A Honvédból a világ legjobb bajnokságának tartott La Liga előszobájába került, a spanyol másodosztályban szereplő Real Oviedohóz igazoló Hidi Patrikkal készítettünk exkluzív interjút. A 27 esztendős magyar játékos őszintén beszélt a Honvédnál töltött időkről, a külföldre igazolásról és a spanyol karrierjének kezdeteiről és a sérüléséről is.
– A Honvéd csapatánál 2008 és 2017 között szerepeltél, majd tavasszal 24 év után bajnoki címet ünnepelhetettek. Hogyan értékeled a Honvédnál töltött időket és milyen érzés volt ennyi idő után bajnoki címet szerezni Puskás egykori klubjánál?
– Ha úgy veszük akkor első évemben kupát az utolsóban bajnokságot nyertünk, mert első évben mikor kupát nyertünk akkor a bajnokságban már játszottam a kupában pedig egy szabály miatt nem! Sok felejthetetlen élmény volt amit a szurkolók szereztek a kupa utáni ünneplés, a harmadik hely után az ünneplés és persze a bajnoki ünneplés ami mindennél szebb volt, nagyon sokat jelent nekem a klub a mai napig nézem a meccseket és a klub több tagjával is tartom a kapcsolatot.
– Ezt követően nyáron jött a klubváltás és két évre a spanyol Real Oviedo csapatához igazoltál. Hogyan jött a lehetőség és mi volt a döntő szempont amiért a spanyolokat választottad?
– Először is az ország és a célok amiért az Oviedót választottam, persze a körülmények is kifogástalanok.
– Nem indult rosszul spanyolországi karriered, három mérkőzést követően azonban egy balszerencsés esetet követően lábközépcsont-törést szenvedtél szeptemberben még a Reus Deportiu ellen. Nehéz volt a beilleszkedés az új környezetbe és mit tapasztál eddig Spanyolországban a magyar élvonalhoz képest?
– A beilleszkedés könnyen ment hiszen mindenki nagyon barátságos volt már az elején és most is így van tudják hogy egyenlőre nem beszélem a nyelvet bár már tanulom és már jobb, mint az elején de az első napokban többen megadták a számukat és mondták, hogy bármiben csak segítség kell szóljak! Valóban elég szerencsétlen volt a helyzet hiszen beverekedtem magam a kezdőcsapatba és jól is ment a játék! Utána történt a sérülés amiből felépültem teljesen! Szóval kezdhettem előről a harcot a kezdőcsapatba kerülésért. Különbségben azt érzem, hogy itt nagyobb az iram és több a párharc ami a folyamatos letámadásból adódik!
– Mondhatjuk a csúcson szerződtél külföldre miután a Honvéd bajnoki címet szerzett. Nem bántad meg, hogy a nemzetközi szereplésről lemondtál egy kiscsapat kedvéért? A nyár folyamán más csapat is megkeresett konkrét ajánlattal vagy a spanyolok voltak az egyetlenek akik konrét ajánlattal jelentkeztek be érted?
– Igen mondhatjuk hogy a csúcson és nyilván én is szerettem volna a Bajnokok Ligájában játszani, de így alakult! Kiscsapatért az nézőpont kérdése mihez képest, de azért én nem mondanám kiscsapatnak akinek több mint húszezer bérletese van. Volt más ajánlatom is külföldről és Magyarországról is több, de egyenlőre úgy érzem jól döntöttem.
– Durván kéthónap kihagyás után novemberben a Lorca elleni idegenbeli mérkőzésen tértél vissza a pályára sérülésed után. Elmondható, hogy eddigi pályafutásod egyik legkomolyabb sérülése volt ez?
– Messze ez volt a legkomolyabb hiszen nem műtöttek soha ezen kívül és továbbra is szeretném elkerülni a sérüléseket és ezért megpróbálok mindenre oda figyelni ami ebben segíthet!
– Visszatérésed óta a Real Oviedo védelme mindösse egy gólt kapott, és mindhárom mérkőzést megnyertéttek melyen a pályán voltál. Milyen célokat tűztél ki az idei szezonra és mik az elvárások magaddal szemben?
– Igen mondhatni, hiszen mióta a keretbe vagyok 3-ból 3 győzelem! És nyilván ez nehezíti a kezdőcsapatba kerülést, de ez nem probléma! A célom, hogy a kezdőcsapat tagja legyek és jól játsszak és nyerjünk annyi meccset amennyit csak lehet.
– A Rayo Vallecano ellen egy fantasztikus 40 méteres gólpasszt jegyeztél amely körbejárta a magyar és a világsajtót is. Milyen érzés volt egy ilyen gólpasszal debütálni?
– Nagyon jó volt pályára lépni sokan voltak a stadionba és a gólpasszal úgy érzem bemutatkoztam ahogyan kell, de nem volt felhőtlen az öröm hiszem hazai pályán kikaptunk a Rayo együttesétől!
– A FociClub olvsaóival megosztanád, hogyan telik egy napod Spanyolországban?
– Általában mindig reggel van edzés ahol már több, mint egy órával az edzőközpontban van mindenki. Itt közösen reggelizünk majd azután konditerembe megy a csapat. Ezután jöhet az edzés, utána pedig aki akar kondizik, nyújt vagy amit szeretne aztán megyek haza jöhet az ebéd aztán pedig egy kis szieszta majd végül pedig a spanyol tanár jön hozzám! Egy átlagos nap így néz ki, de azért nem minden nap átlagos!
– Miben rejlik az erősséged és miben kellene még fejlődnöd?
– Úgy gondolom a hosszú labdák, indítások és passzok az erősségeim, erőnlétben léptem előre mióta kint vagyok. Amiben kell még fejlődnom az a gyengébbik láb és a sebesség!
– Mi volt eddigi pályafutásod legnagyobb sikere és legnagyobb csalódása?
– Legnagyobb siker a bajnoki cím volt ez nem is kérdés! Ami a legjobban megviselt talán egy kupa kiesés volt.
– Végezetül mit üzensz a magyarországi rajongóidnak a FociClub hasábjain?
– Szeretnem megköszöni a sok biztatást amit sérülésem alatt kaptam sok erőt adott nekem a nehezebb periódusokban!
A végére pedig egy gyors kérdezz, felelek:
Ki a példaképed ? – Zinedine Zidane, Mesut Özil
Melyik a kedvenc csapatod ? – Real Madrid
A legkellemetlenebb ellenfél, aki ellen játszottál ? – Anzsi Mahacskala akivel az EL-ben találkoztunk
Szerinted ki nyeri idén a BL-t ? – Real Madrid
Kedvenc ételed ? – tészták
Kedvenc italod ? – kávé
Kedvenc filmed és sorozatod ? – sorozat: Empire, film: Életrevalók
Milyen hobbijaid vannak ? – Playstation, olvasás, zenehallgatás, utazás.
Grafika: Bács András
Képek: borsonline.hu
Ondik Gábor
