Diego Maradona halálhíre alapjaiban véve rázta meg a szerdai napon a sportvilágot, és borított fel mindent a közösségi médiában, hiszen minden magára valamit is adó sportoldal mellett a legtöbb aktuális vagy korábbi labdarúgó, sportklub megemlékezett a közösségi médiában az elhunyt egykori világklasszisról, így tett például Lionel Messi és Cristiano Ronaldo is…
A 60 éves Diego Maradona a beszámolók szerint szívroham következtében hunyt el, miután az elmúlt időszakban a járvány miatti korlátozások és bezártság révén folyamatosan romlott egészségi állapota. Néhány héttel ezelőtt depressziós tünetekkel szállították őt kórházba kivizsgálásokra, amely során egy vérrögöt állapítottak meg az agyában, amit sikeresen megoperáltak, azóta otthonában rehabilitálódott.
Buenos Airesben és Nápolyban – ahol máig Istenként tisztelték őt – a korlátozások ellenére rengetegen vonultak az utcára mécsest gyújtani a stadionok, őt ábrázoló festmények, vagy egyéb szenthelyek előtt. Argentínában háromnapos nemzeti gyászt hirdettek, s a becslések szerint legalább 1 millióan vettek/vesznek részt az éjszakai virrasztáson az utcákon. Alberto Fernández államelnök a következő sorokkal búcsúzott tőle:
“Óriási veszteség ért bennünket. Különleges ember volt. Mi, argentinok sosem leszünk képesek meghálálni neki azt a boldogságot, amit tőle kaptunk.”
Maradona 1977. február 27-én Magyarország ellen mutatkozott be a felnőtt válogatottban, a hazai rendezésű, 1978-as világbajnokságon azonban 17 évesen még nem lehetett ott. Helyette 1979-ben gólkirálya, legértékesebb játékosa és természetesen világbajnoka lett az U20-as seregszemlének. Innentől kezdve viszont már egyenes útja vezetett a válogatottba: 1994-ig 91 alkalommal viselhette a címeres mezt. 1986-ban a mexikói világbajnokságon juttatta fel a világ tetejére az albicelestét, később viszont már nem sikerült neki. Ezen a tornán szerezte meg a nagy ellenségnek számító Anglia elleni negyeddöntőben a később az évszázad góljának megválasztott, lenti találatot. 1990-ben a döntőt vesztették el, 1994-ben pedig a Nigéria elleni mérkőzést követően doppingvizsgálatra vitték…
Klubszinten az Argentinos Juniors csapatát érte a megtiszteltetés, hogy nevelőcsapata lehetett, később előtte tisztelegve róla nevezték el a csapat stadionját. Mindössze egy évet töltött az ország egyik legnépszerűbb csapata, a Boca Juniors kötelékében, mielőtt 1982-ben a Barcelona hívószavára Európába igazolt volna. A katalánoknál töltött időszakban a sérülései miatt nem teljesedhetett ki, viszont a Napolinál 1984 és 1991 között élő legenda státuszt harcolt ki magának. Maradona a szegény, életunt nápolyi emberek hitét adta vissza hétről hétre zsenialitásával a pályán, miközben bajnoki címhez és UEFA-kupa-győzelemhez segítette csapatát. Távozását követően még eltöltött egy rövid időt a Sevillánál, majd a körülötte gyűrűző botrányok miatt visszatért hazájába, előbb a Newell’s Old Boys, majd a Boca Juniors együtteséhez.
Edzői pályafutása már kevésbé volt sikeres, legemlékezetesebb szereplése az argentin válogatott élén eltöltött időszak volt, mellyel a 2010-es világbajnokságon vallott kudarcot. Később dolgozott az Egyesült Arab Emírségekben és Mexikóban is, tavaly pedig visszatért hazájába, ahol egészen mostanáig a Gimnasia La Plata edzőjeként ténykedett.
A számos egyéni elismerés és megnyert trófea mellett az egyetemes labdarúgásra gyakorolt hatása miatt számít igazán kiemelkedőnek, sokan miatta szerették meg annak idején a labdarúgást, és sokak számára az élet értelmét jelentette a kilátástalanságban. Noha klasszisok azóta is vannak és lesznek is, valószínűleg az azóta javult általános társadalmi helyzetet figyelembe véve már sosem lesz olyan játékos a világon, aki képes lehet a jövőben hasonló hatást elérni, mint Maradonának sikerült. Ez teszi őt mind közül a legnagyobbá.
Az isteni Diegót hazájában és Nápolyban haláláig – és immár azután is – feltétel nélkül tisztelték, bármit tett a pályán kívül, vagy éppen bármit tett edzőként, azt megelőzően annyit letett az asztalra.
