Elkezdődött hát az olasz élvonalbeli labdarúgó bajnokságnak a 29. fordulója, ahol kora este az Inter csapott össze a Torinoval, majd később “főműsor időben” a másik milánói klub, az AC Milan mérte össze bicepszét a Genoaval. A hazaiak egy fájó, Juventus elleni vereséget kellett felejtetniük a szurkolóikkal, míg a vendégeknek úgy általánosságban a klub rossz helyzetét.
AC Milan – Genoa 1:0 (1:0)
Helyszín: Milánó, San Siro Játékvezető: Russo (olasz)
Gólszerzők: Mati F. (34.)
Sárga lap: De Sciglio (78.) ill. Cataldi (36.), Gentiletti (92.)
Piros lap: –
AC Milan: Donnarumma – Vangioni, Paletta, Zapata, De Sciglio – Fernandez, Bertolacci, Kucka – Deulofeu, Lapadula, Ocampos Vezetőedző: V. Montella
Genoa: Lamanna – Izzo, Munoz, Gentiletti – Hiljemark, Ntcham, Cataldi, Laxalt – Laovic, Simeone, Taarabt Vezetőedző: Mandorlini
Nem kezdődött jól a találkozó a hazaiak számára, hiszen az egykori olasz válogatott középpályásuk, Bartolacci rögtön megsérült. Helyét a fiatal Locatell vette át. Továbbá az első helyzet a Genoa csapatához fűződött. Az ex-Milan játékos, Adel Taarabt érkezett egy beívelésre és sikerült is eltalálnia a labdát belsővel, de a játékszer erőtelenül landolt Donnarumma ölében. Ezt követően viszont a vendégek úgy beszorultak a saját kapujuk elé, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. Előbb Kucka, majd Ocampos veszélyeztetett, ám mindkét esetben a védők tudtak blokkolni és tisztázni. Érdekes módon, vagy csak engem lepett meg.. szóval Mati Fernandez volt a Milan és alapvetően a mezőny legjobbja az első negyvenöt percben. Azon kívül, hogy egész jól mozgatta a hazaiakat és volt egy nagyon veszélyes szabadrúgása, ő volt az, aki betalált a Genoa kapujába. Lapadula nagyszerű passzát igazán elegánsan emelte át a kivetődő Lamanna felett. 1:0. Ez az eredmény maradt a félidő végéig. A vendégek jóformán csak lesték a játékot, ami körülöttük zajlott, pedig a Milan sebessége sem verdeste az eget.
A második félidő annyira eseménytelenül zajlott, hogy azt hiszem többször figyeltem a nézőtéren ülő embereket, mint magát a találkozót. A vendégek egyetlen játéka az volt, hogy megpróbálták Simeonehoz feltolni a labdát, ő pedig azt kezdhet vele, amit csak akar. Ez viszont teljesen kudarc volt. Még ha sikerült is felívelni a játékszert az argentinnak, akkor ő teljesen egyedül maradt a bogyóval és még kettő, esetleg három Milan védővel. A hazaiaknak azért már volt mit a tejbe aprítaniuk a helyzetek terén. Lapadula például egy az egyben vitte a kapusra labdát .. és hagyta ki a helyzetet. De Sciglio fejjel veszélyeztette a genovai csapatot, míg Ocamposnak túlzással bár, de vagy tucatnyi lövése volt. Viszont semmi, de semmi nem akadt be. Igazából így sem kellett izgulnia egy Milan szimpatizánsnak sem. Annyira egyoldalú volt a találkozó és annyira erőtlen és önbizalomtól mentes Genoa állt ki velük szemben, hogy kisebb csoda lett volna, ha pontot szereznek.
https://www.youtube.com/watch?v=hWUlbpY5MnA
Szerző: Borbély Szabolcs
