Komoly jövő előtt állhat a győri labdarúgás, amennyiben sikerül megegyezni a belga érdeklődővel, amely igen nagyratörő tervekkel szállna be az ETO-ba.
Optimistán tekint a jövőbe az ETO ügyvezetője.
Ugyan jogilag még kusza a helyzet az ETO FC-nél, hiszen a Quaestor-botrány után két évig az NB III-ban szerepeltek a zöld-fehérek, a létesítmények továbbra sem adhatók el, lévén felszámolási eljárás folyik, valamint bűnügyi zárlat alatt állnak. Minderről Drucskó Zoltán, az ETO ügyvezetője beszélt. A belga befektető ráadásul csaknem tízmilliárd forintot hozna a konyhára. „Jó érzés, hogy újra felfedezték az ETO-t, újra olyan csapat lettünk, amelynek van, lehet jövő – beszélt a lehetőségről Drucskó Zoltán a sportnapilapnak. – Ehhez az kellett, hogy feljussunk a másodosztályba. Nem titok, hogy külföldi érdeklődők kopogtatnak az ajtónkon, mert tudják, az ETO igazi már- kanév. Ráadásul olyan infrastruktúrával rendelkezünk, amely Közép-Európában is elismerésre méltó. A belga partnerrel már többször egyeztettünk. A helyzetünk nem egyszerű, ezt felesleges hangsúlyoznom.”
S egy sikeres ETO-hoz nemcsak a pályán, hanem erős háttér is kell. Ezáltal szeretne ismét meghatározóvá válni a kisalföldi alakulat. „A létesítményeinkkel kapcsolatban felszámolási eljárás folyik, és bűnügyi zárlat van. Úgy vélem, amíg nem rendeződik a jogi helyzet, korai bármiféle jövőképről beszélni.
De tény, a belga partner szándékai komolyak, és ha mi itt, Győrben azt szeretnénk, hogy az ETO hosszú távon legyen újra meghatározó tagja a magyar futballnak, akkor nemcsak a csatársorban, a középpályán, hanem a háttérben, főleg anyagi fronton is erősödnünk kell.”
S hogy kerültek képbe a belgák? Erről már Békeffy Gábor, a meg nem nevezett befektető-jelöltet képviselő menedzser beszélt. „Olyan befektetőket képviselek, akik nem csak Belgiumban, de Európa számos országában szereztek már érdekeltséget különböző futballklubokban. Jelentős referenciával s jelentős tőkével rendelkező »kérőkről« van szó, akiknek nemcsak a sport világában, hanem az ingatlanüzletben is vannak érdekeltségeik. Márpedig az ETO esetében ez fontos szempont.”
S hogy mennyire komoly a belga befektető szándéka, mi sem jelzi jobban, minthogy a teljes infrastruktúrát megvásárolnák. Ráadásul céljuk a mielőbbi üzletkötés. „A belga fél megvásárolná a teljes létesítményt, a stadiont, a szállodát, az akadémiát, a plázát, és többségi tulajdont vásárolna a futballcsapatot működtető gazdasági társaságban.
Túlzás nélkül állítható, ez lenne minden idők egyik legnagyobb futballbiznisze.
A belgák vállalják, hogy legalább három évig üzemeltetik és lehetőség szerint az első esztendőben az élvonalba viszik a labdarúgócsapatot. Befejezik, továbbépítik a stadiont, felújítják, és ugyancsak bővítik – legalább harminc szobával – a szállodát, és életet lehelnek, nyereségessé teszik a most igencsak visszafogottan üzemelő plázát.”
Sőt, Békeffy szerint nem újkeletű az érdeklődés, hiszen már egy hónapja zajlanak a tárgyalások. „A tárgyalások nagyjából májusban kezdődtek el. Azóta folyamatosan zajlanak az egyeztetések. De nem egyedül képviselem a befektetőket, hanem az egykori NB I-es labdarúgó Varga Endrével együtt, aki néhány évvel ezelőtt főszerepet játszott a Vasas megmentésében és konszolidálásában. Várjuk a győriek válaszát, a belga oldalon gyakorlatilag eldöntött tény a magyar klub megvásárlása. A jövőépítést minél hamarabb elkezdenék, természetesen a Győr jelenlegi vezetőivel együttműködve.”
Cél az első hat közé kerülés
Frissen jutott fel az NB II-be az ETO, s bár a költségvetés nem o
lyan magas, mint korábban, a lelkesedéssel nem lesz baj. Drucskó Zoltán szerint a szezonrajt határozza meg, teljesíthető-e a kitűzött cél.
Ugyanakkor nemcsak a belga cég, hanem egy kínai üzletember is lehetőséget látott a klubban, ám hiába utazott el az említett úriemberhez Drucskó, az üzletből nem lett semmi. De egy katari cég is jelentkezett, ám róluk többet nem tudni.
Ha aláírás kerül a szerződésekre, alighanem ismét elkezd felvirágozni a győri labdarúgás, amelynek múltja sikerekben gazdag, a jelene talán inkább sanyarú, de optimista, míg a jövője ismét fényes lehet.
Gavalovits Sándor
