Lassan már másfél évtizede, hogy Lionel Messi feltűnt az FC Barcelonában. A kezdetekkor még aligha hitték sokan, hogy ez a bilifrizurás, szégyenlős fiú egyszer (nem is olyan sokára) a világ legjobb játékosa lehet. Egykori csapattársa azonban már ekkor érezte a csodát.
Ludovic Giuly a 2004-es, fantasztikus Monacotól érkezett az FC Barcelonába, ahol három idényt tölthetett el. A francia támadó középpályás serlegek sorát nyerte a katalán szupercsapattal, amelyben az első egy-két évében alapembernek számított.
Aztán, már a 2006-os Bajnokok Ligája győzelem idején érezhető volt, hogy kezdi kifutni magát Frank Rikaard és Ronaldinho uralma a Nou Campban. Új szelek fújtak. Andrés Iniesta és Lionel Messi egyre több játéklehetőséget követeltek. No, nem szóban, hanem alázattal, igyekezettel, tudással. Ennek a csodának volt károsultja Giuly. A már régen visszavonult francia gólvágó nem neheztel egykori kiszorítójára, sőt, büszkeséggel tölti el a barcelonai időszak minden perce:
„Messi volt az a játékos, akit láttam felnőni, és Barcelonában átvette a helyemet. Már akkor nagyszerű volt, 500 ezerből sincs még egy olyan játékos, mint ő. Jelenleg Ronaldoval ők ketten azok, akiknek kivételes karrierjük van. Leot láttam fejlődni, volt lehetőségem játszani is vele. Büszke vagyok arra, hogy megismerhettem, és láthattam fejlődni.”
– volt olvasható a francia nyilatkozata a goal.com francia konverzióján.
Giuly a barcelonai évek, illetve egy római kitérő (Coppa Italia győzelem Tottiékkal, 2008 tavaszán) után visszatért a Ligue 1-be, ám komolyabb sikert már nem ért el a PSG, a Monaco és a Lorient színeiben.
Balogh József
