A La Liga 38. fordulójával véget ért a spanyol bajnoki küzdelem erre a szezonra, ráadásul nem is akármilyen módon. A Real Madrid és a Barcelona versenyfutása egészen az utolsó meccsig tartott, Zidane együttese azonban befejezte a történetet, esélyt sem adva a Camp Nouban szenvedő katalánoknak.
Kép: AS
A Real Madridnak saját kezében volt a sorsa. Már egy pont is elég volt számukra ahhoz, hogy matematikailag is bebiztosítsák bajnoki címüket a rivális Barcelonával szemben – ők persze biztosra akartak menni és a győzelmet tűzték ki célul. Zinedine Zidane ugyanannak a csapatnak szavazott bizalmat, mint a hétközi Celta Vigo elleni mérkőzésen: gyakorlatilag Carvajal és Bale hiányát leszámítva a legerősebb kezdőjével állt ki a Királyi Gárda. A hozzáállással sem volt gond. Erről mi sem tanúskodik jobban, minthogy már a második percben a vendégeknél volt az előny: egy bizonytalanság a Malaga védelmétől, ami után egy szemvillanás alatt Isco már indította is Ronaldót, a portugál pedig nem hibázott. 1-0. Elég jól nézett ki tehát a helyzet, rögtön a legelején madridi szempontból.
A korai gól nyilván sok feszültséget szabadított fel a vendégekben, nagy tehertől szabadultak meg – kézben volt a meccs. Zidane játékosai nagyon keményen koncentráltak és szerették volna megakadályozni azt, hogy ellenfelük visszavágjon. Ilyen szempontból félelmük nem volt alaptalan, elvégre a Malaga egy veszélyes ellenfél, akik ráadásul jó formában is vannak, hazai pályán pedig különösen veszélyesek. A Real játékosai halálos nyugalommal járatták a labdát és lassították a játékot. Nem mentek rá egyből a második gólra. Türelmesek voltak és vártak ellenfelük hibáira. A félidő első felében igazából elgondolásaik be is váltak, ám az idő múlásával egyre inkább kezdett képbe kerülni a Malaga. Michel tanítványai technikás, kreatív focit játszottak és az egyéniségek bőven adottak voltak ahhoz, hogy zavart keltsenek Keylor Navas kapuja előtt.
Erre a legjobb példa talán az volt, amikor a volt barcelonai csatár, Sandro Ramirez veszélyeztetett szabadrúgásból, ám a Costa Rica-i hálóőr hatalmas bravúrral, önfeláldozó védést mutatott be – ütközött a kapufával és utána ápolni is kellett. Sandrónak nem ez volt az egyetlen veszélyes megmozdulása, csak az első félidőben legalább háromszor járt közel a gólhoz. Ez is mutatja, hogy hullámzó volt az összecsapás a szünet előtt. Hol a Real volt fölényben, hol a Malaga, de semmiképpen sem szögezte kapuja elé ellenfelét a vendég együttes. Legalább olyan veszélyesek voltak a malagaiak, sőt! Mindeközben nem szabad elmenni szó nélkül amellett sem, hogy a Realnak is megvoltak a maga lehetőségei az előny megduplázására, de vagy a védők, vagy Kameni kapus rendre menteni tudtak.
Kép: AS
Így a második félidőre is maradt feladat a Real Madrid számára, hiszen az az egy gól előny, gyakorlatilag semmire sem jelenthetett garanciát. Egyszer bárki, bárhogy találhat egy gólt, tehát kellett a biztosíték, hogy igazán megnyugodhassanak. Mi, nézők, biztosak lehettünk benne, hogy zörrenni fog majd a háló, csak idő kérdése. A Real rámenősebb volt, próbáltak rámenni a másodikra, de az ellenfelük sem lazíthatott egy ilyen első félidő után. A Malaga megérezte a vérszagot: úgy tűnt, hogy a fővárosiak sebezhetőek. Épp ezért igyekeztek ők is egy fokozattal följebb kapcsolni és bevenni Navas kapuját: Ramosékat sikerült is párszor nehéz helyzetbe hozniuk. Hiába azonban a példás hozzáállás és a kemény munka, a Malaga reményei az 55. percben gyakorlatilag szertefoszlottak. Egy szöglet után először Sergio Ramos veszélyeztetett, majd a Kameniről kipattanó labdát végül Benzema pofozta be. Ekkorra pedig már biztossá vált, hogy ki lesz a győztes.
Érdekes látni azt, hogy mennyivel simábban mennek a dolgok a Real részéről, ha tényleg komolyan veszik az aktuális mérkőzésüket. Mert ha ez a hozzáállás lett volna jellemző rájuk az év korábbi szakaszaiban is, akkor valószínűleg hetekkel korábban bebiztosíthatták volna maguknak a címüket – így kicsit tovább kellett várniuk. Összességében nem volt kérdéses, hogy ki nyeri ezt a meccset és az sem, hogy ki érdemli meg igazán ezt a bajnoki címet. Mert habár voltak gyenge meccseik, olykor kimondottan szenvedős, ötlettelen, rossz játékkal, de az irányítás végig náluk volt. Rengeteg pontot gyűjtöttek, rengeteg pontot mentettek és ez pont a csapat mentális erősségeiről árulkodik. A francia tréner nem feltétlenül lett az új Guardiola, de a játékosok felkészítése terén hatalmas munkát végzett. Hitet adott a madridi sztároknak, akik nem csak magukért, hanem egymásért is küzdöttek. Hittek magukban és sok meccsen épp ez számított, nem a tudáskülönbség, vagy a fizetések nagysága.
A Malaga is küzdött, meg játszani sem játszottak rosszul, de nekik ezen az estén nem osztottak lapot. Kapartak ők, de itt most nem nyerhettek és jól is van ez így. A Rosaledában nem egyszerű feladat boldogulni, pláne nem egy jól játszó Malaga ellen, de ez ennek a Realnak sikerült és ez a lényeg. Akkor tették magukat oda amikor kellett, így nincs kérdés. A Real Madrid lett a 2016/17-es bajokság győztese, méghozzá megérdemelten.
https://www.youtube.com/watch?v=lO9QrsaW8G4
Malaga – Real Madrid 0-2
G.: Cristiano Ronaldo (2.), Benzema (55.)
Malaga: Kameni – Ricca, Luis Hernandez, Villanueva, Miguel Torres – Camacho, Recio – Jony (Duda), Fornals, Keko (Castro) – Sandro Ramirez (Charles). Edző: Michel.
Real Madrid: Keylor Navas – Marcelo, Sergio Ramos, Varane, Danilo – Kroos, Casemiro (Kovacic), Modric – Isco (James) – Cristiano Ronaldo, Benzema (Morata). Edző: Zidane.
Baranyai Balázs
