A vasárnap kezdődő világbajnokságot óhatatlanul beárnyékolják és végig kísérik a Katar viselt dolgait firtató kérdések…
(Photo by David Ramos/Getty Images)
Miután 2012-ben odaítélték Katarnak a 2022-es világbajnokság rendezési jogát, a kiszivárgott korrupciós ügyek miatt a FIFA akkori elnökét Sepp Blattert és az UEFA első emberét, Michel Platinit egyaránt megfosztották tisztségétől. Ellenben a rendezést nem vették el a közel-keleti országtól, mintha mi sem történt volna, készülhettek a tornára. Katar emberjogi politikáját és a stadionépítések körülményeit azóta is számtalan kritika éri.
Több nemzetközi szervezet és eleinte labdarúgó-szövetség is a torna bojkottjára szólított fel, ám egyetlen válogatott sem volt elég bátor ahhoz, hogy visszalépjen a kvalifkációtól vagy a tornán való részvételéről, így legfeljebb egy-egy üzenet formájában tiltakoztak Katar munkássága ellen, aminek semmiféle következménye nem lett.
A Guardian tanulmánya szerint a Katarban embertelen körülmények közt zajló stadionépítési munkálatok során több mint 6500 pakisztáni, indiai, nepáli, bangladesi és Srí Lanka-i vendégmunkás veszítette életét az elmúlt tíz év alatt. A tényleges adat pedig bizonyára még ennél is magasabb lehet, mivel a szintén nagy számban érkező fülöp-szigeteki és kenyai vendégmunkások adataihoz nem férünk hozzá.
Az évek során számos emberi jogi szervezet emelte fel a hangját a Katarban dolgozó vendégmunkások kizsákmányolása ellen, mivel az embertelen körülmények és a munkavédelmi előírások be nem tartása mellett a katari rendszer lehetőséget teremt arra, hogy sok munkáltató a dolgozói útlevelét magánál tartsa, és ezzel zsarolhassa őket.
A Human Rights Watch jelentése szerint Katar egész területén kirívóan durván sértik meg a munkások jogait: visszatartják a bérüket, nem fizetnek utánuk biztosítást, feketén dolgoztatják őket, többletmunkára kötelezik a külföldieket, és lehetetlen munkakörülmények között végeztetik velük a feladataikat. Katar hozzávetőlegesen 2 millió külföldi munkást foglalkoztat, az országon belüli fizikai dolgozók 95 százaléka külföldi állampolgár.
“Őszintén mondom, nem igazán érdekel a soron következő világbajnokság, mert számomra ez nem egy igazi vb. Az utóbbi évtizedekben számos sporteseményt rendeztek meg olyan feltörekvő országokban, mint Oroszország vagy Kína. Nem vagyok ellene, hogy olyan helyen rendezzenek világbajnokságot, ahol a futballt fejlesztik és népszerűsítik. Ilyen volt Dél-Afrika vagy az Egyesült Államok, ahol a sportágak közül mára a foci adja a legtöbb játékost az országban. Az az igazság, hogy Katar semmiféle potenciált nem rejt magában, ott semmi sincs. Az egész csak a pénzről szól. Ahogy a stadionok építéseiben részt vevő munkásokkal bánnak, szörnyű! Emberek ezrei haltak már meg, mi pedig ezt a világbajnokságot fogjuk ünnepelni. Én személy szerint nem is fogom nézni” – vélekedett a franciák egykori klasszisa, Éric Cantona.
A történtek kapcsán Katar „nagyvonalúan” 37 ember halálát ismeri el, akik a hivatalos feljegyzések szerint nem is a munkálatok során haltak meg. A többi esetben természetes halált jelöltek meg, így nem került sor további vizsgálatokra, boncolásra.
Sajnálatos módon a labdarúgó-világbajnokság már első sorban nem a sportról, sokkal inkább a politikáról szól. Az egyes országok szövetségei és a FIFA hónapok óta üzengetnek egymásnak. Az érintett szevek jobban el vannak foglalva azzal, hogy ki milyen politikai üzentet sugározhat a mérkőzések vagy az edzések idej alatt, mint azzal, hogy a labdarúgással foglalkozzon.
