A minap a korábbi edzőjével való viszonyáról valló rutinos argentin játékos hazájában egy hosszabb interjút adott, melynek a témája leginkább a nyári Copa América-győzelem és Lionel Messi szerepe volt…
(Photo by MB Media/Getty Images)
A Sevilla argentin válogatott támadója, Alejandro “Papu” Gómez az Olé részére adott hosszabb interjúban több érdekes témát is érintett a közelmúltbeli Copa América-győzelem kapcsán:
“Még csak néhány hét telt el a Copa América óta, és még nehéz feldolgozni. Talán csak az évek múlásával fogjuk felismerni, hogy mit értünk el a válogatottal. Azok a régi dicsőségek, melyekre mindig is büszkék voltunk, most velünk is megtörtént. Ez örökre fenn is marad, mert az emberek a világbajnoki címekre, a Copa América-győzelmekre mindig emlékezni fognak” – vélekedett az argentin Copa-sikeréről, amely a válogatott első címe volt az elmúlt 28 évben.
“A világjárvány miatt mindenképpen voltak kétségek, hogy jó ötlet-e megrendezni egyáltalán a tornát, de mivel ez a része nem rajtunk múlott, így ezt megpróbáltuk a lehető legjobban kizárni, és úgy voltunk vele, hogy ha már van torna, akkor arra készülünk és igyekszünk a legjobbak lenni. Hatalmas élmény volt a nagy rivális brazilok szentélyében a csúcsra jutni. Valósággal sokkoltuk őket, le voltak döbbenve. Izgalmasak lesznek velük a következő egymás elleni meccsek, mert biztosan vissza akarnak vágni. Ney és Leo mindig is közeli kapcsolatban álltak egymással, egyáltalán nem volt meglepetés számomra, hogy egymás társaságát keresték a lefújás után. Teljesen biztos vagyok benne, hogy nem csak a sajtó és a fényképek kedvéért csinálják.”
“Nekem ugye személy szerint a döntőben a padon kellett lennem, 45 percig melegítettem, hogy hátha beszállok, de nem léptem pályára. Nyilván ez fájdalmas, az a vágyad mindig, hogy játszani akarsz, beállsz és valamit hozzáteszel te is. De nincs hiányérzetem, mert megkaptam a lehetőséget a tornán, és megmutattam, hogy készen állok én is a feladatra. Igazából az egész csapat nagyon erős volt, mindenki odatette magát, küzdött a közös célért, ezért is nagyon nehéz dolga volt a kapitánynak kijelölnie, hogy kik játszanak. Ha az egyik meccsen valaki nem játszott, másnap az edzésen kettőzött erővel küzdött és így tovább.”
Gómez a válogatott szövetségi kapitánya, Lionel Scaloni csapatra gyakorolt hatásáról elmondta: “úgy gondolom, hogy mivel ő, Aimar, Sámuel és Ayala mellett dolgozott, kiváló mentalitással rendelkezik. Nem kivételezik senkivel, kizárólag a válogatott érdekeit nézi. Igazság szerint nagyon érzékeny, közvetlen fickó, akivel nyugodtan lehet beszélni bármiről. Annak idején játszottunk együtt az Atalantában. Nem tudok mást mondani róla, mint hálás vagyok neki, mert azon kevesek egyike, aki lehetőséget adott nekem arra, hogy viseljem a válogatott mezét.”
Papu már a világbajnoki selejtezők folytatásáról és a jövő évi katari vb-ről is említést tett:
“Azt gondolom, nagyon jól ismerem Olaszországot és a válogatottat, mivel tíz évet játszottam a Serie A-ban. Ismerem az összes válogatott játékost, láttam az Eb-meccseket, és úgy vélem, hogy Argentína semmivel nincs alacsonyabb szinten, mint az Azzurri, amely megnyerte az Európa-bajnokságot.”
Természetesen vannak más erős európai csapatok is, akiknek most kevésbé jött ki a lépés és tényezők lehetnek a vb-n. Alapvetően vannak különbségek, más a tempó, játékstílus, de szerintem képességben nincsenek nagy különbségek. Szerintem nem kell szégyenkeznünk és meghunyászkodnunk, hogy gyengébbek lennénk az Eb legjobbjainál, és komoly szerepet játszhatunk a 2022-es vb-n. Persze, ehhez mindig egy sor dolog kell: legfőképpen szerencse és mindent bele kell adni. Egy vb-címhez kell egy hónap, amikor jól jön ki a lépés, amikor minden sikerül, de azt hiszem, jók vagyunk és jó úton haladunk.
Boldog vagyok, hogy megnyertük a Copa Américát és meg tudtuk mutatni a nézőknek, hogy hétköznapi, normális emberek vagyunk, akik képesek meghalni a pályán az argentin mezért. Mindent megtettünk ezért a győzelemért, óriási erőfeszítések voltak benne, most a járvány miatt ez a torna a buborék miatt még nehezebb volt, mint egyébként lehetett volna. 45 napig voltunk bezárva, napi 2 óra edzés vagy éppen meccs, és azon kívül semmi dolgod nem volt.”
A beszélgetés során természetesen a védjegyévé vált „Papu-dance” is szóba került: „Spontán jött a táncom, szólt a zene, én pedig elkezdtem kavargatni, mint mindig, fogalmam sem volt róla, hogy felveszik és fel akarják tölteni.”
“Lionel Messi nagyszerű ember, ha együtt vagyunk például a lakásán, akkor csak privát dolgokról beszélünk, családról, ilyesmik, akkor nem focisták vagyunk. Nagyon vicces volt a Copa alatt a születésnapja, mert mindenképpen meg akartunk lepni. Sok felvétel nem került ki, csak az ajándékozás pillanata, de már azt megelőzően is rengeteget nevettünk. Összeválogatottunk neki meglepetéseket és megleptük őt az éjszaka közepén.”
Sokan arról beszélnek, hogy Lionel Messi végre megnyerte a Copa Américát a válogatottal, Papu szerint a többi veterán harcosért is küzdöttek, akiknek ez volt az egyik utolsó lehetőségük: “Leóért, Otáért, Kunért, Di Maríáért és mindazokért a srácokért harcoltunk, akik már annyi elvesztett döntőt éltek meg, nem engedhettük meg, hogy még egyszer megtörténjen. Annyi szomorúság és rossz érzés volt már bennük, hogy kijárt nekik, több száz meccset játszottak a válogatottban és nem volt egyetlen nagy címük sem. Az egész csapat azt akarta, hogy miattuk csináljuk meg, ez plusz motiváció volt mindenki számára. Idősebb játékosok, akiknek már nem sok lehetőségük volt a győzelemre. Leo 34 éves, de remélem, hogy 40 éves koráig válogatott lesz.”
