Alternatív történelem: így nézne ki a jugoszláv válogatott 2018-ban
Az ember gondolkodó lény, ennek megfelelően időnként mindenki szívesen elmereng azon, hogy mi lett volna, ha… Ezt most mi is megtettük, és elképzeltük, hogy a labdarúgás szempontjából milyenek lennének most a nemzetközi erőviszonyok, ha Jugoszlávia nem omlott volna össze, és Horvátország, Szlovénia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Montenegró és Koszovó továbbra is ugyanazon címeres mezért küzdene.
Jugo válogatottja bár mindig a világ élvonalába tartozott, az igazán nagy sikerek elkerülték: két Európa-bajnoki ezüstérmük mellett mindössze egy bronzérmet szereztek a világbajnokságokon… (kép forrása: youtube.com/GETchan)
Kapus
Jan Oblak (szlovén, Atletico Madrid)
Az ő neve magáért beszél, nem igazán érdemel indoklást a csapatba kerülése. Négy éve első számú kapusa az Atletico Madridnak, és a világ legjobb hálóőrei között tartják számon.
Védelem
Sime Vrsaljko (horvát, Atletico Madrid)
A Sassuolo után az Atletiben is bizonyított, mára már szinte teljesen kiszorította a klublegendának számító Juanfrant. Vrsaljko kíséri a támadásokat, és keményen védekezik, a jugoszláv kontrák egyik legfontosabb pillére lehetne.
Matija Nastasic (szerb, FC Schalke 04)
Hosszabb sérüléseiből felépülve élete formájában az ifjú hátvéd, aki pazarul csípi el a keresztpasszokat, valamint remek érzéke van a szereléshez. A Jugo válogatottjában komoly szerepe lenne a védekező harmadbeli labdaszerzésekben.
Stefan Savic (montenegrói, Atletico Madrid)
A harmadik Atletico játékos, kinek erősségei okos helyezkedése és bámulatos tisztázásai. Kiválóan védené a kapu előtti területet, és gondoskodna róla, hogy az ellenfél sose kerüljön tiszta lövőhelyzetbe.
Sead Kolasinac (bosnyák, Arsenal)
Talán ő testesíti meg leginkább a szláv mentalitás fizikumával, és fáradhatatlan, agresszív játékával. A bal oldalon igen nehéz lenne komoly támadást vezetni mellette nyolc napon túl gyógyuló sérülés nélkül…
Középpálya
Ivan Rakitic (horvát, Barcelona)
Rakitic mind védekezésben, mind támadásban kifogástalan, az egész középpályát bejátssza. Box-to-box szerepkörben mindkét térfélen hasznára lehetne Jugoszláviának.
Nemanja Matic (szerb, Manchester United)
Mind a Chelsea, mind a Manchester United védekezésének vezéralakja volt. Elég megnézni a kékek hátsó alakzatának játékát Matic távozása óta… Lényeg a lényegben: aki Tito országának kapujára törne, annak előbb vele gyűlik meg a baja!
Luka Modric (horvát, Real Madrid)
Egy újabb játékos, akit valószínűleg nem kell bemutatni senkinek. Karmesterként a legfontosabb tagja az utóbbi 4 esztendőben 3 BL-győzelmet besöprő Real Madridnak, így jó eséllyel a délszláv válogatott is az ő személyére építkezne elsősorban.
Miralem Pjanic (bosnyák, Juventus)
Szintén nagy zsugás, ahogy ezt már Rómában és Torinóban is tapasztalhattuk tőle. Az ő feladata lenne a középpálya összekötése a csatárokkal, az utolsó passzok megrúgása.
Támadók
Ivan Perisic (horvát, Inter)
Bár nem tartozik a legtechnikásabb játékosok közé, győzni akarásának köszönhetően messze kimagaslik az Inter mezőnyéből. A bal szélre húzódva elvonhatja a védők figyelmét csatártársáról, vagy adott esetben beadhatja neki a labdát.
Edin Dzeko (bosnyák, Roma)
Évről évre bizonyítja, hogy kár volt őt még elüldözni Manchesterből. Jugoszlávia sztárcsatára lehetne, aki ha alá játszik a csapat, megállíthatatlan.
Felállás
Szövetségi kapitány
Marko Nikolic (szerb, Videoton)
Bár még messze nincs elég tapasztalata egy komoly csapat irányításához, Nikolic bőven a legnagyobb potenciállal rendelkező szláv edző jelenleg. Mindössze 38 esztendős kora ellenére már több, mint 10 év edzői tapasztalat áll a háta mögött (Nagelsmann? Az meg kicsoda?!), és a szerb csapatkora jellemző agresszív, gyors támadójáték filozófiáját már teljesen elsajátította. Nem mellesleg a 4-3-1-2-es felállás se ismeretlen számára, hiszen a Videoton csapatát is ilyen hadrendben vezeti a pályára legtöbbször.
Kispad
Az általunk elgondolt Jugoszláv válogatott erejét mutatja, hogy a kispadján is olyan nemzetközileg elismert játékosok ülnének, mint Handanovic, Lovren, Kolarov, Kovacic, Milikovic-Savic, vagy éppen Mandzukic.
Írta: Wernigg Márton