokila (Al Kharaitiyat), Jonathan Bolingi (Mazembe), Jordan Botaka (Charlton), Junior Kabananga (Astana), Cédric Bakambu (Villarreal), Paul-José M’Poku (Panathinaikos)
A Kongói Demokratikus Köztársaság nemzeti csapata
MAROKKÓ (Világranglista-helyezés: 57.)
Nagyjából ugyanaz a helyzet Marokkó válogatottjával, mint a Kongói DK-val, azaz egyfajta titkos esélyesként könyvelik el őket a tornán. Tétmeccsen egy éve veretlen a piros-zöld mezes gárda, legutóbb épp a csoportrivális Elefántcsontpart verte meg őket.
A tornát megelőzően leginkább hiányzói miatt cikkeztek az “Oroszlánokról”. Ugyanis az már decemberben biztossá vált, hogy a francia első osztály tabelláját jelenleg vezető Nice egyik kulcsembere, Younes Belhanda kihagyja az ANK-t egy sérülés miatt. Az pedig nemrégiben derült ki, hogy a marokkói futball legnagyobb tehetségének tartott középpályás, a Southamptonban futballozó Sofiane Boufal sem lehet ott a megmérettetésen. A 23 éves játékos még elutazott Marokkóval az Egyesült Arab Emirátusokba edzőtáborozni, de egy edzésen megsérült, és miután kiderült, hogy nem épül fel az Afrika-kupára, kénytelen volt elhagyni a keretet a fiatal tehetség. Az esetről egyébként mi magunk is beszámoltunk.
Mindazonáltal – bármennyire is szomorúak a Marokkóért szorító emberek – még mindig több, nemzetközileg is elismert futballistával rendelkezik a keret. Alighanem kiemelkedik a válogatott csapatkapitánya, Mehdi Benatia, aki jelenleg a Juventusban futballozik, de a Bayern Münchentől érkezett kölcsönbe, és korábban az AS Romában is alapembernek számított. A 29 éves vezéralak mellett Nabil Dirar lehet a védelem egyik erőssége. A 30 éves futballista alapembere az AS Monacónak, már amikor éppen nem sérült. A szélső védőként és szélső középpályásként egyaránt bevethető futballista alighanem egyik nagy fegyvere lehet Hervé Renard válogatottjának.
Marokkó egyébként nyerte már meg története során az Afrikai Nemzetek Kupáját. Igaz, nem mostanában hajtották végre eme nemes tettet az észak-afrikai ország fiai, hiszen 1976-ban emelhették magasba a trófeát, ami már több mint négy évtizeddel ezelőtt történt.
Szövetségi kapitány: Hervé Renard
A csoport harmadik francia szakembere a 48 éves tréner, de fiatal kora ellenére alighanem a legelismertebb. Hogy miért? A válasz rendkívül kézenfekvő, ugyanis ő az a szövetségi kapitány, aki az utóbbi 5 évben két ANK-t is nyert aktuális csapataival! Renard gardírozta a 2012-ben ANK-t nyerő Zambia gárdáját – akkor az óriási meglepetésnek számított -, majd 2015-ben ő dirigálta Elefántcsontpart nemzeti csapatát, amely végül meg is nyerte a tornát. Idén is sokat várnak tőle természetesen. Marokkó kerete ugyan nem a legjobb ezen a tornán, de egy potenciális meglepetéscsapat felépítéséhez kiváló alapanyag.
KERET:
Kapusok: Munir Mohamedi (Numancia), Yassine Bounou (Girona), Yassine El Kharroubi (Lokomotiv Plovdiv)
Védők: Mehdi Benatia (Juventus), Nabil Dirar (Monaco), Manuel Da Costa (Olympiakos), Fouad Chafik (Dijon), Romain Saiss (Wolverhampton), Hamza Mendyl (Lille), Amine Atouchi (Wydad Casablanca)
Középpályások: Mbark Boussoufa (Al Jazira), Karim El Ahmadi (Feyenoord), Omar El Kaddouri (Napoli), Mounir Obbadi (Lille), Mehdi Carcela-González (Granada), Faycal Fajr (Deportivo La Coruna), Youssef Ait Bennasser (Nancy)
Csatárok: Youssef El-Arabi (Lekhwiya), Youssef En Nesyri (Málaga), Khalid Boutaib (Strasbourg), Rachid Alioui (Nimes), Aziz Bouhaddouz (St. Pauli)
Marokkó válogatottja
VERDIKT
A csoportot összegezve talán kijelenthető, hogy Elefántcsontpart toronymagas favoritja a csoportnak. Az ő elsőségük nem keltene meglepetést, az biztos. Ugyan a régi nagy egyéniségek már a múlt emberei és nincsenek a kerettel, de vannak új játékosok, akik feltörekvőek, és könnyen elképzelhető, hogy számukra ez a torna hoz majd igazi áttörést.
Az nagy kérdés, hogy a csoportelsőségre van-e esélye bármely másik válogatottnak? A Kongói DK kerete biztosan jóval erősebb lehetne a hiányzók nélkül, és ugyanez a helyzet Marokkóval is. Mindkét csapatból jó futballisták hiányoznak, így pedig sokkal elképzelhetőbb, hogy ez a két válogatott a második helyért szállhat harcba, főként egymással. Togo válogatottjának továbbjutására előzetesen vajmi kevés az esély, persze az Afrika-kupa varázsa mindig is a kiszámíthatatlanságában rejlett… Ebben mindenképpen bízhatnak a “Karvalyok.”
Szerző: Draskovics Tamás