Mindenki megmondja a frankót…

362 nappal ezelőtt vertük az osztrákokat az Európa-bajnokságon, most pedig 2 nappal vagyunk az andorrai bukás után, s mi a közös a kettőben? Az, hogy olyan emberek akik életükben nem láttak focit (lehet, hogy a két meccset sem…), megmondják a frankót. Azért akad pár olyan “okos” is, aki játékosként szép karriert futott be, de edzőként kevésbé. Sőt olyan is, aki 11 évvel ezelőtt Máltától szenvedett vereséget másodedzőként, most pedig belerúg a jelenkor focistájába… Lehet, hogy ez nagyobb szégyen, mint a pénteki vereség…

Tavaly Alaba leste a magyarok mozdulatát, most a mi fiaink csodálhatták Andorrát. (uefa.com)

Magyarország ketttőőőőő Ausztria nullllaaaa. Szólt a mondás 2016 június 14-én. Az emberek kivonultak az utcára, s ünnepelték hőseinket. Andorra – Magyarország 1-0, s boldog-boldogtalan a botlábú focistákat szidja. Szögezzük le a legelején, én se vagyok boldog a pénteki vereség után, ennek ellenére ugyanúgy szeretem a magyar focit, mint harminc évvel ezelőtt, mikor beleszerettem a labdarúgásba. Kikaptunk – kikaptunk, de akkor sem fogok elfordulni a focitól, s miért nem? Mert nem olyan divatdrukker vagyok, mint aki egy – egy nagy esemény után azt gondolja, na most megmondom a frankót. Bernd Storck szövetségi kapitányt egy évvel ezelőtt még mindenki magasztalta, most pedig már egyáltalán nem ért a szakmájához. Sőt most már hirtelen aki tavaly dicsérte azt mondja, én sose szerettem a kapitányt, ő korábban is azt mondta, hogy a német nem érti a szakmáját… Érdekes…

Stieber az osztrákoknak gólt lőtt, pénteken korán le kellett cserélni sérülés végett (uefa.com)

Megszólaltak celebjeink is, hiszen ők értik ám a focit. Köztük H. Péter nagykorú, aki focilabdát talán csak jó barátja B. Krisztián ifimeccsén látott korábban. “Andorra eddig 141 hivatalos meccset játszott! Eddig négy csapatot győzött le: Albániát, Fehéroroszországot, Macedóniát és San Marinót. Ebbe a sorba kerültünk most mi is!!Szerintetek lemond Herr Storck??” Ami dicséretes benne, hogy felütötte a wikipédiát s megnézte, hogy kiket is győzött le Andorra. De egy éve ő is a kapitányt méltatta, most pedig mondata végén német nyelv tudását csillogtatva kérdezi meg, hogy a kapitány lemond -e. Szép-szép, más állásával foglalkozni, úgy megtámadni, hogy a német még védekezni sem tud.

Természetesen a vereség után megkérdeztek korábbi kiváló focistákat is, köztük az egykori világválogatott Détári Lajost is, akiről mindenki tudja, hogy egy edzőfejedelem. Sikerei között megtaláljuk, hogy másodedzőként tevékenykedett, válogatottunk korábbi legmegalázóbb vereségénél Málta győzelménél. Mit ad Isten, most hirtelen ő is elmondja véleményét a válogatott csapatkapitányáról, akit tavaly nyáron még mindenki dicsért, szeretett. A portugáloknak lőtt két gólja után keblére ölelve-csókolgatva vitte volna végig a főutcán, esetleg két fröccs között, vállát veregetve olyan kéréssel fordulva hozzá, nem tudna-e egy jó kis kispadot számára, hiszen már 5 éve munkanélkül tengeti mindennapjait. “Nem tudom, hogy Dzsudzsák miért van felháborodva, öt éve nem volt jó meccse a válogatottban.” A mester ilyenkor elfelejti, hogy anno ő se bírta a kritikát, hiszen mikor sikeres edzői pályafutása alatt bírálták, ő a szezonbeli első győzelme után azt találta lenyilatkozni a televízióba, hogy azért nyertek, mert egész héten kártyáztak… Természetesen játékosként elért eredményeit vitatni nem lehet, hiszen megfordult a Bundesligában, Olaszországban, Görögországban is, de edzőként a sikerek kevésbé találták meg.

Szintén korábbi sztáredző, a tv székházak megrohamozója is elmondta a véleményét a verséggel kapcsolatban. Bajnoki címek sora borítja edzői eredményeit, s mellette a jugoszlávok elleni óriási zakóból is kivehette részét játékosként. Mi ez, ha nem sikeres múlt. Olyan siker, ami után egyértelműen be kell szólni a kapitánynak. Hihetetlen felajánlást is tett az elnöknek: Én ingyen és bérmentve elmegyek mellé, és egy év alatt megreformálom a magyar labdarúgást, ennél rosszabb úgysem lehet. Mondata zárásában nagy igazság is van. De ami talán rá is igaz volt játékosként az most fog jönni: Hatalmas hiba, hogy ilyen pénzeket osztogatnak NB I-es játékosoknak, akiknek nem érdekük, hogy kikerüljenek, hiszen a magyar langyos vízben elvannak milliókért, külföldön pedig kevesebbet keresnének, csak ott dolgozni kellene érte.. A védő egykor a Volán, az Újpest, a Győr, a Szeged, a és a Zalaegerszeg NB I-es csapatában 196 élvonalbeli meccsen játszott. Többször külföldön is megfordult, de mindig hazatért. A kérdés, hogy miért? Talán azért mert ott keményebben kellett dolgozni?

Mindenhol stadiont építenek, csak a sikerek nem jönnek.

Az egyik kimondhatatlan nevű újságíró, aki egyébként tényleg szereti a focit a sportot (tehát őt bántani nem is szeretném) kétszer is elmondta véleményét a meccsről. Egyszer, hogy a foci helyett inkább az utánpótlásra és a kórházakra kellene költeni. (lehet, hogy van igazság a mondandójában) “Nem akarom demagóg módon az egyik legnagyobb futballkatasztrófa idején azt írni, hogy nem szégyen a jobbtól (győztestől) tanulni, de egy andorrai ötlet mégis megfontolandó: miért ne lehetne körzetesített magyar NB1? A nézőszám úgyis döbbenetesen csapnivaló Magyarországon, így nem kellene például a balmazújvárosi focipálya fűztető gyepét fenntartani, újabb stadionokat építeni. Minek a VIP-szektor oda, ahol a hatalmas összegbe kerülő kirakatcsapat kikap pékektől meg könyvelőktől, akik szabadidejükben játszanak?! “ – itt sok igazságot írt le. Viszont lehet, hogy itt kellett volna mondandóját befejezni, hiszen másnap reggel újabb szösszenettel jelentkezett. Mondandóját így zárta, miután Storck kapitány fizetéséről is elmélkedett. “MENNYI?! Mennyi pénzről mond le az elképesztően magas pénzéből a “hibás teljesítésért”?! A sajnálkozó nyilatkozatok helyett konkrét számokat várok! A visszafizetett pénzt pedig adják a jól teljesítőknek!!! “

De saját ismerőseim Facebook posztjait is nézve azt látom, hogy most megint mindenki mennyire érti a focit. Egy éve boldog volt a nép, hiszen volt cirkusz, volt siker. Most egy vereség után, mindenki gyorsan belerúg a csapatba, hiszen ez most olyan snassz. Természetesen nem könyveljük el sikernek az andorrai vereséget. Itt még azokkal van a legkevesebb gond, akikről hétről-hétre tudom, hogy meccsre járnak, hiszen a foci az életük. De kérdem én, azon szurkolók akik a pénteki kezdőcsapatból senkit nem tudnak felsorolni azok milyen jogon is mondják azt rájuk, hogy botlábú?

Dzsudzsák elsírta magát (m4sport.hu)

Tizenöt, tizenhat, tizenhét évesek vagyunk, oké, hogy Andorra ellen, erre nincs mentség, de nem mindig az van, ami éppen látszik. Persze, a Dzsudzsák a hibás, ezt én vállalom is. Én voltam a csapatkapitány, amikor egy éve ünnepeltek bennünket, és én vagyok az most is, akit legelőször kell “ütni”, ezért vállalom a következményeket. (…) Egyelőre csak azt tudom mondani, hogy erre az eredményre nincsenek szavak és erre nincs bocsánat. – mondta Dzsudzsák az m4sportnak nyilatkozva.

Dzsudzsák védekezését sem értem, hogy a vereség azért történt, mert 15-16 évesekkel volt tele a keret, hiszen a legfiatalabb Szoboszlai Dominik pályára sem lépett s ő 17 éves.  Gulácsi (27) – Bese (23), Vinícus (27), Lang (24) (Balogh N. (21), Tóth B. (19 talán még a legjobb volt a pályán)– Nagy Á. (22), Kleinheisler (23) – Stieber Z (29). (Nagy D.22), Dzsudzsák (31),  Gyurcsó (26) (Sallai 20) – Eppel (26) (zárójelben a kor)

Igaz, ha végignézünk a névsoron az osztrákok ellen Lang, Nagy Á, Kleinheisler, Stieber és Dzsudzsák játszott tavaly nyáron, azért ez elég nagy átalakulás egy év alatt, de Andorrától még így sem lett volna szabad kikapni. Most már mindegy, megtörtént. Fel kell állni! Sajnos azt látjuk, hogy az újoncok jó része nem üti meg a nemzetközi szintet, lehet, hogy legközelebb már a keretben kellene tudni a lengyel és a horvát gólkirályt, mert hiába szerepelt a magyar, ő elég kevés volt még Andorra legjobbjai ellen is.

A kapitány is megszólalt, s elmondta, hogy vállalja a felelősséget, a vereség az ő bűne is. Korábban azért egy – egy vereség után, a korábbi kapitányok általában a játékosokra mutogattak. A Nemzeti Sportnak adott pár mondatával zárjuk is cikkünket.

Nem keresek kifogásokat, az nem én lennék, nem a stílusom. Az tény, hogy a fiataljainknak rengeteget kell tanulniuk – és hol lehet nemzetközi rutint szerezni? Sokan jól játszottak a klubjukban, de egy világbajnoki selejtező, lám, még itt, Andorrában is teljesen más szint. Enyém a felelősség, én állítottam össze a keretet, és én hiszek ezekben a srácokban. Igen, kockázatot vállaltunk, ezt elismerem, ám a fiatal játékosokat fel kell építeni, a jövő érdekében tettük meg a rizikós lépéseket. A tehetségeket segíteni kell, s továbbra is azt mondom, hogy a fiataljaink és az idősebb játékosok jó elegyet alkotnak.

Endrődi Dávid