A keddi napon volt a századik évfordulója az Aranycsapat egykori játékosa születésének…
Száz éve, 1924. március 5-én született Zakariás József olimpiai bajnok labdarúgó, a legendás Aranycsapat balfedezete.
Budafokon látta meg a napvilágot, tíz testvér közül hetedikként. Elemi iskoláinak elvégzése után a Kábelgyárban volt szerszámkészítő inas. Tizenkét évesen kezdett a Budafoki MTE-ben futballozni, ahol bátyjai is játszottak, majd a Kábelgyár SC, a Gamma FC, a Budai Barátság SE, a Budai Munkás SE, a MATEOSZ Munkás SE, a Teherfuvar SE és a Budapesti Előre együttesei következtek. A sportélet szovjet mintára történő „szocialista átszervezésekor”, 1951-ben a Hungária körúti kék-fehérekhez került. A csapat akkor már nem MTK, hanem Bástya SE néven szerepelt, színeit is piros-fehérre változtatták, nehogy az 1948-ban megalakult Izrael Állam zászlajára emlékeztessen. A Bástya a rettegett ÁVH egyesülete lett, majd 1953-ban, Sztálin halála után a klub nevét Bp. Vörös Lobogóra változtatták és a textiles szakszervezet csapataként működött.
Zakariás 1947-ben még Gallowich Tibor szövetségi kapitánysága idején mutatkozott be a válogatottban, Nagymarosi Mihály fedezetpárjaként. A nemzeti tizenegyben 1954-ig 35 alkalommal szerepelt, tagja volt az 1952-es helsinki olimpián aranyérmes, 1953-ban Európa-kupa győztes, az 1954-es világbajnokságon második helyezett, az Angliát Londonban „az évszázad mérkőzésén” 6:3-ra, majd a budapesti visszavágón 7:1-re legyőző Aranycsapatnak. Ő volt a csapat egyetlen tagja, aki a világbajnoki döntő váratlan elvesztése után többé már nem húzta magára a címeres mezt – talán azért is, mert a döntőben, 2:0-s magyar vezetésnél egy szerencsétlen labdaérintéséből született az NSZK első gólja. Zakariás elsősorban a védekezésből vette ki a részét, hátrahúzódva játszott a Buzánszky, Lóránt, Lantos hátvédsorban, míg az előretolt jobbfedezet Bozsik és a hátravont középcsatár Hidegkuti alkotta a középpályás kettőst. A magyar válogatott ezzel a világot megelőzve elsőként alkalmazta a 4-2-4-es felállást.
Mivel a családból többen is futballoztak, kezdetben Zakariás III. néven szerepelt a sportsajtóban. „Zaki”, ahogy a többiek becézték, 116 bajnokin játszott és 12 gól szerzett, a Hungária körúti együttessel kétszer nyert bajnokságot (1951 és 1953) és megnyerte Magyar Népköztársasági Kupát is (1952). Az MTK örökös bajnoka, 1953-ban a Munka Érdemrenddel, 1954-ben a Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója címmel tüntették ki.
Technikailag és taktikailag egyaránt kitűnően képzett, fegyelmezett játékos, a csapat „szürke eminenciása” volt. Minden megmozdulása a csapatjáték céljait szolgálta, pompásan helyezkedett, kitűnő ütemben lépett közbe, a megszerzett labdát rendre jól továbbította, tökéletesen kiegészítette Bozsik játékát. Nagy nyugalma, fáradhatatlan munkabírása, töretlen küzdőszelleme a legnehezebb helyzetekben is kisegítette.
Futballista pályafutását az Egyetértés SE labdarúgójaként az 1957-1958-as szezonban fejezte be. Edzőként 1959-ben az Április 4. Gépgyárnál, 1959-60-ban a Szigetszentmiklósi SE-nél tevékenykedett, 1961 és 1967 között a nyugat-afrikai Guineában szövetségi kapitányként felépítette az ország válogatottját. 1967-ben hazatért és a Medosz Erdért SE-t irányította haláláig.
Zakariás József 1971. november 22-én, 47 éves korában, az Aranycsapat tagjai közül elsőként távozott az élők sorából. A Farkasréti temetőben található sírját 2002-ben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság védetté nyilvánította. Nevét Budafokon utca őrzi, Budafok-Tétény Önkormányzata sportdíjat nevezett el róla. Pályafutásáról 2002-ben jelent meg Szeidl István Az Aranycsapat szürke eminenciása című könyve. 2022-ben edzőközpontot neveztek el róla Budafokon, a BMTE sporttelepén, az épület előtt felavatták mellszobrát. 2023-ban megalakult a Zakariás József Labdarúgásért Alapítvány, ami nagy hangsúlyt fektet a budafoki labdarúgás támogatására. A Budafoki MTE, a Budafoki Labdarúgó Club, a Zakariás József Labdarúgásért Alapítvány, valamint Budafok-Tétény Önkormányzata együttműködésben az Aranycsapat Testülettel születésének centenáriumára, 2024-re „Zakariás 100 emlékévet” hirdetett.
