Kivételesen nem egy sztárcsapat ellen lépett pályára a Marco Rossi vezette magyar válogatott, hanem Luxemburg volt az ellenfél. Ezen a barátságos találkozón nem az eredmény volt a lényeges – az olasz szakember kedvére kísérletezgethetett ezen az estén.
Photo by Laszlo Szirtesi/Getty Images
Amíg a világ készül a világbajnokságra, Magyarország két felkészülési mérkőzéssel búcsúztatja az esztendőt. Az első állomás Luxemburg: nem Anglia, Németország, vagy Olaszország, hanem egy teljesen más játékerőt képviselő ellenfél. Ez azért is fontos, mert ezeken a meccseken teljesen mást kell játszani, más a feladat a pályán. Itt nem lehet reaktívan játszva várni az ellenfél hibáját – kezdeményezni kell. Ez azért is fontos, mert a közelgő Eb-kvalifikációban is hasonló ellenfeleink lesznek majd, így az oda szükséges játékot itt bőven lesz alkalom gyakorolni.
A luxemburgiak első hallásra talán egy könnyen verhető gárdának tűnnek, de – ahogy azt Marco Rossi is kiemelte a meccs előtt -, kimondottan veszélyesek. A Nemzetek Ligája C-csoportjában csak egyszer kaptak ki és alig két ponttal maradtak le a csoportgyőztes Törökország mögött. Oda kell rájuk figyelni. Ezen felül pedig olyan hátráltató tényezőkkel is meg kellett birkóznia a magyar csapatnak, mint a sérülések miatt távol maradó játékosok, vagy a leköszönő csapatkapitány, Szalai Ádám hiánya. Utóbbit a pályán Ádám Martin helyettesítette a támadósor közepén, a karszalagot pedig az RB Leipzig középpályása, Szoboszlai Dominik vette át.
Nem indult jól a meccs: a kezdeti “tapogatózás” kellős közepén Callum Styles hibázott hatalmasat hátul a 6. percben. A középpályás figyelmetlenül tette haza a játékszert Dibuszhoz, aki onnantól már csak szabálytalanul tudta megállítani a labdához jutó hazai játékost. Tizenegyest kapott Luxemburg, amit Gerson Rodrigues értékesített is, így hamar hátrányba került Magyarország. Sajnos a folytatásban sem lódult meg a magyar csapat. Sok volt az üzemzavar hátul, a támadójáték sokáig kilátástalannak tűnt és egyáltalán nem tudtunk mit kezdeni a luxemburgi letámadással. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy színvonalban ez a félidő volt az idei év mélypontja a válogatott számára.
A 23. percben azonban jött az első helyzet. Nagy Zsolt beadását követően Ádám Martin vette le mellel a labdát, majd Gazdag lőhetett egyből kapura. A lövés középre ment, így Moris könnyedén védte, ez azonban már az előszele volt egy későbbi villanásnak. A 25. percben ugyanis egy pontrúgás után Styles szerezte vissza hősiesen a labdát az ellenfél térfelén, amit Orbán kapott meg a jobb szélen és már ívelt is középre. Ott Szalai Attilát találta meg, aki egy gyönyörű, távoli fejessel vette be a kaput. 1-1-re változott az eredmény tehát, ami a mi szempontunkból a játékra is pozitív hatást gyakorolt.
Megnyugodott egy picit a csapat, kezdtek egyre több értékelhető megoldást bemutatni. A produkció azonban még így is messze volt attól, hogy jónak nevezhessük – a második félidőben lehetett javítani. A fordulás után már egészen más tempóban próbált meg futballozni Marco Rossi csapata. Sokkal lelkesebb letámadással rukkoltak elő és be is szorították ellenfelüket. Több veszélyes helyzetet is feljegyezhettünk a luxemburgi kapu előtt, a gól azonban csak nem akart összejönni. Először a meccsen azonban érződött, hogy a magyar nem csak papíron jobb csapat a luxemburginál.
A 67. percben aztán – néhány cserét követően – megjött az áttörés. Az idő közben beálló Kerkez beadását követően Németh András talált be, így már a magyaroké volt az előny. A két fiatal játékos jól ismeri egymást az U21-es válogatottból, ahol sokat játszottak együtt. Ez a kiváló összhang most nagyon hasznosnak bizonyult kettejük között. Meglett tehát a fordítás és a mérkőzés képét elnézve nyugodtan el is könyvelhettük volna a vendég győzelmet. A 77. percben azonban a semmiből jött egy (újabb) védelmi összeomlás. Előbb Gerson Rodrigues vehette át zavartalanul a labdát a magyar kapu előterében és forgolódhatott vele. Curcinak passzolt végül, aki – kihasználva az elkéső védőink esetlenségét a kapuba passzolt.
A hajrára megérezte a vérszagot Luxemburg és akár a győzelmet is megszerezhették volna – Dibusz azonban résen volt. Több gól pedig már nem született, így maradt a 2-2-es döntetlen a végén. Magyar szempontból egy hullámvasútszerű mérkőzés volt ez – többnyire hullámvölgyekkel tarkítva. Közel 30 percnyi fociért most nem járt a győzelem. A játékot tekintve bőven lesz még dolga a szakmai stábnak, de az egyéni teljesítmények terén is kijelenthető: sok embernek egyáltalán nem betonbiztos a helye a kezdőcsapatban.
Luxemburg– Magyarország 2-2 (1-1)
Helyszín: Stade de Luxembourg (Luxembourg), Vezette: Lardot (BEL)
Gólszerzők: Gerson Rodrigues (7. – büntető), Szalai Attila (25.), Németh (67.), Curci (77.)
Sárga lap: Barreiro, ill. Dibusz, Nagy Zsolt
Piros lap: –
Luxemburg: Moris (Schon) – Olesen (S. Thill), Mahmutovic, Jans – Pinto, Barreiro, Dejvid Sinani (Lohei), Bohnert – Gerson Rodrigues (Rupil), Danel Sinani, Borges Sanches (Curci). Szövetségi kapitány: Luc Holtz.
Magyarország: Dibusz – Szalai Attila, Orbán, Lang – Nagy Zsolt (Kerkez), Styles, Nagy Ádám (Baráth), Fiola (Botka) – Gazdag (Sallai), Szoboszlai (Kalmár) – Ádám (Németh). Szövetségi kapitány: Marco Rossi.
