Igencsak fordulatos összecsapásokon vagyunk túl a 29. fordulóból. És ezt az edzők is így látták.
Thomas Doll: „Sokkal jobb hét volt, mint az előző. Az első félidőben nagyszerű futballt láttunk, sok kombinációval, jól pörögtünk. Azokra az időkre emlékeztetett a futballunk, amikor gyakran játszottunk így. A hétközi 8-0 némelyik játékosnak láthatóan önbizalmat adott, könnyedebben játszottak. Lehetett látni, hogy jól járt lábról lábra a labda, a játékosok pedig élvezték a játékot. Tizenhét nagy lehetőségünk volt, három szép gólt szereztünk. Jó lett volna, ha a második félidőben is betaláltunk, hogy végleg eldöntsük a mérkőzést. De a csapat szenvedéllyel játszott, 3-0 után emberi, hogy a játékosok – érezvén, hogy uralják a meccset – egy fokozatot visszakapcsoltak. Remélem, hogy így megyünk tovább, illetve bizonyos játékelemeken még tovább javítunk. Védekezésben sokszor nem vagyunk elég agresszívek, elég közel az emberhez, csak kísérjük az ellenfelet, remélem, hogy ezeket még jobban kezeljük a jövőben.”
Szivics Tomiszláv: „Tudtuk, hogy a Fradi esélyesebb. Az volt a kérésem, hogy az első fél órát bírjuk ki, mert nagy nyomás lesz rajtunk. Ahogy meg van írva a nagy könyvben, hogy hazai pályán a csapat így nyisson egy találkozót. Ma sikerült nekik minden, nagyon jól játszottak az első félidőben, akkora nyomásra nem tudtunk válaszolni. A második félidő rendben volt a részünkről, volt nekünk is mit sajnálni. Újra volt az adható-nem adható kategória, a pálya szélén azt gondoltam élőben, hogy az a szituáció tizenegyes volt. Megyünk tovább, a második félidő biztató volt, a következő meccsre kell gondolni. Gratulálok a Ferencváros győzelméhez. Várható volt a nagy nyomás a meccs elején, mert egy nagy csapat nem vár arra, hogy mi rúgunk gólt. Hiányzott az utolsó pici lépés, a nagy csapat pedig ezt megbünteti, s kevesek voltunk ehhez az első félidőben. A bátorság az első félidőben kimaradt, ami a második félidőben visszajött. Pedig bátorság nélkül nincs foci.”
Marco Rossi: „Nagyon büszke vagyok a játékosokra, mert az utolsó percig hittek abban, hogy megnyerik ezt a mérkőzést. Viszont nagyon ideges vagyok, mert ebben az országban nem tisztelik a Budapest Honvédot. A játékvezetésről pedig megígértem, hogy nem fogok beszélni és én szavatartó ember vagyok. Tudtam, hogy nagyon nehéz lesz ez a mérkőzésünk és ez be is igazolódott. A Gyirmót játékosai igazi sportemberek, mert végig küzdötték a mérkőzést.”
Urbányi István: „Nagyon izgalmas mérkőzést játszottunk, hiszen mindkét csapat számára nagy volt a tét. A bajnoki cím érthetően óriási motiváció és mi most fel tudtuk venni a versenyt, ezen a téren is a Honvéddal. A mérkőzéseket azonban a Lanzafamék, a Gerák és a Torghellék döntik el és nekünk az ilyen egyéniségek terén volt nagy lemaradásunk az egész szezonban. A bajnokság most már nélkülünk zajlik tovább, de mi sportszerűen fogunk tovább küzdeni és játszani a hátralévő mérkőzéseken is.”
Henning Berg: „Eseménydús mérkőzésen vagyunk túl. Szereztünk három gólt, ezen kívül is még három-négy alkalommal betalálhattunk volna. A DVSC kockáztatott, jó támadófocival léptek fel, lőttek egy nagy gólt, a második gólukat pedig remek szélsőjáték előzte meg, ezt el kell ismerni. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem lehetett volna levédekezni ezeket a szituációkat, de nem előzték meg nagy hibák a debreceni gólokat. Mi is szép támadásokat mutattunk be, és végre jöttek a gólok is, fontos három pontot szereztünk, harcolunk tovább a bajnoki címért. Persze ma is maradtak ki helyzetek, ezeken dolgozunk folyamatosan, de a helyzetkihasználás a technikai dolgok mellett azon is múlik, hogy a döntéshelyzetben lévő játékos éppen hogyan gondolkodik. Azon vagyunk, hogy minél élesebbek legyenek a srácok ezekben a szituációkban. De mi szereztük a legtöbb gólt a bajnokságban, sok szép, szerintem külső szemlélőnek is élvezhető támadást vezetünk a kilencven percek alatt – persze fejlődni mindig van hova. Normális helyzet az, hogy ilyenkor van némi nyomás az aranyért küzdő csapatokon, ez a világon mindenhol így van, mi mindenesetre már nagyon várjuk a hátralévő négy mérkőzést.”
Leonel Pontes: „Az, hogy három gólt kaptunk, azt bizonyítja, hogy a védekezésünk nem volt a legjobb. A pálya középső harmadában elvesztett párharcok után már nagyon nehéz dolgunk volt hátul. Az első 20 perc nagyon nehéz volt, de Könyves gólja után kiegyenlítetté vált a játék. A második félidőben két hatalmas hiba után kaptunk két gólt, utána csak szaladtunk az eredmény után. Mindent megtettünk az egyenlítésért, de ez sajnos nem sikerült. Négy meccs van még a szezonból, kétszer otthon játszunk, kétszer idegenben, a lehető legtöbb pontot kell szereznünk ezeken a találkozókon.”
Bódog Tamás: „Nehéz mérkőzés volt – ez sablon, de most tényleg nehéz volt. Amelyik csapat emberhátrányban tud győzni, annál a hozzáállást biztosan nem érheti kritika. Az első félidőben rá tudtuk erőltetni a játékunkat a Vasasra, ült, amit elterveztünk. Nekik mentünk, a gól mellett több helyzetet is kialakítottunk, ha bármelyiket gólra váltjuk, akkor egyszerűbb lett volna. A Vasas jó csapat, mindent megtettek, hogy megfordítsák az eredményt. Jöttek, támadtak, kiegyenlítettek. Ezt követően le a kalappal a csapat előtt, mert tíz emberrel is szenzációsan küzdöttek, és olyan mérkőzést tudtunk megnyerni, ami a végén már nem teljesen nekünk állt, ekkor a Vasas már igencsak ránk erőltette az akaratát. Rezgett a léc, de erős a csapat karaktere. Nem adtuk fel a támadási lehetőségeket, emberhátrányban is érkeztünk az ellenfél kapuja elé, és végül Makrai Gábor gyönyörű egyéni akcióból szenzációs gólt rúgott. Ez emberhátrányban parádés teljesítmény, a szív diadala volt, hogy a saját magunk javára tudtuk eldönteni a mérkőzést. Ha döntetlenre végzünk, akkor is azt mondanám, hogy le a kalappal a csapat előtt, mert akkor is megtettek volna mindent az egy pontért. Értékes három lett belőle, reméljük, folytatódik! Bízom benne, hogy a következő mérkőzésen is ilyen sok szurkoló jön ki a mérkőzésre, és nem csak ezt a stadiont töltjük meg, hanem a debrecenit is – mondjuk az már keményebb. Ma is szükségük volt rájuk, fontos volt a támogatásuk, le a kalappal a szurkolók előtt, ők segítettek hozzá a győzelemhez.”
Michael Oenning: „Pont az történt, mint amire számítottunk, hogy ez egy hihetetlenül kiélezett és izgalmas mérkőzés lesz. A meccs során minden méterért és labdáért fogcsikorgató küzdelem zajlott a pályán. Sajnos megint nagyon korán kaptunk egy elkerülhető gólt. Ami után nagy erőfeszítéseket kellett tennünk, hogy visszajöjjünk a meccsbe. Amint ez sikerült és megtörtént Lipták kiállítása, jó úton voltunk a felé, hogy megszerezzük a második gólt. Aztán amikor nyomtunk a vezető gólunkért, ismét kaptunk egy olyan gólt, amit több egyéni hiba előzött meg, mielőtt Makrai 16 méterről a kapunkba talált. Ugyanakkor tiszteletemet fejezem ki a Diósgyőr csapatának, hiszen ugyanabban a helyzetben vannak most, mint mi voltunk egy évvel korábban. Tudtuk, hogy a DVTK minden tőle telhetőt meg fog tenni az eredményességért. Ma ők voltak a szerencsésebbek, és megérdemelték a győzelmet, mert már az első félidőben is megtettek mindent a sikerért. Ki kellett volna használni gólhelyzeteinket. Elfogadjuk, hogy kikaptunk ezen a mérkőzésen, még ha fáj is. De megrázzuk magunkat, mert jövő héten jön az újabb feladat, a Paks elleni hazai mérkőzés.”
Mészöly Géza: „Megdolgozott a csapat a győzelemért. Az egész meccs folyamán jól működött a védekezésünk, a paksiaknak nem is igazán volt helyzetük. Tudtuk, hogy a pontrúgás a mai modern futballban mennyire fontos, s külön öröm, hogy az ebben erős paksiakat pont a saját fegyverükkel vertük meg. Fegyelmezetten futballozott a csapat, nagyon értékes győzelmet szereztünk, mind a 11 ember kivette a részét a védekezésből majd az ebből indított támadásokból is. Örömteli, hogy Winkler András személyében ismét egy fiatal debütált, akinek meggyőződésem szerint most nem itt, hanem az U17-es válogatottban lenne a helye. Ami a folytatást illeti, tavaly is büszkék voltunk az erőn felül elért ötödik helyünkre, ezúttal sem állunk meg, annyi pontot szeretnénk gyűjteni, amennyit csak tudunk. Nem a langyos víz a célunk.”
Csertői Aurél: „A támadószekcióból hiányzott az átütőerő, és úgy látszik, az utóbbi időben bent van a csapatban, hogy gólokat kapunk. Ezúttal mindkét találatot nagy egyéni hiba előzte meg. A Haladás jól védekezett, mi pedig képtelenek voltunk a hátsó alakzatát megbontani, a mezőnyben elfocizgattunk, csináltunk szép dolgokat, de ez nem sokat ér. A Haladás ma agresszívabban játszott, ezzel legyőzött minket.”
Nebojsa Vignjevic: „Idegesen játszottunk, és nem hoztunk jó döntéseket. Ma egyáltalán nem voltunk hatékonyak a kapu előtt, sokszor az egyéni megoldásokat erőltettük, ahelyett, hogy csapatként játszottunk volna. Az MTK Budapest sokkal okosabban játszott, mint mi, nem a vereség miatt vagyok csalódott, hanem mert nem gondolkoztunk jól a pályán.”
Tamási Zsolt: „Először is gratulálok a csapatomnak. Nagyon meleg perceket éltünk át, és szerencse is kellett a győzelemhez. A szervezettségünkkel és odaadásunkkal ezúttal sem volt gond, nagyon örülök, hogy az utolsó percekben megszereztük ezt a rendkívül fontos három pontot.”
Gavalovits Sándor