A Camp Nouban rendezték a spanyol bajnokság 30. fordulójának rangadóját, melyet a Barcelona és az idei meglepetéscsapat Sevilla vívott.
Kép: Marca
A kezdőket böngészve az első dolog ami megüti a szemünket, az Jordi Alba hiánya. A spanyol szélső-védő általában csak akkor szorul ki a csapatból, ha Lucho mester épp a három belsővédős formációval áll fel – ez történt most is. Az mondjuk nem teljesen világos, miért nem fér bele Alba szerepeltetése ebbe a felállásba, minden esetre az már ekkor látszott: igazi csemege lesz ez a mérkőzés. A Barca ritkán használ ilyen fegyvert, a Sevilla viszont van olyan veszélyes ellenfél, hogy váltsanak. Sampaoli együttese szintén a három belső védős rendszerben játszik, ám nekik ez az alapfelállásuk és általában nem is teljesítenek így rosszul – nagy kérdés volt, miként néz majd ki ez a haditerv a zöld gyepen.
Nos, egyértelműen a hazai csapat diktálta a tempót. A Barcelona azonnal megragadta a kezdeményezést és beszorította ellenfelét. A fehér mezeseknek nem sok közük volt a játékhoz. Igazából Luiz Enrique taktikája főleg a labdaszerzések miatt működött úgy, ahogy. Ritkán látni ilyet tőlük, de ezúttal szinte mindig a labdavesztést követően nagyjából három másodpercen belül sikerült visszaszerezniük a játékszert, többnyire pedig az ellenfél térfelén. Sokáig emiatt kilátástalan helyzetben volt a Sevilla, elképesztően hatékony volt a Barca. A katalánok pedig nem adták oda csak úgy a labdát, hanem megtartották azt és kellő türelemmel támadtak. Jól mozogtak labda nélkül, pontosak voltak, pörgött a fantázia.
Az első 15 totális, fullasztó mezőnyfölényben telt a hazaiak számára. Messi már a 4. percben kapufával jelentkezett, de később is akadt pár komolyabb lehetőségük. Az első vendég ziccerre negyed órát kellett várni, akkor N’Zonzi találta szemben magát egy az egyben ter Stegennel, ám a francia végül nem tudta elgurítani a kapus lábai között a bőrt. A Sevilla amúgy ekkor és ezek után is legfeljebb csak pontrúgás után tudott veszélyt teremteni, de ez gyakorlatilag már szinte mindegy volt. Érezni lehetett ugyanis, számukra ezen az estén nincs esély. Iniesta, Rakitic, Busquets és Sergi Roberto nagyszerűen szövögették az akciókat, az MSN-t pedig nem sikerült elég hatékonyan levédekezni – jött is a gól, csak várni kellett.
Kép: Mundo Deportivo
Egészen a 25. percig, amikor is egy vendég védelmi megingás került kihasználásra: Messi elvitte egymaga a védők felét a jobb szélen, beadott labdájára pedig végül Suarez csapott le, aki a bizonytalan Mercado lábáról felpördülő labdát látványos mozdulattal ollózta Rico feje fölé, hatalmas gól. Suarez már a hétvégén is parádésan játszott a Granada ellen, itt viszont kis túlzással a semmiből jött ez a találat – ez persze a hazai szurkolóknak teljesen mindegy, csak termeljen így tovább. A gólok sora pedig folytatódott. Három perccel később egy rossz helyen eladott labda után kontrázták le a Sevillát, az ellenakció befejezése pedig tankönyvbeillő volt. Suarez visszaadta a gólpasszt Messinek, az argentin lőtte be a labdát a blokkoló láb alatt.
Még öt perccel később már 3-0 állt az eredményjelzőn, Messi ugyanis gyakorlatilag eldöntötte a meccset a duplájával. Hirtelen megszórták a Sevillát és a helyzetük pár perc alatt teljesen reménytelenné vált. Teljesen súlytalanok voltak. A középpálya sem labdát szerezni, sem megtartani nem tudott; az egyik legfontosabb szereplő Nasri alig avatkozott játékba; az egyetlen előre tolt ék, Correa pedig céltalanul rohangált kellő támogatás nélkül. Idejét sem tudni, mikor verték el ennyire Sampaoli együttesét, de talán kijelenthető: ennyire az ő vezetése alatt még nem volt reménytelen a Sevilla játéka. Úgy győzte le őket a Barca, mintha egy kiesőjelölt lett volna az ellenfél, csak közbe meg nem. A Sevilla a dobogóért harcol és valószínűleg jövőre is a BL-ben láthatjuk majd őket.
A második félidőre taktikát váltott Sampaoli. Négy védőre álltak át, bejött Kranevitter és Sarabia is, de önmagában ez csak stabilizálni tudta valamelyest a helyzetet, megoldani nem. Ahhoz, hogy közük legyen ter Stegen kapujához egy nagyszabású barcelonai alvásnak kellett bekövetkeznie. Szó, mi szó, a hazai csapat visszavett a tempóból a szünet után, így a Sevilla valóban többet járathatta a labdát. Ettől persze még a Barcának is voltak további lehetőségei, de így legalább a fehér mezesek is veszélyeztethettek olykor. Ter Stegen például talán még örült is, hogy nagy helyzetben telibe találták őt a vendég támadók, így bemutathatott egy bravúrt.
A gránátvörös-kékek már nem cifrázták, ők fél szemmel már az előttük álló kihívásokra tekintettek. A hétvégén a Malagával játszanak majd, meg aztán ott van a Bajnokok Ligája is, ami hamarosan folytatódik számukra – kell az energia. Egy megnyert meccsen meg már hova erőlködjenek, nem? Enrique le is hozta néhány alapemberét pihenni, így Alcacer, Digne és Alena is lehetőséghez jutott egy komoly mérkőzésen. A vége már elég időhúzós volt. Összejöhetett volna egy, vagy akár több gól is, de nem jött, lett viszont egy kiállítás: Iborra szedte össze második sárga lapját a hosszabbításban teljesen feleslegesen, összefoglalva ezt az estét sevillai szempontból. A vége így 3-0 lett, amivel a Barca feladta a leckét a Realnak, akik még szintén ezen az estén pályára lépnek. A Sevilla ezzel a zakóval lecsúszik a dobogóról és már csak a 4. az Atleti mögött.
https://www.youtube.com/watch?v=pAxqB9s2dOQ
https://www.youtube.com/watch?v=B70dpR3uoGo
https://www.youtube.com/watch?v=UD6s3HNin2U
Barcelona – Sevilla 3-0
G.: Luis Suarez (25.), Messi (28., 33.)
Barcelona: ter Stegen – Umtiti, Pique (Pique), Mascherano – Iniesta, Busquets, Rakitic (Alena), Sergi Roberto – Neymar, Luis Suarez (Alcacer), Messi. Edző: Luiz Enrique.
Sevilla: Rico – Escudero, Lenglet, Pareja, Mercado (Mercado), Mariano – Vitolo, N’Zonzi, Iborra (Jovetic), Nasri (Sarabia) – Correa. Edző: Sampaoli.
Baranyai Balázs
