“Miután magyar bajnok lettem, hullámvölgybe kerültem…”

A marokkói Marrákes ad otthont december 10-16-ig a harmadik footgolf világbajnokságnak. A magyar csapat huszonkét fővel képviselteti magát a vb-n. Sorozatunkban decemberig ábécé sorrendben mutatjuk be a válogatott keretet.

Zsuppán Péter most úgy készül a decemberi, marokkói világbajnokságra, hogy kezdetben nem is tetszett neki ez a játék − “Tíz éves korom óta fociztam versenyszerűen, a Vasasban nőttem fel, majd később az NB II-ig sikerült eljutnom. Később amatőr szinten a BLSZ-ban játszottunk, amikor csapattársaim elkezdtek footgolfozni. Ugyan már 2011-ben kipróbáltam ezt a sportágat, de két alkalom után rögtön abba is hagytam. Akkor még nem gondoltam volna, hogy mára ez tölti ki majd a gondolataimat – mesélt a tíz éve kitalált sportággal kapcsolatos kezdeti tartózkodásáról Zsupi. Akkoriban még Kisorosziban jóval hosszabb szakaszok voltak a mostaniaknál, és nem élveztem, hogy gyakorlatilag labdát püfölni járunk ki a mezőre. Az Academy pályája már rövidebb, élvezhetőbb volt és hamarosan Kisorosziban is átalakították a pályát, ami már jobban feküdt nekem. Azóta pedig sorra footgolfozhatunk újabb és újabb golf klubokban, a játékosabb pályák pedig eseménydúsabbá tették a játékot

Amint megjött a kedve, az eredmények is társultak ehhez. Az első igazi lökést az adta, amikor a később igazi klasszissá váló hollandokkal, Jim Kuipersszel és Björn Bulkkal lépést tartva harmadik helyet szerzett egy nívós európai versenyen. 2016-ban magyar bajnoki címet szerzett, klubjával, az Outsiders-szel pedig 2017-ben a téli és a nyári csapatbajnokságot is megnyerték. Eredményei alapján részt vehetett volna két évvel ezelőtt az argentínai világbajnokságon és a tavalyi franciaországi csapat Eb-n is, de az ezeken való szereplést különböző okok miatt visszamondta.

“Saját elhatározásomból nem vettem részt ezeken, de később megbántam a döntéseimet, így az idén egy percig sem hezitáltam azon, hogy részt akarok-e venni a világbajnokságon. Januárban eldöntöttem, hogy ha törik, ha szakad, én ott leszek Marokkóban. Viszont ez volt az eddigi legnehezebb kvalifikációs sorozat idehaza, a mezőny erőssége, no és az én gyengeségem miatt – tette hozzá nevetve – A 2016-os bajnoki címem után volt egy mély hullámvölgyem, a ranglistán a 17. helyről kellett az idén felkapaszkodnom, ami végül a 8. helyig sikerült is. A vb-re én már úgy tekintek, mintha olimpia lenne, ahol ugyebár a részvétel a fontos – mondja, de csak félig komolyan – Nincsenek elvárásaim magammal szemben, már annak is örülök, hogy kijutottam és részt vehetek rajta. A felnőtt kategóriában indulok, mivel a szenior indulásról többen is lemondtunk klubtársunk, Bíró Laci javára. A “bácsi” kategóriában egy kiegyensúlyozott, jó szerepléssel talán lett volna esélyem az első tízbe kerülni, de ezt remélhetőleg a három magyar induló közül legalább egy megteszi. A felnőtt mezőnyben a legjobb száz közé kerülni is szép teljesítménynek számítana.”

Út Marokkóba cikksorozatunk további részei

1. rész: Ujvári Izabella
2. rész: Dreilinger Andrea
3. rész: Albert László
4. rész: Bacskai Bence
5. rész: Balázsi Csaba 
6. rész: Bíró László
7. rész: Bogár Krisztián
8. rész: Czirbus Tamás
9. rész: Flink János
10. rész: Gelencsér Gábor
11. rész: Hinora Ferenc
12. rész: Juhár Tamás
13. rész: Karakas Attila
14. rész: Lengyel Béla
15. rész: Mayer Zoltán
16. rész: Molnár Arnold
17. rész: Németh Gábor
18. rész: Papp Péter
19. rész: Podusil György
20. rész: Simonyi Gábor
21. rész: Tajtyi Róbert