Meglehetősen szokatlanra sikeredett a Groupama Arénában lejátszott Fradi – DVTK utáni sajtótájékoztató vendégrészről. Újpesten kialudtak a fények, így aztán meccs volt is, meg nem is.
Kétgólos győzelmet aratott szombat este a Ferencváros a Diósgyőr ellen. Több szokatlan jelenet is tarkította az összecsapást, többek között egy megtorlatlan könyökös, aminek következtében Bódog Tamás, a vendégek trénere felült a lelátóra egy röpke időre. A sajtótájékoztatón tömören értékelt. „Gratulálok a Ferencvárosnak!” Kérdésre válaszolva sem volt bőbeszédűbb a piros-fehérek szakvezetője. „Rossz formában vagyunk, keveset futunk, kikaptunk kettő nullára. A csapatom mozgására voltam kíváncsi, mert teljesen más, ha onnan fentről nézed, ahogy mozog a védelem és a támadósor – reagált a Priskin Tamás-könyökös utáni szituáció firtatására, majd röviden válaszolt a Varga-góllal kapcsolatos firtatására. – Lehet, hogy kapushiba volt, csak éppen mi jöttünk volna bedobással.”
Ezzel szemben Thomas Doll magyarul kezdte sajtótájékoztatóját, majd a találkozóra visszatekintve kiemelte játékosai küzdőszellemét, valamint Varga Roland és Dibusz Dénes teljesítményét. „Jó estét kívánok önöknek! Hogy vagy? – kezdte magyarul a tréner. – Igyekszem, hogy a magyarom még jobb legyen, és még több mondatot tudjak a sajtótájékoztatókon. Az első negyvenöt percben a futballal nem voltam elégedett. Ennyire önkritikusnak kell lennünk. Stresszesek voltunk az akcióink során. Kellene két-három ember, aki az ilyen szakaszok alatt nyugalmat hoz a pályára, változtat a stílusunkon. Nem kell mindig fejjel áttörni a falat, néha kicsit körül kell nézni a pályán. És természetesen van egy olyan személyünk, mint Varga Roland. Pengeélen táncoltunk, de a szabadrúgása megváltoztatta a játék képét. A Diósgyőrnek is voltak lehetőségei, ám Dibusz Dénes nagyszerű munkát végzett. Sokszor passzívan védekeztünk, néhány miskolci játékos ezt megérezte, és megoldotta az egy egy elleni szituációkat. Nekünk meg volt egy-két kontránk, majd lőttünk egy szépen kijátszott gólt. Mondtam a fiúknak, hogy ez nagyszerű csapatteljesítmény volt! Látszik, hogy jó úton haladunk.”
A nap másik rangadóján a várakozásoknak megfelelően mozgalmas meccset játszott a Videoton és a Honvéd. Mindkét edző elégedetten tekintett vissza az összecsapásra. „Az első félidőben jól játszottunk, hamar vezetést szereztünk, helyzeteket alakítottunk ki, volt egy kapufánk is – irányítani tudtuk a találkozót. Az az érzésem, hogy befejezhettük volna a meccset, a vendégeknek nem igazán voltak helyzetei, de kaptunk egy balszerencsés gólt – beszélt a látottakról Marko Nikolic, a Vidi mestere. – A második félidő nyitottabb volt, kockázatot vállaltunk, hiszen nyerni szerettünk volna, így nagyobb szabad területek nyíltak a Honvéd előtt. A nézők jól szórakozhattak, mindkét oldalon veszélyben forogtak a kapuk, az edzőknek ez ilyenkor kevésbé szórakoztató. Kiegyenlítetté vált a mérkőzés, de összességében mégis az az érzésem, hogy két pontot elveszítettünk ma este. Nagyon sok helyzetet kihagytunk, csak most fel tudok idézni 6-7 100 százalékos szituációt, amelyeket nem sikerült értékesíteni, ennyi lehetőségből több gólt kellett volna szereznünk. De gratulálok a játékosoknak, mert ismét láttam a küzdőszellemet, valamint gratulálok a Honvéd játékosainak is, mert egy remek mérkőzést játszott a két együttes – talán a szezonban a legjobbat. Nem utolsósorban köszönöm a szurkolóknak, hogy ma is végig a csapat mögött álltak.” Erik van der Meer ezúttal is az egyéni hibákról beszélt, hiszen meglátása szerint a gólt megint figyelmetlenségből kapta együttese. „Az a borzalmas, hogy készültünk rá, hogy az egyéni hibákat elkerüljük. Fel is hívtuk a játékosok figyelmét, hogy az első 5 percben inkább a biztos megoldásokat válasszák, erre a 3. percben gólt kaptunk egy egyéni hibát követően. Ez olyan luxus, amit nem engedhetünk meg egy ilyen csapat ellen. Még az első félidőben egyenlítettünk és visszajöttünk a meccsbe. A második játékrészben mindkét együttesnek voltak lehetőségei, nyerhetett volna a Vidi is, mi is, végül maradt a döntetlen, ami úgy érzem, egy elfogadható eredmény.”
Magabiztos győzelmet aratott a Debrecen a Puskás Akadémia felett, ami után boldog hazai edző nyilatkozott. „Jó teljesítményt nyújtottunk, csapatként játszva, kiváló egyéni teljesítményekkel. Sok futásra késztetett minket az ellenfél, de összességében jó játékkal nyertük meg a találkozót. Az első játékrész második felétől magabiztosabban játszottunk, és ez kitartott a meccs végéig.” – értékelt Herczeg András. Azonban Pintér Attila sem volt teljesen elégedetlen. „Jól kezdtük a meccset, amit terveztünk, sikerült megvalósítanunk. Egyik csapatnak sem volt az első félidőben sok lehetősége, de ha jobb döntést hozunk, mi szerezhettük volna meg a vezetést. Nem panaszkodhatok a játékosaimra. A második félidőben felvállaltuk a nyíltabb játékot, de nem ezért lett 3-0, hiszen pontrúgásokból kaptuk a gólokat.”
Korábbi együttese ellen kapott ki Horváth Ferenc Pakson, így a Balmazújváros továbbra is utolsó helyen szerénykedik. „Minden meccs nehéz. Uraltuk a mérkőzést, rúgtunk egy gólt, ehhez persze kellett az ellenfél hibája is. Nem nagyon hagytuk kibontakozni őket. Nagyon vártuk már, hogy egy meccset nullára tudjunk hozni. A végén a fejeseket kivédtük, ezért úgy érzem, megérdemelten nyertünk egy masszív csapat ellen. Simon Márk az NB III-ban és a Magyar Kupában is jól játszott, gólokat rúgott, ezzel vívta ki a lehetőséget.” – summázta a találkozót Csertői Aurél. Legrosszabb fajtájú vereségként élte meg Horváth Ferenc a tolnai kirándulást. „Nem volt jó mérkőzés. Ez abból is adódott, hogy sok védőjátékos volt a pályán, de gyűrték egymást a csapatok becsülettel. Mindig hozzuk a szokásos hibánkat, amivel hozza az ellenfelünk a mérkőzést. Szarvashibák, amiket vétünk. Egy ilyen után lelkileg és fizikailag is nehéz felállni a padlóról. Volt egy 25-30 perc, amikor beszorítottuk a Paksot, de nem tudtunk gólt szerezni. Mi Barthából készültünk, helyette a Kulcsár játszott, ez pedig végül jó húzásnak bizonyult. Ha 3-4 góllal megvernének mindenhol, azt mondanánk, hogy tudjuk, hol a helyünk. De a vereség legrosszabb fajtájából kapunk ki.”
Matyóföldön ezúttal sem volt meg a meccset lezáró gól, így aztán az Újpest vissza tudott jönni, mi több, be is fejezte az összecsapást. Radványi Miklós rosszul élte meg a találkozó alakulását. „Nagyon nehéz hétről hétre ilyen meccseket játszani. Jól játszottunk, rúgtunk egy második gólt is amit érthetetlen okokból nem adtak meg, 2-0-nál eldőlt volna a meccs. Megvoltak a második félidőben is a helyzetek, sokat hibáztunk, de mások is, amit ez a csapat nem bír el. Az első félidőben benne volt, hogy több góllal nyerjünk. Láttam a játékosokon az agresszivitást, látom rajtuk az akaratot, hétről hétre vannak hibák, de nemcsak a játékosok hibáznak a pályán.” – utalt burkoltan Solymosi ténykedésére a tréner. All-int húzott Nebojsa Vignjevic, lévén a cserecsatár Tischler Patrik alig lépett pályára, máris ünnepelhetett. „Két különböző félidőt játszottunk, az első félidőben úgy játszottunk, mintha nem akartunk volna nyerni, de tudom, nagy a nyomás a játékosokon. A második félidőben javultunk, jókor rúgtuk a gólokat, jó úton haladunk azt gondolom, de nem oldódott meg minden problémánk. Kockázatos volt hármat cserélnem ilyen korán, de minden bejött ma. All-int húztam, így is mondhatom.”
~GS~
