Botlott a Vasas, és a Honvéd, így lépéselőnybe került a Videoton. A vezetőedzők észrevételei igen vegyesek voltak a találkozók után.
Ha nem is simán, de legyőzte a Vasast az MTK Budapest alakulata, amivel lélegzetvételhez jutott a kék-fehér együttes, míg a kispestiek „csak” döntetlent értek el a Megyeri úton, így kissé leszakadtak a listavezető Videotontól, amely simán verte az egyre nehezebb helyzetben lévő Diósgyőrt. A keleti fellegvárak másik – immár rogyadozó – bástyája, a Debrecen sem lehet büszke a Pakstól elszenvedett zakóra. Eközben a Ferencváros korán dűlőre vitte a pontok sorsát a Haladás ellen, s a sereghajtó Gyirmót is egyre reménytelenebb pozícióba kormányozza magát. De lássuk is, miként értékeltek a mesterek.
MTK Budapest – Vasas 1-0
Tamási Zsolt (MTK Budapest): „Izgalmas mérkőzés volt, szerintem jól felkészültünk a Vasasból. Nagy öröm, hogy egy kitűnő csapat szinte egyáltalán nem tudott helyzetet kidolgozni a kapunk előtt. Kalapot emelek a játékosaim előtt, fegyelmezetten, elszántan harcolva szerezték meg a három pontot. Nemcsak a védekezésben, hanem a támadások felépítésében is tartották magukat az előzetesen megbeszéltekhez. Tudtuk, hogy ellenfelünk a széleken nagyon erős, és még a szünetben is arra készültünk, hogy ott próbál majd mögénk kerülni. Szerencsére sikerült lezárnunk a területeket, a passzsávokat, ahogy azt megbeszéltük. Rengeteget kellett dolgoznunk azért, hogy az angyalföldieknek ne legyenek gólszerzési lehetőségei. A győzelem hitet kell, hogy adjon a játékosoknak, hogy sokkal többre hivatottak, és ha nagy energiát fektetnek a felkészülésbe, a mérkőzéseken végig koncentráltak és fegyelmezettek, akkor bárkit legyőzhetnek. Talán csak annyi hiányérzetem van, hogy a második félidőben több lehetőségünk lett volna növelni az előnyt, ám az utolsó passzok, a döntő mozdulatok nem sikerültek.”
Michael Oenning (Vasas FC): „Gratulálok az MTK-nak! Csodálatos stadionban léphettünk pályára, és ez érződött is a csapatokon: mind a két fél megpróbált játszani. Ám sajnos nem tudtunk mit kezdeni az hazaiak védekezésével, főleg azt követően, hogy hátrányba kerültünk. Az volt a tervünk, hogy a széleken megbontjuk az ellenfél hátsó alakzatát, de az MTK remekül megszervezte a védekezését. Ilyenkor az egy az egy elleni játék – főleg az oldalvonalak mentén – segíthet, de ehhez most hiányzott nálunk a kellő sebesség. Így hiába birtokoltuk a labdát, hiába passzoltunk sokat, nem tudtunk érdemben előrehaladni.”
Újpest FC – Bp. Honvéd 1-1
Nebojsa Vignjevic (Újpest): „Vegyes érzések kavarognak bennem, hiszen normális esetben örülnöm kellene a hosszabbításban szerzett gólnak, de így, hogy csak döntetlenre volt elég, nem teljes az örömöm. Hasonló volt a játék képe, mint a múlt heti, Ferencváros elleni mérkőzésen, sajnos a befejezéseknél, a legfontosabb passzoknál rontottunk. Az egyéni képességek behatároltak, hiányzik az a kis plusz, amely a gólokhoz kell. Várható volt, hogy miután vezetést szereztek a kispestiek, kontrákra rendezkednek be, ez is történt. A fordulás után kicsit koncentráltabban futballoztunk, ez is kellett az egyenlítéshez. No meg az, hogy nagy erőfeszítéseket tegyünk azért, hogy legalább egy pontot szerezzünk. A sérült Enisz Bardi nyolc gólt szerzett eddig a bajnoki szezonban. Épp az ilyen kaliberű futballisták szerepét említettem, amikor a gólpasszokról, gólokról, veszélyesen belőtt szabad- és szögletrúgásokról beszéltem. Hiányzik, nagyon is, várjuk, hogy újra a segítségünkre lehessen.”
Marco Rossi (Honvéd): „Egyelőre nem tudjuk, mire lesz elég az egy pont, nyilván rendkívül bosszantó, hogy a hosszabbításban egyenlítettek a hazaiak. Akadtak lehetőségeink, de az utolsó húsz percben inkább az Újpest támadott, sajnos nem is húztuk ki kapott gól nélkül. Az előző fordulóban, a Videoton elleni három nullás vereség után kritizáltam Andó-Szabó Sándor ténykedését, és akkor megfogadtam, hogy többet nem nyilatkozom a játékvezetőkről. Úgyhogy most nem is cifráznám tovább, legyen elég annyi, hogy mindenkinek van szeme, láthatta, mi történt Lanzafame tizenhatoson belüli eseténél.”
Mezőkövesd – Gyirmót 1-1
Szivics Tomiszláv (Mezőkövesd): „Izgalmas volt a második félidő. Ezen a mérkőzésen mindkét csapat az életéért futballozott. Örülök, mert rengeteget dolgoztak a fiúk, ugyanakkor sajnálom, hogy nem került fel a pont az i-re. Míg a Gyirmót egyszer rúgott kapura, és abból gól is lett, mi legalább tizenötször próbálkoztunk, s csupán egyszer találtunk a hálóba. Ám az is igaz, hogy rendkívül nehéz úgy futballozni, ha a te csapatod kapja az első gólt. Mindenesetre bármennyire furcsán is hangzik, jó látni, hogy fejlődik az együttes. A bajnoki szünetben dolgozunk tovább, úgy, ahogy eddig, és remélem, további javulás várható. Két edzőmérkőzést is tervezünk, amelyen azok játszanak, akik a bajnoki mérkőzéseken ez idáig kevesebb szerepet kaptak.”
Urbányi István (Gyirmót): „Nem jó, hogy megint védő szerezte a gólunkat. Miközben szervezetten, fegyelmezetten védekezünk, s többé-kevésbé stabillá tesszük a csapat hátsó alakzatát, sajnos alig jelentünk veszélyt az ellenfél kapujára. Ha egy nulla után kihasználjuk az adódó lehetőségeinket, öt és fél hónap után újra megérezhettük volna a győzelem ízét. Súlyos lelki terhet cipelhetnek a játékosok, ez okozza leginkább azt, hogy nem vagyunk eredményesebbek. Sebők Zsolt, aki a múlt héten élete talán legnagyobb hibáját követte el, ezúttal kiválóan védett. Fel tudta dolgozni a múlt heti traumát.”
Videoton – Diósgyőr 2-0
Henning Berg (Videoton): „Kettő nullára nyerni mindig jó eredmény. Az első félidőben jól futballoztunk, szép támadásokat vezettünk, több gólt is szerezhettünk volna. A szünet után is lendületesen kezdtünk, később azonban levettük a lábunkat a gázpedálról, s ekkor már nem voltunk olyan élesek, mint kellett volna. A DVTK ebben a bajnokságban már kétszer legyőzött bennünket, ezért is örülök a sikernek. Az utóbbi négy mérkőzésen tíz pontot szereztünk, ez biztató a folytatásra. Szünet jön, de a válogatott meccsek is nagyon fontosak, a mi játékosaink is várják, hogy pályára léphessenek a nemzeti együttesben. Úgy kell ezt felfogni, hogy lesz lehetőségünk a csapatjátékunk további csiszolására.”
Vitelki Zoltán (DVTK, megbízott edző): „Jó volt látni, hogy mennyit léptünk előre az előző bajnoki mérkőzés óta. Taktikailag érettek voltunk, fegyelmezetten futballoztunk, az első gólig nagyon jól működött a védekezésünk. Büszke vagyok a csapatra, senki sem okozott csalódást. Nem érzem kockázatosnak a fiatalok bevetését. Mindenkiben maximálisan megbízom, aki pályára lépett, senki sem okozott közülük csalódást. A játékosoknak azt mondtam a mérkőzés előtt, hogy nem az utolsó lehetőség előtt állunk, ez a meccs is egy esély a pontgyűjtésre. Értékes labdarúgóink vannak, a csapatunk is értékes, s azt remélem, a bajnoki szünetet sikerül majd jól felhasználni, és a folytatásban a DVTK bebizonyítja, hogy az NB I-ben a helye.”
Debreceni VSC – Paksi FC 1-3
Leonel Pontes (Debrecen): „A Paks rászolgált a győzelemre. Az első félidőben uraltuk a mérkőzést, de nagyon jól védekeztek a vendégek, jól zárták le a területeket. A második félidőben többet kockáztattunk, még támadóbb felfogásban futballoztunk. A vendégek a folytatásban is jól használták legveszélyesebb fegyverüket, a kontratámadásokat. Sajnos, mint csapat, nem működtünk jól a második félidőben. Az első két vendéggól előtt ostoba hibákat követtünk el. Mindannyian felelősök vagyunk a csapaton belül, de az első számú felelős mindig az edző. Most jobb az együttesünk, mint az őszi szezon végén volt, de ez nem azt jelenti, hogy kimegyünk a pályára, és automatikusan nyerünk.”
Csertői Aurél (Paks): „Amiről beszéltünk, azt hellyel-közzel megvalósítottuk. Az természetes, hogy a Debrecen mezőnyfölényben játszott, mi kontratámadásokat vezethettünk, ezzel együtt az történt, amire számítottunk, és azt hiszem, az eredmény arról árulkodik, mi futballoztunk jobban. Nekünk minden meccs élet-halál harc, menekülünk a kiesés elől.”
Ferencváros – Haladás 3-1
Thomas Doll (Ferencváros): „Sokat jelentett a jó rajt, utána nagyszerűen futballoztunk az első félidőben. Tudtuk, hogy jobbak vagyunk annál, mint amit az utóbbi időben mutattunk. Fontos volt, hogy a védekezésünk ezúttal is stabil volt. Nem kell szégyenkeznünk a múlt heti újpesti játékunk miatt sem, de most sokkal látványosabban futballoztunk. Varga Roland éppen a Haladás ellen sérült meg október tizenötödikén, hosszú időre volt szüksége, hogy megtalálja a ritmust. Most jött el az ideje, hogy visszatérjen, és úgymond elengedjük a pórázról. Látszott, boldog volt, hogy újra a kezdőcsapat tagja lehetett. Szép megmozdulásai voltak, fontos, hogy hitt magában. Szép gólokat lőttünk, és fontos, hogy használtuk a széleket is. A fordulás után is jól kezdtünk, lett volna lehetőségünk a negyedik vagy akár az ötödik gól megszerzésére is, ám nem jött össze. Néha hiányolom, hogy az ellenfelünket térdre kényszerítsük, de összességében jól futballoztunk, és újra harcban vagyunk a bajnoki címért.”
Mészöly Géza (Haladás): „Már az első fordulóban is átéltük ezt, demoralizáló, hogy egy perc sem telik el a mérkőzésből, és máris vezetést szerez az ellenfelünk. A hibáinkat nyomban kihasználta a Ferencváros, és el kell ismernem, nagyszerűen futballozott. Bosszantó, hogy a harmadik gólt még a szünet előtt megkaptuk. Letargikus volt a hangulat az öltözőben. Szerencsére talpra álltunk, a második félidő némi szépségtapaszt jelent, erre tudunk építeni. Legalább volt tartása a csapatnak, és sovány vigasz, de a második félidőt megnyertük. Funsho Bamgboye sajnos megsérült. Jelezte, hogy nem tudja folytatni, pedig nagy szükség lett volna a mozgékonyságára. Érthetetlen, hogy másodszor tér vissza úgy, hogy makkegészséges, és rásérül a korábbi izomsérülésére. Ennek most már utána kell járni, így is kevesen vagyunk a keretben. Jancsó András viszont nagyszerűen játszott, a gólja emlékezetes marad. A végére elfáradt, mert nagyon sokat dolgozott a középpályán, jól teljesített, és gyönyörű gólt szerzett.”
Gavalovits Sándor
