Nem mindennapi izgalmakat hoz majd az utolsó kör az élvonalban, ám még kicsit tekintsünk vissza a 32. fordulóra. Néhány vezetőedző újfent ok-okozati összefüggést látott csapata eredménye, és a játékvezetés között.
Remek szezont fut a Honvéd. – fotó: Facebook.com/Honvedfc
Debrecen – Honvéd 2-5
Aligha kell magyarázni, mekkora nyomás helyeződik ezekben a hetekben a Honvédra és a Lokira. Előbbi az áhított bajnoki címre hajt, míg utóbbi a kiesés elkerüléséért meccsel. Ráadásul szombaton épp egymás ellen lépett pályára, és kispesti örömfocival ért véget a találkozó.
Leonel Pontes (Debrecen): „Egyértelműen a kihagyott a tizenegyes volt a fordulópont. Korán kaptuk a gólt, aztán nem sikerült egyenlíteni büntetőből sem. Ennek az lett a következménye, hogy a harmincadik percig nagyon szervezetlenül játszottunk, további gólokat kaptunk, csaknem lehetetlen helyzetbe hozva magunkat. Felálltunk a padlóról, ott voltunk az egyenlítés közelében, de a nyolcvanadik perc után a csapatot magával vitte a lendület, és ez fontosabb volt a játékosoknak, mint a taktikai utasítás betartása. El kell azonban ismerni, jelentős tudású és sportszerű csapattól kaptunk ki – értékelt a hajdúságiak trénere, aki beszélt a szünetben Danilovic tettéről is. – A futball tele van érzelmekkel, és sajnos Danilovicsot túlontúl is elragadta a hév, ilyet nem szabad csinálni. Ezért, és a csapat érdekében döntöttem úgy, hogy lecserélem a szünetben. A klubunkat és annak hagyományait tisztelet övezi, tisztelni kell a szurkolókat, ilyesmi már csak ezért sem fordulhat elő többet.”
Marco Rossi (Honvéd): „Remekül futballoztunk, a játékosok ilyen teljesítménnyel tudják meghálálni azt a szeretet, amelyet a szurkolóktól kaptunk. Az első félidő után úgy tűnt, lezártuk a mérkőzést, ám a Debrecen két olyan helyzetből szépített, amelyre előzetesen felkészültünk. Játékosaim viszont mozgósították az utolsó erőtartalékaikat is, és a hajrában egyértelművé tették a győzelmünket. Nemes ellenfél volt a Debrecen, ez a szurkolótábor megérdemelné, hogy jövőre is élvonalbeli csapatnak drukkolhasson. Ahogy José Mourinho mondta, ez csak szerencse, semmi több – utalt az olasz edző Koszta Márk szerepeltetése kapcsán. – A viccet félretéve, most nem is tudtam volna másként dönteni, hiszen Zsótér Donát játékát az utolsó forduló előtt a négy begyűjtött sárga lapja, valamint kisebb sérülése miatt sem kockáztattuk. Örülök, hogy Koszta Márk újra élni tudott a bizalommal. Mostantól csak a következő meccs, a Videoton elleni aranyrangadó jár a fejünkben.”
MTK Budapest – DVTK 0-0
Gól nem született, így az utolsó fordulóban dől el, melyik csapat marad élvonalbeli, és melyik búcsúzik. Nagyot kell küzdenie a fővárosiaknak, ha NB I-esek szeretnének maradni, de immár nem saját kezükben van a sorsuk.
Tamási Zsolt (MTK): „Óriási volt a feszültség, de ezt lehetett tudni, mindkét csapat az életéért küzdött. Becsülettel helytálltunk, mindent megtettünk a sikerért. Azt már sejthettük a szünetben, hogy a Debrecen nem szerez pontot, de ezt a játékosoknak nem mondtuk meg, igyekeztünk saját magunkra fókuszálni, és ha a kapu előtt jobban figyelünk, talán minden másként alakult volna. Nehéz feladat lesz győzni Pakson, de meg kell oldanunk, mert muszáj. Remélem, minket is annyi szurkoló kísér majd el, mint ahány ezúttal a Diósgyőrt.”
Bódog Tamás (DVTK): „Győzni jöttünk Budapestre, úgyhogy lehet bennünk hiányérzet. Mégis azt mondom, mindent megtettünk, a játékosaimat dicséret illeti. A srácok hozzáállásával elégedett vagyok, küzdöttek, hajtottak. Mi irányítottunk, a mi kezünkben volt a meccs. Diósgyőrbe szerződésem óta minden mérkőzés élet-halál. Engem nem érdekel a többi csapat eredménye, csak az foglalkoztat, hogy a jövő héten legyőzzük a Debrecent, és kivívjuk az élvonalban maradást.”
Újpest – Haladás 2-1
Nagyot küzdött a lila-fehér együttes, hogy matematikailag is eldőljön, jövőre tagja lesz a tizenkettes mezőnynek. Ehhez elég lett volna egy pont is, de három lett, amit aligha bánnak a Megyeri úton.
Nebojsa Vignjevic (Újpest): „Nem lehettem nyugodt a kispadnál. Idegesen kezdtük a mérkőzést, sok problémánk volt korábban, a koncentráció sokszor hiányzott. Ezúttal végre megszereztük a vezetést, de a fordulás után egyenlített a Haladás. Nem volt egyszerű mérkőzés. Nagy volt a nyomás, éppen ezért gratulálok is a futballistáknak. A végén egyéni villanás döntött, megmutattuk, karakteres a csapatunk. Emlékszem, a bajnokság elején sokan az NB II-ben láttak bennünket, de ez nem másodosztályú csapat, ezt szeretném leszögezni. Szerencsére a motivációval a derbi előtt nem kell foglalkoznom. Nagyszerű hangulat vár majd bennünket, élveznünk kell a futballt.”
Mészöly Géza (Haladás): „Bosszantó hibákat követtünk el a mérkőzés elején, és az egyiket követően gólt is kaptunk. A térfélcsere után mást mutatott a játék képe. Akkor már elégedett voltam a látottakkal, a lábunkban volt a győzelem is, de három pont helyett egyet sem szereztünk. Gyengén kezdtünk. Mondom, utána összeszedetten futballoztunk, és sajnálom nagyon ezt a mérkőzést, több volt benne. Csalódottan utazunk haza. Bosszús vagyok a vereség miatt, mert egy pontot megérdemeltünk volna.”
Mezőkövesd – Paks 3-2
Nagy energiákat mozgósított a kiesés rémétől fenyegetett Mezőkövesd, amely a ráadás perceiben nyerte meg a sorsdöntő csatát, s egyben vívta ki az élvonalban maradást. A Paks a szezonbeli teljesítményére büszke lehet, bár a tavasszal kisebb hullámvölgyet is át kellett vészelnie.
Radványi Miklós (Mezőkövesd): „Az első pillanattól kezdve azt lehetett látni a játékosaimon, hogy csak a három pont megszerzése elfogadható. Görcsösen, idegesen futballoztak, az első negyvenöt percben a játékunk sok kívánnivalót hagyott maga után. Aztán a szünetben sikerült őket megnyugtatni, és végül az erőfeszítéseinket siker koronázta. Egész héten igyekeztem oldani a hangulatot. A labdarúgók felszabadultan dolgoztak, de aki nem volt még ilyen nehéz helyzetben, el sem tudja képzelni, mit élhettek át. Az idegesség szerencsére egy idő után eltűnt. Ezúttal nemcsak negyvenöt, hanem kilencvenhárom percig bírtuk. Célunkat elértük, a következő szezonban is élvonalbeli csapata lesz Mezőkövesdnek. Eleinte még nem tudtuk, mire készüljünk, most viszont lassan már le lehet ülni, és neki lehet kezdeni a játékoskeret kialakításának.”
Csertői Aurél (Paks): „Úgy vélem, hogy a felek sokáig kivárásra játszottak. Ennek volt betudható, hogy az iram kívánnivalót hagyott maga után. Egyik csapat sem remekelt a támadójáték területén, de az jóleső érzés, hogy kétszer is fel tudtunk állni. Bosszantó, hogy egy gyermeteg hiba miatt végül megkaptuk a harmadik gólt is. Minden mérkőzést szeretnék megnyerni. Természetesen ez nem mindig sikerül, de ebben a feszült hangulatban is azért csatáztunk, hogy eredményesen szerepeljünk. A futballt ésszel játsszák, éppen ezért bosszant, hogy elúszott a már zsebünkben lévő egy pont.”
Gyirmót – Vasas 1-2
Majdnem meglepetést hozott az angyalföldiek gyirmóti vendégjátéka, de végül érvényesült a papírforma, így a záró körben egy döntetlen is a Vasas bronzérmét jelenti.
Urbányi István (Gyirmót): „A gyirmótiak alighanem sokáig emlékeznek majd történetük első élvonalbeli idényére. Köszönjük a szurkolóknak a kitartást! A Vasas európai kupaszereplő lesz, mi kiestünk, mégis jó érzéssel tölt el, hogy nem játszottunk ellene alárendelt szerepet. Elégedett vagyok játékosaim teljesítményével, a játékvezetőkével már kevésbé. Egyrészt Szalánszki Gergő kiállítására gondolok. Nem találta el az ellenfelét, visszahúzta a lábát. Tizennyolc éves fiú. Akinek van érzéke a játékhoz, ilyenre nem ad piros lapot. Aztán: az utolsó percben a Vasas kapusa felvette a labdát, majd letette, megigazította a nadrágját, és megint felvette a labdát. Nem tudom, hány játékvezető kell még, hogy az ilyen hibákat észrevegyék. Nehéz volt a szélben. Nem tudunk mit kezdeni azzal, ha megáll a levegőben a labda, mielőtt a csatárunk elfejelné. Ilyen csak a mesében van.”
Michael Oenning (Vasas): „Büszke és boldog vagyok, hogy nagy célunkat elérve indulhatunk az Európa-ligában. Visszafogott ünneplés lesz, a játékosok most először kapnak két szünnapot, megérdemlik. De sok idő nem lesz pihenni a kupadöntő után sem: tíz nap nyaralás után már kezdjük is a felkészülést. Arra számítottunk, hogy jól szervezett csapat ellen lépünk pályára, ez be is igazolódott. A korai gólunk után magabiztosan futballoztunk, és akkor sem veszítettük el hitünket, amikor egyenlített az ellenfél. Mindig szoros meccset játszottunk a Gyirmóttal, amely taktikailag nagyon éretten futballozó együttes. Sok ellenfele alábecsülte, pedig szervezett csapat. Ezúttal talán az döntött a javunkra, hogy jobban akartunk nyerni.”
Videoton – Ferencváros 4-1
Gyámoltalan Ferencváros, elszánt Videoton. Ez jellemezte az összecsapást, hiszen a Videoton olyan nyomás alatt futballozott, miután a Honvéd nyert Debrecenben, hogy mindenképpen győznie kellett, ha jövő szombaton „bajnoki döntőt” akart játszani Kispesten. A Ferencváros pedig ezen a találkozón is megmutatta, miért tart ott, ahol.
Henning Berg (Videoton): „Nem gondolom, hogy kifejezett fordulópont lett volna a mérkőzésen, de az egyenlítő gól mindenképpen fontos momentum volt, amely után megkönnyebbült a csapat. Tudtuk, hogy az egy pont ugyanazt jelenti, mintha megnyernénk a meccset, hiszen a bajnoki cím megszerzéséhez mindenképpen nyernünk kell jövő héten a Honvéd otthonában. Természetesen nagyon örülünk a győzelemnek, szép eredményt értünk el. Bízom benne, hogy öröm volt a szurkolóinknak azt látni, ahogyan ma játszottunk. Megvolt az erő, a sebesség és a minőség, jöttek a helyzetek és a gólok is. A játékosokat nem érintette meg az FTC gólja, hanem mentek tovább előre remek hozzáállással, ezért dicséret illeti őket. A gólt is amúgy egy olyan szöglet után kaptuk, amely előtt Marko tört kapura, és egy az egyben lett volna a kapussal, mielőtt földre került. Ahol én álltam, ott ez piros lapos szabálytalanságnak tűnt, de még nem láttam a visszajátszásokat. A szögletnél emiatt az eset miatt tíz emberrel voltunk, nem helyezkedtünk jól, de folytattuk a jó játékunkat és jöttek a gólok is. Nem kell részletezni, hogy mennyire fontos meccs volt ez és mekkora szükségünk volt a győzelemre. Nagyon várjuk már a jövő heti mérkőzést, az egész magyar focinak nagy esemény ez, hogy gyakorlatilag egy döntővel zárul a szezon. Tudjuk, hogy nem elég a döntetlen, szóval hiába a több lőtt gól és a jobb egymás elleni eredmény, nyernünk kell. A csapat eddig is jól kezelte a nyomást, hiszen mindig tudtuk, hogy mit játszott a Honvéd, mégis behúztuk mi is a mérkőzéseket. A játékosok folyamatosan fejlődnek, egyre jobban megértik egymást, fejlődik a csapatjáték is, ezt a folyamatot folytatnánk a Honvéd ellen is. A Honvéd más stílusban játszik, mint az FTC, de biztos, hogy izgalmas találkozó lesz, amelyet természetesen meg szeretnénk majd nyerni ”
Thomas Doll (Ferencváros): „Azért voltam mérges, mert olyan érzésem volt, hogy a Videoton a játékvezetőket és minket is befolyásolni akart. Sokszor feküdtek a füvön, és engem, aki annyira szereti a labdarúgást, igazából ez bosszant. Lehetett látni, hogy a játék több elemében alulmaradtunk. A Vidi nagyon akart, mi nem tudtunk jól játszani. Ők harcolnak a bajnokságért, kicsit meglepő volt, hogy vezetni tudtunk. A végén tulajdonképpen minden labdát odaadtunk nekik. Némely játékosnak nem elég a dinamikája, az átütőereje, hogy egy-egy ilyen meccset eldöntsön. Arra kell törekednünk, hogy pár sérült játékost visszahozzunk a csapatba, hogy nagyobb lendületünk legyen a pályán. Voltak ma olyan játékosaink, akik nemrégiben épültek fel a sérülésből, ők nem bírták végig a meccset. Ki kell tisztítani a fejeket, mert a jövő héten az Újpest ellen játszunk, utána pedig a Magyar Kupa fináléjában kell küzdenünk. Ma azt is láthattuk, hogy hetven százalékos teljesítménnyel nem lehet meccset nyerni. A tabella nem hazudik
Gavalovits Sándor
