A Manchester United argentin válogatott támadója a következő napokban debütálhat választott hazája felnőtt nemzeti csapatában…
(Photo by Visionhaus/Getty Images)
Az argentin válogatottban esedékes debütálására készülő Alejandro Garnacho a TyC Sportsnak adott interjú alkalmával szólalt meg először az argentin média számára. A beszélgetés során a Manchester United fiatal csatára az eddigi tapasztalatairól és céljairól is tájékoztatást adott.
A 18 éves támadó édesapja spanyol, édesanyja pedig argentin. Ő maga 2004-ben Madridban látta meg a napvilágot, az U18-as korosztályban még a spanyol válogatottat erősítette, az U20-asoknál viszont már a Javier Mascherano vezette csapatban szerepelt. Garnacho azóta eldöntötte, hogy a felnőttek között is az argentin nemzeti csapat tagja szeretne lenni.
“Nagyon köszönöm a szurkolóknak a támogatást. Még új vagyok itt, de szeretnék mindenkinek minél több örömet okozni. Igyekszem beilleszkedni, felvenni a ritmust és sikereket elérni ezzel a fantasztikus csapattal. Megmondom őszintén, hogy kevésbé ismerem az argentin szurkolókat, mivel Európában élek, de amiket olvastam az üzeneteket, sokan támogatnak, ezért hálás vagyok nekik. Azon dolgozok, hogy a tőlük kapott szeretet a pályán viszonozzam a válogatott mezében.”
Garnacho a Getafe és az Atlético Madrid utánpótlásában bontogatta a szárnyait, majd 2020-ban került a Manchester Unitedhez. A felnőttek között a 2021-2022-es idényben debütált, miközben a “vörös ördögök” legjobb utánpótlás játékosának választották. Az elmúlt szezonban kiegészítő emberként több lehetőséghez jutott az első csapatban, a Premier League-ben 19 mérkőzésen három gólt szerzett, összességében pedig 34 tétmeccsen ötször volt eredményes. A szezon második felében sérüléssel is bajlódott.
“Itt a válogatottban Alének hívnak, Manchesterben pedig Garnának. Ezért az ottani csapattársam Lisandro Martínez is így szokott meg. Nagyon hálás vagyok neki, olyan mintha az apám lenne, nagyon sokat segített a beilleszkedésben, mindig mondja, hogy mit csinálok jól vagy rosszul. A kezdetektől fogva bízott bennem, hogy bekerülhetek a válogatottba, nagyon sokat beszélt a nemzeti csapatról” – említette a világbajnok védőről Garnacho.
“Nem beszéltem Lionel Scalonival mielőtt a válogatotthoz jöttem. A segédedzőként dolgozó Roberto Ayalával többször beszéltem, ő tájékoztatott a meghívásomról. Kérdezte, hogy izgulok-e, de mondtam neki, hogy egyáltalán nem, csak szeretném megragadni a lehetőséget, ha játszhatok” – tette hozzá.
A 18 éves támadó tavasszal sérüléssel bajlódott, a szezon hajrájában pedig klubja számított rá, így nem lehetett jelen a hazai rendezésű U20-as világbajnokságon a korosztályos válogatottal.
“Az izgalmas szezonhajrá és a sok fontos meccs miatt nem lehetettem ott az U20-as világbajnokságon. Kértem a manchesteri edzőmet, hogy mehessek, de sajnos erre most nem volt lehetőség. Természetesen minden meccset néztem, úgy követtem őket a tévében, mintha én is ott lettem volna a pályán” – árulta el az U20-as vb-ről.
“Alapvetően balszélső vagyok, de ahová tesznek ott játszom, nem fogok panaszkodni, csak lehessek a pályán.”
Természetesen megkérdezték tőle, hogy milyen kapcsolatban van az argentin válogatott csapatkapitányával, Lionel Messivel:
“Nem sokat tudtam beszélni Messivel, de kiváltságnak érzem, hogy itt lehetek vele egy csapatban. Igazából még fel sem fogtam, hiszen egész eddig a tévében néztem őt és szurkoltam neki, most meg együtt edzünk. Hihetetlen, irreálisnak tűnik az egész. A csapattársaim nagyon közvetlenek, bátorítanak, velem vannak az első pillanattól kezdve. Az edzők igyekeztek megnyugtatni, hogy egyáltalán ne izguljak, csak a játékra figyeljek, ha eljön az én időm. Úgy érzem, készen állok.”
“Bízom benne, hogy minél több sikert érünk el az argentin válogatottal. Már alig várom az előttünk álló feladatokat, szeretnék részt venni a vb-selejtezőkön, a Copa Américán és a következő világbajnokságon” – jelölte meg a céljait az ifjú támadó.
A vb-címvédő argentin válogatott csütörtökön Ausztrália ellen Pekingben, míg jövő hétfőn Indonéziával Jakartában játszik felkészülési mérkőzést.
